Egyre bizonyosabbá válik, hogy elménk képzésének vagy a tudatosságot fokozó egyes módszereknek pozitív egészségügyi kihatásai lehetnek.
A kutatók arra törekszenek, hogy megértsék, milyen fizikai hatással vannak ezek a gyakorlatok a testre. Wisconsini, spanyol és francia kutatók tanulmányai arról számolnak be, hogy megtalálták az intenzív éber tudatosság meditációt követő időszakban, szervezetünkben zajló specifikus molekuláris változások első bizonyítékát.
A tanulmány egy csoport tapasztalt meditálónál vizsgálta egy napos intenzív éberség meditáció gyakorlat hatását, összehasonlítva egy olyan személyekből álló képzetlen kontroll csoporttal, akik csendes, nem meditatív tevékenységet folytattak. A nyolc órás éberség meditáció után a gyakorlók egy sor genetikai és molekuláris szintű eltérést mutattak, többek között a géneket szabályozó mechanizmus alkotórészeinek megváltozott szintjét és proinflammatorikus gének csökkent szintjét, ami pedig a stresszes helyzetekből való gyorsabb fizikai felépüléssel korrelál.
"Legjobb tudomásunk szerint ez az első tanulmány, amely a génexpressziós folyamatok gyors változásait mutatja azoknak az alanyoknak a körében, akik éberség meditációs gyakorlatokat végeztek", mondja a tanulmány szerzője, Richard J. Davidson, aki a Center for Investigating Healthy Minds (Az egészséges elme vizsgálati központjának) alapítója, valamint William James és Vilas, a Wisconsin-Madison Egyetem pszichológia és pszichiátria tanszékének professzora.
A kutatók arra törekszenek, hogy megértsék, milyen fizikai hatással vannak ezek a gyakorlatok a testre. Wisconsini, spanyol és francia kutatók tanulmányai arról számolnak be, hogy megtalálták az intenzív éber tudatosság meditációt követő időszakban, szervezetünkben zajló specifikus molekuláris változások első bizonyítékát.
A tanulmány egy csoport tapasztalt meditálónál vizsgálta egy napos intenzív éberség meditáció gyakorlat hatását, összehasonlítva egy olyan személyekből álló képzetlen kontroll csoporttal, akik csendes, nem meditatív tevékenységet folytattak. A nyolc órás éberség meditáció után a gyakorlók egy sor genetikai és molekuláris szintű eltérést mutattak, többek között a géneket szabályozó mechanizmus alkotórészeinek megváltozott szintjét és proinflammatorikus gének csökkent szintjét, ami pedig a stresszes helyzetekből való gyorsabb fizikai felépüléssel korrelál.
"Legjobb tudomásunk szerint ez az első tanulmány, amely a génexpressziós folyamatok gyors változásait mutatja azoknak az alanyoknak a körében, akik éberség meditációs gyakorlatokat végeztek", mondja a tanulmány szerzője, Richard J. Davidson, aki a Center for Investigating Healthy Minds (Az egészséges elme vizsgálati központjának) alapítója, valamint William James és Vilas, a Wisconsin-Madison Egyetem pszichológia és pszichiátria tanszékének professzora.
„Érdekes módon, azokban a génekben figyeltek meg változást, amelyek a gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek aktuális célpontjai voltak", tudósít Perla Kaliman, a cikk vezető szerzője, aki mellesleg annak a barcelonai spanyol Biomedical Kutatóintézetnek a szakértője, (IIBB-CSIC IDIBAPS-), ahol a molekuláris elemzéseket végezték.
A tanulmány a Journal Psychoneuroendocrinology folyóiratban jelent meg.
Az előzetes klinikai vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy az éberség meditáción alapuló képzések jótékony hatással vannak a gyulladásos megbetegedésekre, és az American Heart Association (Az amerikai szívgyógyászok társasága) is megelőző beavatkozásként hagyta jóvá. Az új eredmények a lehetséges biológiai mechanizmus terápiás hatását igazolják.
A gének aktivitása észleléseinknek megfelelően képes változni
Dr. Bruce Lipton szerint a gének aktivitása napi ritmusban is változhat. Ha az elménkben zajló érzékelés testünk vegyi folyamataiban tükröződik, és ha idegrendszerünk olvassa és értelmezi környezetünket, majd ellenőrzi a vér kémiai összetevőit, akkor ez azt jelenti, hogy gondolataink megváltoztatásával szó szerint képesek vagyunk befolyásolni sejtjeink sorsát is.
Sőt, Dr. Lipton kutatása azt is igazolja, hogy észlelésünk változásával, az elménk befolyásolni tudja génjeink aktivitását, és ekképpen minden egyes génnek több mint harmincezer változatát képes létrehozni. Még részletesebben szólva, a genetikai programokat a sejtek sejtmagjai tartalmazzák, és képesek vagyunk átírni ezeket a genetikai programokat, és ezáltal megváltoztatni vérünk kémiai összetételét.
A legegyszerűbben kifejezve, ez azt jelenti, hogy meg kell változtatnunk a gondolkodásmódunkat, ha ki akarunk gyógyulni a rákból. "Tudatunk feladata, hogy megteremtse hiedelmeink és tapasztalati valóságunk közötti koherenciát," Dr. Lipton szerint. "Ez azt jelenti, hogy elménk hiedelmeinknek megfelelően fogja alakítani testünk biológiáját és viselkedését. Ha azt mondják neked, hogy meg fogsz halni hat hónapon belül és az elméd elhiszi ezt, akkor nagy valószínűséggel meg is halsz hat hónapon belül. Ezt hívják a nocebo hatásnak, ami nem más, mint a negatív gondolatok hatalma, amely ellentétes a placebo hatással, amikor is a pozitív gondolatok elősegítik a gyógyulás folyamatát."
Ez a dinamika egy hármas felosztású rendszer része: van az a részed, amelyik 'Isten bizony' nem akar meghalni (a tudatos elme). Ezt felülírhatja az a része, amelyik elhiszi, hogy meg fogsz halni (az orvos prognózisát az elme tudatalatti része közvetíti), amely aztán sebességbe kapcsolja a kémiai reakciókat (amit az agy vegyi anyagai hangolnak össze). E kémiai reakcióknak engedelmeskedve a test beigazolja a domináns hiedelmeket. (Az agyat kutató tudományok már rég felismerték, hogy életünk 95%-át tudatalattink irányítja.)
Most mi a helyzet azzal a résszel, amelyik nem akar meghalni, a tudatos elmével? Ezt nem befolyásolják ugyanúgy a szervezet vegyi folyamatai? Dr. Lipton szerint, minden azon múlik, hogy a tudatalatti elme, amely legmélyebb meggyőződéseink tárháza, hogyan van programozva. Éppen ezek a hiedelmek azok, amelyeknek a szavazata végül dönt.
"Ez egy bonyolult helyzet," magyarázza Dr. Lipton. Az emberek arra vannak programozva, hogy áldozatoknak tekintsék magukat, és hogy nincs hatalmuk a sorsuk felett. Kezdetektől fogva anyánk és apánk hiedelmei programoznak minket. Így például, amikor megbetegedtünk, azt mondták a szüleink, hogy el kell mennünk orvoshoz, mert az orvos az egészségünkben illetékes hatóság. Mindannyian megkaptuk ezt az üzenetet egész gyermekkorunk alatt, hogy az orvosok az egészségügyeinkben illetékes hatóság, és hogy mi a testünk erőforrásainak áldozatai vagyunk, az irányítás legcsekélyebb képessége nélkül, áldozatai vagyunk azoknak. A vicc azonban az, hogy útban az orvoshoz az emberek gyakran jobban lettek. Ez az, amikor az öngyógyítás veleszületett képessége berobban életünkbe, ami a placebo hatás egy újabb példája.
Az éberség meditáció specifikusan befolyásolja a szabályozási mechanizmusokat
A Davidson tanulmány eredményei kimutatják a gyulladásos folyamatokban szerepet játszó gének alulszabályozottságát. Az érintett gének közé tartoznak a COX2 és RIPK2 pro-inflammatorikus/gyulladás-megelőző gének, valamint számos hiszton deacetiláz (HDAC) gén, amelyek epigenetikusan (a szerzett tulajdonságok öröklődésével) szabályozzák más gének aktivitását bizonyos kémiai részeinek eltávolításával. Mi több, az, hogy milyen mértékben voltak szabályozottak bizonyos gének, kapcsolatba hozható a társadalmi stressz-teszt elvégzésekor, a felépülést segítő erőteljesebb cortisol termeléssel. A társadalmi stressz-teszt lényege, hogy rögtönzött beszédet és szellemi erőfeszítést igénylő feladatokat kell közönség és videokamera előtt elvégezni.
A biológusok már évek óta gyanítják, hogy valamiféle epigenetikus öröklődés következik be a sejtek szintjén. A testünkben lévő különféle típusú sejtek példázzák ezt. A bőrsejtek és az agysejtek eltérő formájúak és funkciójúak, annak ellenére, hogy pontosan ugyanazt a DNS-t tartalmazzák. Kell, hogy legyen valami a DNS szabályozástól eltérő mechanizmus –amelynek segítségével a bőrsejtek megbizonyosodnak arról, hogy bőrsejtek maradjanak az osztódás során.
Talán meglepő, hogy a kutatók tapasztalatai szerint a kutatás kezdetekor nem volt különbség a vizsgált génekben, az emberek két csoportja között. A megfigyelt hatásokat csak az éberség gyakorlatot elvégzett meditálóknál észlelték. Ezen kívül számos más DNS-módosító gént is vizsgáltak, de nem találtak különbséget a csoportok között, ami arra utal, hogy az éberség gyakorlat specifikusan befolyásolt bizonyos szabályozási folyamatokat.
A legfontosabb eredmény az, hogy a meditálóknál az éberség gyakorlatot követően olyan genetikai változásokat tapasztaltak, amelyek az egyéb csendes tevékenységet végző nem meditáló csoportnál nem jelentkeztek. Ez az eredmény alátámasztja azt az elméletet, miszerint az éberség meditáció epigenetikus változásokat, a szerzett tulajdonságok öröklődését okozhatja a genomban.
Rágcsálókon és embereken végzett korábbi vizsgálatok azt mutatják, hogy mindössze néhány óra alatt dinamikus epigenetikus válaszok alakulnak ki olyan fizikai ingerekre, mint a stressz, a táplálkozás, vagy a testmozgás.
"A génexpresszió meglehetősen dinamikus folyamat, és ezek az eredmények azt sugallják, hogy tudatunk nyugalma valóságosan hatást gyakorolhat erre." – állítja Davidson.
"A HDAC szabályozás és a gyulladásos folyamatok illusztrálhatják, hogy milyen folyamatok zajlanak az éberség-alapú beavatkozások terápiás hatásmechanizmusának hátterében. " Kaliman szerint: "Eredményeink alapjául szolgálhatnak olyan eljövendő vizsgálatoknak, amelyek azt kutatják, hogyan segíthetnek a meditációs stratégiák krónikus gyulladásos állapotokban."
A tudatalatti hiedelmek kulcsfontosságúak
Túl sok pozitív gondolkodó tapasztalja, hogy önmagában az, hogy pozitív gondolatokat táplálunk és megerősítéseket hajtogatunk órákon át - nem mindig hozza azokat a várt eredményeket, amelyeket ezekben az „érezd jól magad" könyvekben ígérnek.
Dr. Lipton nem vitatta ezt a kérdést, mivel a pozitív gondolatok a tudatos elméből származnak, míg ugyanakkor az ellentmondásos negatív gondolatok általában a sokkal hatalmasabb, erőteljesebb tudatalatti elmébe vannak programozva.
"A fő probléma az, hogy az emberek tisztában vannak tudatos hiedelmeikkel és viselkedésükkel, de tudatalatti hiedelmeikkel és magatartásformáikkal viszont nem. A legtöbb ember nem is ismeri el, hogy a tudatalatti elméje működik egyáltalán, miközben tény, hogy a tudatalatti elme milliószor erőteljesebb, mint a tudatos elme, és hogy életünk 95-99%-át tudatalatti programjainkból teremtjük.
"A tudatalatti hiedelmeink vagy érted dolgoznak vagy ellened, de az igazság az, hogy nem te irányítod az életed, mert a tudatalatti elme kiszorít mindenfajta tudatos kontrollt. Tehát, ha tudatos szinten próbálod gyógyítani magad - megerősítéseket szajkózva és bebeszélve magadnak, hogy egészséges vagy - előfordulhat, hogy egy láthatatlan tudatalatti program esetleg közben szabotál, megakadályoz ebben. "
A tudatalatti elme hatalma elegánsan napfényre került a többszörös személyiségzavarral küzdő emberek esetében. Míg az egyik személyiség uralja az elmét, az egyén súlyosan allergiás lehet az eperre. Aztán amikor a másik személyiség bukkan fel, akkor következmények nélkül megeheti az epret.
Az epigenetika új tudománya azzal az ígérettel kecsegtet, hogy bolygónkon minden embernek lehetősége van rá, hogy az legyen, aki ő valójában, hogy teljes egész legyen, elképzelhetetlen erővel és képességekkel rendelkezzen, és képes legyen használni és elérni a leghatalmasabb lehetőségeit, beleértve testünk gyógyítását, kultúránk tökéletesítését és hogy békében éljünk.
Fordította: Radó Márti
Forrás: tunedbody.com
Forrás: tunedbody.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése