Magyarok, táltosok, pálosok, magosok ébredjetek! I.-VI rész




Magyarok, táltosok, pálosok, magosok ébredjetek! 



Az Ősök itt vannak, jelen vannak, szellemi szinten folyik az ébresztés!
A Pilisben vagyok, kedvenc sziklámon állok, és az Ég felé széttárom a kezem.
Egy Griff száll le mellém a sziklaoromra, és ezt az üzenetet adja át nekem:
- Magyarok, táltosok, pálosok, magosok…ébredjetek!
Az idő itt van, hogy EGYSÉGBE szólítsalak benneteket!
Itt az idő a felkészülésre, az előrelépésre, a megmérettetésre!
Indul a harc, amely még csak szellemi szinten érzékelhető.
Megmérik lelketek súlyát, megmérik mindazt az eszmét amit képviseltek!
A Kárpátok fölött egy Védelmi Erő jelent meg, láthatatlanságba burkolódzott.
Nem akarja felhívni magára a figyelmet, de biztosítja a VÉDELMET.
Krisztusi minta, Krisztusi csomag, ebből táplálkozhattok, erőt nyerhettek, segíti a tisztánlátásotokat!
A Griff a következő pillanatban felemelkedett, és elvezetett egy helyre.
A Pilis barlangjárataiban vagyunk, por, mocsok, szemét, minden keveredik…
Ahogy megyünk beljebb, tisztul a légkör.
Egy hatalmas nyitott terembe érkezünk.
Titkos terem, Őseink itt ültek Szert, Egyezséget kötöttek, okumáltak…
Ezt a szent helyet is meg kell tisztítani, fénnyel kell feltölteni, és a múlt dicsőségét megújítva áthozni a jelenbe.
A barlang hasadékaiból sárkányok lépnek elő.
Készek a megmérettetésre, az indulásra.
A barlang tetején lévő vájatból fény szűrődik be.
A telihold fénye világít.
- Engedjük el a múltat, hogy Új Jövőt teremtsünk! – szólal meg a hátam mögött egy hang. Hátrapillantok.
Egy végtelenül öreg ember áll mögöttem, ősz szakálla majdnem a földet veri, ősz haja varkocsokban csüng.
- Özséb vagyok, a pálos rend megalapítója. Szeretetteljesen nyújtja felém a kezét, mint aki örök időktől fogva ismer.
Mintha bele látott volna a gondolataimba, így szólt, - Már találkoztunk gyermek, csak nem emlékszel rám.
A múltadban voltam jelen és töltöttem be jelentős szerepet.
Most új kéréssel fordulok hozzád, hozzátok:- Tisztítsátok meg a Kárpátok bérceit!
- Tisztítsátok meg a földeket, a tavakat, a folyókat, az ártereket igazítsátok ki!
- Adjatok új töltetett a földnek, lássátok el Teremtő Kódokkal, az élet matrixával fedjétek be!
- Különböző szimbólumokat rajzoljatok rá, olyanokat, melyek lelketekbe van írva!
Megvakarta a fejét, arrébb lépett.
- Most gyújtsunk tüzet, - mondta.
Egy csettintésével a terem közepén, pattogó tűz éledt. Fénye megvilágította az öreg arcát.
Békét és nyugalmat árasztott magából, de mindennek ellenére különös érzés lett úrrá rajtam. Egy pillanatra mély csend ült ránk.
A következő pillanatban megszólalt.
- A jövendőt ti gondozzátok!
A jövő mely áldott, a ti kezetekbe van rakva!
Rajtatok múlik sorsotok, Hazátok sorsa, hogy alakul!
A felelősség a tiétek, - alkuval, becsületes eszközökkel haladtok előre, vagy vér folyik.
Az Úr Isten, a mi Mennyei Atyánk a ti kezetekbe helyezte a döntés jogát, reményeibe helyezte a békés megoldásokat! Itt az idő a változásra, a kiállásra, arra, hogy elinduljon egy olyan folyamat, amely az Országot EGYSÉGBE tömöríti, és nem engedi a csőd szélére taszítani!
De mindehhez bátorság kell gyermekeim, - HIT, BIZALOM és MAGAS ESZME!
Nem elég, hogy csak a magad dolgával légy, a Haza most a dolgod, a dolgotok!
A Hazát el kell elindítani egy olyan úton, amely Új Valóságot ír!
Amelytől, és amelyben újra Krisztus sorsú nemzetté válik!
Amelyben, Krisztus szeretetével utat mutat, és felsorakoztatja maga köré, a körülötte élő nemzeteket és Urához emeli, példát mutat nekik!
Széttárta kezét az öreg, - Hát így juthattok előre.
De te és ti, egyedül semmit sem tehettek!
Fel kell ébredni a léleknek, hogy ezt az üzenetet megértse, és már sokan, sokatoknak szívében értelmet nyertek ezek a szavak, gondolatok.
Az őrzök itt vannak, körülöttetek vannak, nincs mitől félnetek, csak rá kell lépni az útra, a helyes útra, és meg kell cselekedni azt!
Világoskék csillogó szemeit rám emelte, amely a könnyektől csillogott.
- Ha mered,- megteszed, add tovább ezt az üzenetet!
Hozzám lépett, megállt előttem és mélyen a szemembe nézett:
- Tudd meg, hogy ki vagy, különös értelmet nyer életed!
A kezembe nyomott egy kristályt, amely gyémántként tündökölt, szinte égette a kezem.
- Ez a te örökséged!
Mire az ámulatból felocsúdtam, már sehol sem volt, ahogy jött úgy tűnt el.
A kristály a kezemben különös csillogást nyert, világoskék fénye egyre nagyobb szikrát kapott, majd átemelt a könyörtelen valóságba, a jelenbe, a mostba, a megoldandó feladatba….
Ámen.

Ehhez a feladathoz kérem a segítséget tőletek!
Fogjunk össze, alkossunk együtt egy szebb és jobb jövőt!
Adjuk vissza Országunk becsületét, és merjük büszkén, igaz hittel kiállni és felvállalni magyarságunkat!
Magyarok ébredjetek!


(2008. október 15.)
Feketéné Lendvai Katalin


Magyarok, táltosok, pálosok, ...II. rész






A Magyar Rend egy olyan változás előtt áll, amely visszafordíthatatlan.
Elindult egy olyan szintű változás, amelynek mindnyájan részesei vagytok, akár akarjátok, akár nem. Tudatos eszmevállalással sokat tehettek érte.
Sok mindenen tudtok változtatni, csak meg kell találni azokat az értékrendeket, amelyek előbbre visznek és utatokat, előbbre haladásotokat nem hátráltatják!
Fogjatok össze, alkossatok EGYSÉGET!
A régi rendben is volt elkülönülés, de itt most a jelenben, ami számotokra meghatározó, ezt nem tehetitek meg!
Összefogásra sarkallak benneteket, hogy szívetek együtt dobbanjon a szóra, - HAZA! Hazátokat ne adjátok el, bár már megtették, de sok mindennel ki lehet egyensúlyozni és helyre lehet billenteni a történéseket.
A magyar olyan REND előtt áll, amely meghatározó szerepet tölt be történelmében!
Adjatok most időt magatoknak és mélyüljetek el önmagatok lelkiségében, és nézzetek a legmélyére, - Meg tesztek-e azért mindent, hogy az a helyzet ami jelen van, ne így folytatódjon tovább?
A tüzek égnek, őrzik a lángot, nem hagyjuk kialudni.
Ti is őrizzétek szívetekben ezt a lángot, de már ne csak őrizzétek, hanem tegyetek is érte, - cselekedjétek meg azt a HITVALLÁST, amely szívetekben dobban a szóra, - MAGYAR HAZA!
Hazádat ne hagyd el, ne hagyd magára, - szolgáld, szolgáld Őt.
Nem mehettek el egymás mellett. Nem veszhet el lelketekben az áldás és semmisülhet meg! Most már nem.
Ébredjetek Magyarok! Vegyétek fel vállatokra a keresztet, amellyel Új Tudatosságot írtok! Krisztusban egyesültök, és Krisztusi Nemzetté váltok!

A Krisztusi út, tele van kövekkel, akadályokkal, de ez mind megoldandó feladatként áll előtettek! Ne kerüljétek ki az akadályokat, ne lépjetek túl rajta, hanem gondosan vizsgáljátok meg mit jelent, mit tudtok kihozni belőle, hogy tudjátok átformálni és gyümölcsözővé tenni!
A magyarok szívében már éled a lélek, de kevesen vagytok hozzá, hogy így, az Országotokat megválthassátok! Nem külön – külön kell tenni, hanem összefogásra sarkallni az embereket!
Mindenki másban jó és tűnik ki a társadalomból, ezt az erőt adjátok össze és magatok felé fordítsátok, ne pedig idegen hatalmat tápláljatok vele!
Ha felébrednek a szívek és megérzik a most jelentőségét, - akkor megnyerhetitek a csatát!

- Kérlek Özséb, mond meg mit tegyünk, hogy győztesek legyünk?
Ne tűrjetek tovább, ne hagyjátok magatokat leigázni!
Cselekedjétek meg az Úr Törvényét, amit évezredek óta reátok hagyott!
Tiszta sorsú nemzetté, újra csak így válhattok!
Induljatok el az úton, ne késlekedjetek, ne egy helyben állva toporogjatok!
Tegyétek helyre a múltat, újítsátok meg a jelenben!
Azokat a Szent Kódokat, amelyeket magatokkal hoztatok, nyissátok fel!
Jobban és kellőképpen tiszteljétek a Szent Korona Őfelségét, misztériumát és tanát!
Segítséget Tőle kaphattok, Vele együtt haladhattok! Nyissátok meg szíveteket előtte, hogy feltárja azokat a kódokat amelyek még szunnyadnak bennetek! Tiszteljétek és becsüljétek Őt! Gyermekeim! A mában tegyetek, és ne a holnapban reméljetek!
Tegyetek, tegyetek, de szívetekből tegyétek azt meg, - cselekedjétek azt meg!
A Teremtő Isten dicsőségére, az Öreg Istenére, a Magyarok Istenére, aki végig kísért utatokon és kéz a kézben haladt veletek előre! Ő, soha cserben benneteket nem hagyott! Krisztusban, Krisztus sorsú nemzetté váltatok!
Itt az ideje, hogy ezzel a nagy Kegyelemmel éljetek és Krisztusért tegyetek!
Büszkén vállaljátok, hogy ti az Ő Népe vagytok!
Mária Országa, aki nem szétszedett, nem szétdarabolt, hanem EGYSÉGET alkot!
EGYSÉGBE FOGLALJA AZ ORSZÁGOT, MEGREFORMÁLJA!
Mária Népe, egyesítsétek erőiteket! – Magatokért, ne másokért (idegen hatalomért) tegyetek! Ne más urat szolgáljatok, mikor szívetekben a TEREMTŐ szól hozzátok!
Sok mindent kértem és még sok mindent kérek tőletek.
A legfontosabb, hogy szívetekben teljesedjen be az Áldás! És ezzel az Áldással haladjatok előre és valósítsátok meg, váltsátok meg küldetéseteket!
Én Özséb voltam ki szóltam hozzátok, csatlakozzatok a Szent Tűzhöz, amely az Emberiség Lángját jelképezi!
SZENT KÓDOKAT NYITUNK FEL MA BENNETEK!
Ki lelkében, szíve legmélyén MAGYARNAK érzi magát és tenni akar a Nemzetért, - kérje ezek a SZENT KÓDOKNAK a felnyitását, aktiválását!
A beépítés folyamatosan történik, az eljövendő időre készít fel bennetek.
Szívem szeretetében benne éltek, és reményeimet megvalósíthatjátok.
Ámen.

(2008. november 8.)
Feketéné Lendvai Katalin






Magyarok, táltosok, pálosok, magosok....III.rész

Szerető szívvel átölellek kedves, Özséb vagyok.
Újra egy üzenetet szeretnék átadni neked, amit megkérlek adj tovább és terjeszd.
- Jöjj kedves, elvezetlek egy helyre ahol még nem jártál.
Újra a Pilis alatt meghúzódó barlangrendszerben vagyunk, de ez más mint múltkor…
Keskeny folyosó…., sötétség borul ránk, lábunk alatt száraz gallyak roppannak, hideg és nyirkos a levegő….
- Új Rend alakult, - mondta az öreg ahogy előttem lépked.
A lehető legtermészetesebb hangsúllyal mondja, mintha csak arról beszélne, hogy kék az ég és süt a nap.
- Menjünk beljebb, - int felém a kezével, - de pszt, - ujját a szája elé teszi, és parancsolóan rám tekint.
Egy pillanatra megdermedt a levegő, mintha az idő folyása is megállt volna.
Keresztet vetett maga elé és belép a kitágult barlangterembe.
Nem tudom megkülönböztetni melyik a valóság, - túl élőnek tűnik minden.
Lángoló, pattogó tűz középen, amit emberek ülnek körbe. Meleg, békés hangulat.
Számtalan szempár szegeződik rám, aztán bólintanak és helyet mutatnak.
Én is letelepedem a tűz mellé.
- Megjöttél gyermek?
- Már vártunk rád, - késtél!
- Még nem tudtad felvenni a Rendet!
- Ti, akik ott együtt éltek, még egyikőtök sem tudta teljes egészében felvenni a Rendet!
Az egyik öreg, bajszát megpödörte, pipájából szippantott egyet és mellé köpött.
- A fene esne bele, - már ez sem az igazi.
Aztán rám nézett és a legnagyobb természetességgel folytatta.
- Ti, akik itt éltek és magyarnak mondjátok magatokat, most egy Új Rendbe léptettek, de aktiválni kell a kódokat!
Az idő itt van és most van, és lesz két nap múlva!
Új kaput nyithattok, új valóságot alkothattok!
Zsebéből elővesz egy gyűrűt, két ujja közé fogja.
- Látod ez a kör a végtelenség jele, magába zárja a Világmindenséget.
Végtelen áramláson megy keresztül, és végtelen áramlás folyik keresztül rajta.
Ti magyar népek is így vagytok ezzel.
Végtelenségből jöttetek és a felé tartotok.
Hirtelen felállt, fölém magaslik, nagy lapát tenyerét a fejem tetejére nyomja…
- A múltat és a jövendőt gondozzátok, hazátokat el nem hagyhatjátok!
A Krisztusi kódokat most veszítek fel.
Krisztusban, Krisztus sorsú nemzetté váltatok, nagyot alkottatok!
De tovább kell folytatni a lélek művelését, nem lehet abbahagyni, mert most Új Jövendőt írhattok!
Teljesedjen ki az áldás bennetek, - mondta egy férfi, aki akkoron ott a múltban, ott a régben ősi történelmet írt.
Ő most újra visszatér közétek és Új Történelmet ír! Léte még kicsiny, megszületni kél, de annál nagyobb az áldozat amellyel megtér..., e földi létbe tér.
Ő lesz a ti királyotok, vezíretek, ő lesz az aki EGYSÉGET ír!
Egységes Rend lesz és Alkotmány!
Hosszú az út amely elvezet odáig, de ha ráléptek az igaz útra semmi nem jelenthet akadályt!
Fejem már megfájdult a keze nyomásától, mikor hirtelen elengedte.
Felsóhajtottam, elemi erővel tört fel belőlem a sóhaj, - mintha valamitől megszabadított volna, óriási megkönnyebbülést éreztem.
Arrébb lépett, - Hogy vagy gyermek? – intézte a kérdést felém.
- Megkönnyebbültem, - vallottam be őszintén.
- Azt elhiszem, - kacagott…
- Hisz mind ki ebbe a Rendbe tartoztok, óriási nyomásnak vagytok kitéve.
Átok – átokról szállt reátok, nemzetségeken át hordoztátok!
Az átok-láncolat most végett ért!
Ti, akik a jövendőt gondozzátok és a múltban éltetek, ezzel terheltettetek.
De az idő itt van, most van a szabadulásra, a feloldásra!
Nemzedékeken át hurcoltátok és adtátok tovább, generációról generációra.
Ez itt és most végett ért !!!
- Kérd az Ország, a magyarság EGYSÉGES feloldozását!
- Már megtettem, - szóltam.
- Napokon belül beteljesedik az áldás bennetek és elindul egy olyan folyamat, amelyet most még csak a színfalak mögött láthattok!
Beteljesedik a jövendő, áldott lesz e nép, hisz megtér.
Hirtelen a tűz pattogását, a dobok zengése nyomja el….
Az Ősök a tűz mellől felállnak, - intenek, álljak fel én is.
Dobot adnak a kezembe, a dobszó egy ütemben hangzik…..
Megjelennek a VÉDŐ SZELLEMEK,….. és akkor fellobban a láng,…magasra hág…..
A jövő Örök Fényben lobog,….. Sólyom röpül közénk,…..
- Mutasd az utat, hogy újra útra kélhessünk, sorsunkat beteljesítsük!!!
A Sólyom rárepül a kezemre, ….Egy jövőt mutat, melyet az Aranykor ígér…
Áldás, Békesség, Egység!
Áldás, Békesség, Egység!
Áldás, Békesség, Remény, mely visszatér!
Ámen.
(2008. december 10.)
Feketéné Lendvai Katalin



Magyarok, táltosok....IV. rész 


A magyarság helyzetéről szeretnék szólni pár mondatban.
A nyirkai jóslat óta, sok minden megváltozott, de egy nem,- ennek az Országnak ÚJJÁ KELL SZÜLETNIE!
Az ÚJJÁSZÜLETÉST lélekben értem!
A nyirkai jóslat beteljesítette magát, de egy ponton és ez a közelmúltban volt, felül írta MAGát!
Hazánkban nem szabad vérnek folynia!
A Megváltást nem ilyen jellegű áldozat árán kell meghoznotok!
Hanem önmagatok isteni lényét kell előhívnotok, hogy megcselekedjétek mindazt, amivel az Ország sorsát előre mozdíthatjátok. Ha ezt megértitek, rövid időn belül gyökeres változás veszi kezdetét és elindul egy olyan folyamat, amelyben felszabadul a Nemzet, ősi sorsot teljesít be.

A bölcsek okumálnak, jövendölnek, - mi tisztán látjuk a fennálló helyzetet és azokat a vonatkozásokat, összefogásokat, amelyeket ti még nem láthattok, hiszen nem tudtok egy magasabb szempontból rátekinteni az Ország helyzetére.
Arra kérlek bennetek, Én Özséb, ki diktálom e sorokat, hogy egy Egységes szemléletet alakítsatok ki és így az új renddel és összefogással, EGY ÚJ JÖVŐT ALKOSSATOK!
Magyarország rövid időn belül egy gyökeres változáson megy keresztül.
Azok az emberek, akik most még nem látják tisztán a helyzetet és egy másik rend köreibe tartoznak, - ők is rövid időn belül egy változáson mennek keresztül, ami helyes útra tereli az Ország Rendjét. Azok az emberek, akik eddig is látták a helyes utat, most jobban és átláthatóbban, tisztábban látják az előttük lévő irányt és feladatot.

Magyarország egy olyan tisztuláson megy keresztül, amely eddig a történelem utóbbi időszakában még nem szerepelt.
Arra kérlek bennetek és ez a mondandóm lényege,- hogy ebben a Megújult Rendben, már ne a régi jóslatokkal foglalkozzatok, azokat helyezzétek előtérbe, hanem vegyétek tudomásul végre, hogy a magyar egy olyan rend, rendszerváltás előtt áll, amely meghatározó lesz történelmében!


E Nép már eleget szenvedett, elégszer adta hitét és becsületét, ezerszer bizonyított az Öreg Isten irányában. Ha még nagyobb hittel és elkötelezettséggel vállaljátok fel magatokat, azt, akik vagytok és ahová tartoztok, akkor győzelmeteknek ára nincsen.
Azokat a hagyományokat, amelyeket mélyen őriztek, hívjátok elő és újítsátok meg. Tegyétek a társadalomba behelyezhetővé, elfogadhatóvá. A gyermekeiteknek adjátok át, hogy ők is tovább tudják adni az őket követőknek.
Csak így juthat előre az Ország!
A sok ima, a kérés nem marad megválaszolatlan!
Ennek reményében tegyétek a dolgotokat, SZÍVNÉPET ALKOSSATOK!

Magyarok Istene, nézz reánk!
Mi tiszta szívvel lábad elé leborulunk.
Kérünk Téged, emelj fel minket!
S hoz Új Jövőt e Nemzedéknek!
Minden szívdobbanással Téged szolgálunk.
Érted zeng a szavunk,
Magyarok vagyunk.

Öreg Isten nézz le miránk!
Ne hagyd elveszni azt a sorsot,
Amit szabtál Te ránk.
Teljesedjen be a jövő.
Áldott legyen az Új, mely eljő.

Új Hazát, Új Sorsot írunk.
Ez viszi előre a magyart.
Áldott legyen kinek neve, MAGYAR!
Ámen.



2009. január 08.




Magyarok, táltosok, pálosok, V.rész




Eljött az idő, hogy újra szóljunk. Az Ősök, végtelen szeretetükkel körbevesznek és megkérnek, hogy továbbítsam az üzenetüket.

ÚJ SZÖVETSÉGET alkottok, új intézkedéseket hoztok. Megpróbáltok kitörni abból a rendszerből, amelynek szorítása mindegyikőtök számára már túl szorossá vált. De, - figyelmeteket ne kerülje el semmi!
Bölcsen gondoljátok át a teendőket, mielőtt cselekszetek!
Ne hamarkodjatok el semmit!
Ne az indulat hevítsen és vigyen előre!
Üljetek le és alaposan gondoljátok át a részleteket,- hogy a későbbiekben el ne vesszetek benne!
Nem szabad elhamarkodott cselekedeteket végre hajtanotok!
Bölcsen és megfontoltan kell előre haladnotok, pici apró lépésekkel kell biztos talajt teremteni a talpatok alá!
Amikor mát „Talpon Vagytok”, előre Kelet felé haladjatok!
Ne nézzetek hátra, a nyugatra ne tekintsetek, csak előre, - Keletre, - a célt nézzétek!
Akinek füle van és értelme a szóra, tudja mi rejlik az előző mondatokban.
Burkoltan tegyétek meg lépteiteket és ne adjátok ki MAGatokat!
Ne firtassatok meg különböző dolgokat a „hálón” amely a világban terjed, mert könnyen lecsaphatnak rátok és könnyen martalékká váltok!
Az Igaz Szó, a Beszéd, - az most lép elébb!
Ne vitassátok meg Hazátok dolgait telefonos beszélgetésekben.
A Kinyilatkoztatásoknak ára van és felelősségteljesek. Ki vállalja ezt a keresztet, mert ezzel segíti a Nemzetet, - Isten személyesen védelmébe veszi őt, nincs mitől félnie!
Befelé forduljatok és MAGatokba hallgassatok!
Ősi nyelvet írjatok! (rovásban rejtitek a titkot)
Az indulás ideje van!
Álljatok Talpra, hogy ÚJ JÖVŐT hozzatok!
Isten áldja a magyart!
Egységes Magyarországot alkossatok!

Gyújtsátok meg a Fény Tüzét, amelynek „láncszemei”, futótűzként tisztítják meg Országotokat, és hozzák vissza a REND EGYSÉGÉT!
Add át ezt a Fényláncot a többi embernek, hogy továbbítsák és tisztítsák meg vele az Országot!
Éljen Magyarország!
Ámen.
2009. február 13.
 


Feketéné Lendvai Katalin





Magyarok, táltosok, pálosok....VI. rész

A Pilis barlangjában még ég a tűz, de az Ősök már nem ülnek körülötte.
Csend van, béke, határtalan nyugalom vesz körbe,- valami új veszi kezdetét, valami új van megszületőben,- ezt érzem, ez van benne a levegőben.
Figyelem a tűz pattogását. A lángnyelvek hirtelen hol fellángolnak és magasra csapnak, hol pedig egészen visszahúzódnak.
A tűzbe nézve révedek,- régi korok emlékei térnek vissza emlékezetembe…
Révülésemből egyszer csak paták dobbanása ráz fel.
Velem szemben, a tűz másik oldalán egy fehér csikó körvonala bontakozik ki előttem és ölt testet.
Megrázza fehér sörényét, nyerít egyet, mintha üdvözölne.  
Fejét le föl lobálja, mintha közlendője lenne a számomra, aztán mélyen a szemembe nézz.
- Új idők jönnek, Új Időt jövendölnek…- jut el az telepatikusan hozzám az üzenete.
- A magyar visszaveheti méltóságát, jogos örökségét.
- Az Ősök kiknek a szelleme meg volt köttetve, átokként földhöz voltak köttetve,- most felszabadíttattak, magasan szárnyalnak, s mikor itt az idő visszatérnek.

- Az idő itt van, mikor elérkezettnek látjuk a pillanatot, visszatérünk,- szólalnak meg hangok a körülöttem lévő csendből feltörve.
Körülnézek, de nem látok a csikón és rajtam kívül senkit a barlangban.
A ló lehajtja fejét, egy pillanatra elrévedve a tűzbe néz, tekintete szomorúvá válik.
- Elég volt már az idegen befolyásoltságból, vissza kell állítani az EGYSÉGES RENDET amit Őseitek ruháztak rátok.
Megújítva hozzátok át a jelenbe, építsétek be, tegyétek működővé.
- Ne legyetek egymás ellenére.
- Magyar magyart ne káromoljon, egymásnak igazat mondjon.
- Letűnt korok emlékei visszatérnek, a jelenben testet öltenek.
- Merjetek,- merjetek elindulni, újat alkotni, a visszahúzó régit felszámolni.
- Húzzátok ki a Nemzet testéből a kígyó méregfogát, amely megfertőzi, megbetegíti. Várjátok Táltoskirályotokat…
Egy másodperc töredéke alatt a csikóból csodálatos fehér paripává változott,- csak ámultam, bámultam.
Végtelen szeretettel néz a szemembe, de a szomorúságnak még nyomát vélem felfedezni benne.
- Megszenvedtétek már a múltat,- folytatja tovább.
- Alkossatok Új Jövőt, újítsátok meg a Nemzetet.
- A vezér elindul, teszi a dolgát.
- Kik értik a titkot, felismerik és követik Őt.
- Beavatottak sora veszi körül, külsős embert ide be nem engednek.
- A múlt fájdalmait ne szakítsátok fel újra és újra, hagyjátok begyógyulni az abból fakadó sebeket.
- Bocsássatok meg azoknak, kik ellenetek és Nemzetetek ellen vétkeztek.
- Haraggal a szívetekben nem tudtok tovább lépni.
- Oldjátok fel, kit megkötöztettek, kit harag által megbélyegeztettek.
- Oldjátok fel végleg felmenőitek megkötözöttségét.
- Szabadítsátok fel megkötözött szellemiségeteket.
 A fehér paripa közelebb húzódott a tűzhöz. Őfelőle már a tűz parázzsá változott.
Egyszer csak azt látom, hogy beleharap az izzó parázsba, két lábra ágaskodik, orrlyukából, szájából lángnyelvek törnek elő…
Felhorkan, újra négy lábra ereszkedik, aztán még kétszer megismétli az előzőben történteket, - és lám csodák csodája,- a fehér lóból, csodálatos Táltos Paripává változva áll előttem.
Méltóságteljesen kihúzza magát, büszkén néz rám.
Szemei csillagokat szórnak, homlokán a csillag felvillan…
Valami kimondhatatlanul különös bűvös erő lengi körül.
Fénylik és világít körülötte minden,- az egyik ámulatból a másikba esem.
- Itt az idő, hogy együtt lépjetek és a Hazáért tegyetek!
- Előre nézzetek, de múltat ne feledjétek, büszkén megőrizzétek.
- Büszkén vállaljátok azt, Akik Vagytok, és azt, amiért Vagytok,- tárjátok fel küldetések!
S ahogy jött, úgy pillanatok alatt el is tűnt a szemem elől.
Még fel sem ocsúdtam a bámulattól, mikor hirtelen különös fuvallat lenget körül. Senkit sem láttam, de erős szellemi jelenlétet érzékeltem.
Beadták a tudatomba, hogy az Ősök szelleme vesz körbe.
- Mi készen állunk,- jut el a rezgés tőlük mondatként hozzám.
- Most Ti következtek! Alkossunk egységet, fogjunk össze.
- Hozzuk Hazánkra dicsőséget, adjuk vissza a magyar becsületet.
Bólintok, a meghatottságtól még nem tudok szólni.
Szemem könnybe lábad, nyelem a könnyeimet, csak annyit tudok mondani, - Rendben, továbbítom az üzeneteteket.
Áldottak vagytok Ti, s azok, Kik győzelemre viszik a Nemzet sorsát.Isten- Isten.

2010. március 30.

Írta: Feketéné Lendvai Katalin