Életünk központi hiánya a szeretet. Nem vagyunk képesek szeretni magunkat, másokat, az életet, de még a felénk áramló kedves érzések befogadására is alkalmatlanok vagyunk.
Minden érzés mögött sunyi számítást, érdekeket sejtünk, ahelyett, hogy bizalommal fogadnánk a velük azonos testvéri érzéseket.
Nos, lássuk, mi is a szeretet?
A keresztények nagyon büszkék a Pál apostol által megfogalmazott szeretet fogalmára, bár Pál inkább azt mondja el, mi nem a szeretet. „ A szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem gőgösködik. Nem tapintatlan, nem keresi a magáét. Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója. Nem örül a gonoszságnak.
Nyilván ebből még nem derül ki, mi a szeretet.
Nálunk, magyaroknál is, mint minden népnél a bölcsességek megfogalmazódnak, hogy az tovább adassék nemzedékről nemzedékre. A helyes magatartási formák, a segítő gondolatok, az erkölcsi elvárások, amelyek egy népre jellemzőek. Lehet, hogy külsőségükben az évszázadok alatt változnak ezek az örök érvényű dolgok, ám a belső lényegük, a helyes alapminták időtlenek.
A magyaroknál a szerető kapcsolat azt jelenti: szeretlek téged és segítem a kiteljesedésedet az életed minden területén. Vagyis ott vagyok melletted, nem tüntetőleg, nem tolakodólag, de elérhető módon.
Támogatlak az utadon, az életed dolgaiban, terveid, vágyaid megvalósításában, kéréseidet teljesítem.
Elfogadlak olyannak, amilyen vagy, hiszen nem tudhatom, sorsod beteljesítéséhez miért arra a tulajdonságodra van szükséged.
A szívemmel és a lelkemmel látlak, mert a tükröm vagy, s a benned látott hibák az én kivetüléseim, amiből tanulhatok. A kimondott szó lehet hazug, de amit a lelkeddel meglátsz bennem, az az igaz, és az áramlik feléd.
Nem teszek neked nagy ígéreteket, de a fontos dolgaidban ok és kérés nélkül segítek. Nem ítélkezek a tetteiden, mert nincs jó és rossz. A rossznak ítélt cselekvéseidből segítek kiemelkedni, hogy lelked ne szenvedjen a saját fájdalmától.
Egyszerűen veled vagyok, nem csak testben, de a lélek kapcsolódásával is. Elvtelenül nem babusgatlak, hiú ábrándokat nem gerjesztek benned. Ha kell, feladatot állítok néked, hogy ha megoldottad, legyen örömöd az eredményben, a sikeredben.
Megvédelek a külső veszélyektől, s, ha szükséges, önmagadtól is, bár sorsod fordulóit és buktatóit tiszteletben tartom, mert a tanulás néked is fontos.
Ragyog a szemem, sugárzik a lelkem, ha rád tekintek. Derü és nyugalom árad, ha megmosolyogtatlak.
A szeretetnek ez fajta megnyilvánulása nem csak személy és személy között jöhet létre. Ez a fajta szeretet volt igaz Árpád vezérre is, akit népe, nemzete iránt érzett szeretete vitt a hatalmas európai túlerő ellen szembeszállni Zalavárnál ( Hainburg ) és Pozsonynál a harcmezőre , és vállalni a halált fiaival együtt.
Nem volt ez másképp Hunyadi János esetében, Aba Samu királyunk életében, vagy Szent László érzelmeiben sem.
A magyar szeretet élő és kötelez!
Bár minden magyarban égne ez az érzés!
Írta: Kovács Kálmánné (Nóri)
Minden érzés mögött sunyi számítást, érdekeket sejtünk, ahelyett, hogy bizalommal fogadnánk a velük azonos testvéri érzéseket.
Nos, lássuk, mi is a szeretet?
A keresztények nagyon büszkék a Pál apostol által megfogalmazott szeretet fogalmára, bár Pál inkább azt mondja el, mi nem a szeretet. „ A szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem gőgösködik. Nem tapintatlan, nem keresi a magáét. Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója. Nem örül a gonoszságnak.
Nyilván ebből még nem derül ki, mi a szeretet.
Nálunk, magyaroknál is, mint minden népnél a bölcsességek megfogalmazódnak, hogy az tovább adassék nemzedékről nemzedékre. A helyes magatartási formák, a segítő gondolatok, az erkölcsi elvárások, amelyek egy népre jellemzőek. Lehet, hogy külsőségükben az évszázadok alatt változnak ezek az örök érvényű dolgok, ám a belső lényegük, a helyes alapminták időtlenek.
A magyaroknál a szerető kapcsolat azt jelenti: szeretlek téged és segítem a kiteljesedésedet az életed minden területén. Vagyis ott vagyok melletted, nem tüntetőleg, nem tolakodólag, de elérhető módon.
Támogatlak az utadon, az életed dolgaiban, terveid, vágyaid megvalósításában, kéréseidet teljesítem.
Elfogadlak olyannak, amilyen vagy, hiszen nem tudhatom, sorsod beteljesítéséhez miért arra a tulajdonságodra van szükséged.
A szívemmel és a lelkemmel látlak, mert a tükröm vagy, s a benned látott hibák az én kivetüléseim, amiből tanulhatok. A kimondott szó lehet hazug, de amit a lelkeddel meglátsz bennem, az az igaz, és az áramlik feléd.
Nem teszek neked nagy ígéreteket, de a fontos dolgaidban ok és kérés nélkül segítek. Nem ítélkezek a tetteiden, mert nincs jó és rossz. A rossznak ítélt cselekvéseidből segítek kiemelkedni, hogy lelked ne szenvedjen a saját fájdalmától.
Egyszerűen veled vagyok, nem csak testben, de a lélek kapcsolódásával is. Elvtelenül nem babusgatlak, hiú ábrándokat nem gerjesztek benned. Ha kell, feladatot állítok néked, hogy ha megoldottad, legyen örömöd az eredményben, a sikeredben.
Megvédelek a külső veszélyektől, s, ha szükséges, önmagadtól is, bár sorsod fordulóit és buktatóit tiszteletben tartom, mert a tanulás néked is fontos.
Ragyog a szemem, sugárzik a lelkem, ha rád tekintek. Derü és nyugalom árad, ha megmosolyogtatlak.
A szeretetnek ez fajta megnyilvánulása nem csak személy és személy között jöhet létre. Ez a fajta szeretet volt igaz Árpád vezérre is, akit népe, nemzete iránt érzett szeretete vitt a hatalmas európai túlerő ellen szembeszállni Zalavárnál ( Hainburg ) és Pozsonynál a harcmezőre , és vállalni a halált fiaival együtt.
Nem volt ez másképp Hunyadi János esetében, Aba Samu királyunk életében, vagy Szent László érzelmeiben sem.
A magyar szeretet élő és kötelez!
Bár minden magyarban égne ez az érzés!
Írta: Kovács Kálmánné (Nóri)
Fényképen Szívem végtelenbe nyíló kapuja selyemképem található.
http://www.lenka.hu/
http://www.lenka.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése