Szívem vágyát elmondanám neked,
Bár szavakba önteni nem nagyon lehet.
Hallgass meg kérlek Istenem, még akkor is,
Ha nem én vagyok a legszentebb gyermeked.
Halld meg szavam szépen kérlek,
Szükségünk van Rád, ez nem kérdéses.
Nehéz idők járnak és ez még csak a kezdet,
Minden jel és érzés folyton erre figyelmeztet.
Nem magamnak kérek édes Istenem,
Földünk megmentésében reménykedem.
A földi pokolból vezess, és ments ki minket,
Szerető igazságod szükséges életfeltételeinkhez.
Sokat szenvedett már a népünk,
Dicsőségünk elsötétült, megsebzett.
Idegenek jöttek ide, kik mindent elvettek,
Kifosztottak, felosztottak és rajtunk uralkodtak.
Ma sincs ez másképp Istenem,
Demokratikus diktatúra, az mit jelent?
Fényűzés, vagy éhezés, ez az igazi szétesés?
Ki a szíve útján járna mit tegyen, hogy el ne tévedjen?
Semmi sem az aminek látszik,
Káprázatban és hazugságban élünk,
Önelégült emberek vezetik a szellemet,
Mert gyűjtik az elvakított, manipulálható lelkeket.
Segíts nekünk a keskeny úton járni,
Tiszta, fénylő szívű, gyermekekké válni,
Megpróbáltatásainkból, hitben erősen felállni,
Igazságodra rátalálni, minden rossznak ellen állni.
SegítsÉGért kiált oly sok ember,
Lelkünk telve, homályos emlékekkel.
Vágyunk, az igaz szó, ami egyedül Tőled való,
Amit még Őseink ismertek, de a homályba elvesztek.
Globális káoszban szenvedünk,
Emberhez méltatlanná vált életünk.
Egy igazi fényhozóban reménykedünk,
Kinek irányításával a kalitkából kirepülhetünk.
Segítség nélkül, érzem elveszünk,
Egy igazi Vezetőre van szükségünk.
Ember, ember felett már nem uralkodhat,
Rendet itt a földön csak a Te küldötted rakhat.
Ne legyen többé jobb és bal oldal,
Ne oszthassa senki meg, a magyart,
Királyságot, igazságot várunk, s akarunk,
Ahol mind egyek vagyunk, és utadon haladunk.
Koronánk is várja méltó viselőjét,
Szakrális Királyunknak megjelenését,
Ki segít, és szeretetével utat mutat nekünk,
Hozzád újra méltóvá emeli nagy múltú Nemzetünk.
2017 02 07
Köszönjük!
VálaszTörlés