"Hamvas Bélának, mesteremnek köszönöm, hogy megírhattam ezt a könyvet: ő teremtett bennem harmóniát. E könyv arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját megismerhesd, és ha rád tartozik, te is birtokba vehesd. Az itt-következők nem újak, nem is régiek: megfogalmazásuk egy kor jegyeit viseli, de lényegük nem-keletkezett és nem-múló.
Aki a forrásvidéken jár, mindig ugyanez virágokból szedi csokrát."
Szórd szét kincseid -- a gazdagság legyél te magad.
Nyűdd szét díszeid -- a szépség legyél te magad.
Feledd el mulatságaid -- a vígság legyél te magad.
Égesd el könyveid -- a bölcsesség legyél te magad.
Pazarold el izmaid -- az erő legyél te magad.
Oltsd ki lángjaid -- a szerelem legyél te magad.
Űzd el szánalmaid -- a jóság legyél te magad.
Dúld fel hiedelmeid -- a hit legyél te magad.
Törd át gátjaid -- a világ legyél te magad.
Vedd egybe életed-halálod -- a teljesség legyél te magad.
Oldani vágyom és oldódni vágyom.
Üdvözíteni vágyom és üdvözülni vágyom.
Nemzeni vágyom és megfoganni vágyom.
Dalolni vágyom és dalláválni vágyom.
Mind táncoljatok!
Ékesíteni vágyom és ékeskedni vágyom.
Lámpád vagyok, ha látsz engem.
Ajtód vagyok, ha zörgetsz rajtam.
Ki látod, mit teszek, hallgasd el a munkám.
(Egy apokrif János-evangéliumából)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése