Most mindenképpen megtapasztalod a Valódi Önmagad

“Az út két felé ágazott. Megtorpantam. Úristen, hát tényleg lehetséges, hogy elértem idáig? Jobbra az új élet vár, a csodálatos, felemelő, szabad önmegvalósító életem, balra a régi idők moziját látom.

Félelem, és izgatottság van bennem. 
Mi a francét toporgok? 
Miért nem lépek?

Hiszen karnyújtásnyira van tőlem a saját életem! 
Miért nem rohanok bele? Mi tart vissza? 

Jó oké, vagy egy csomó dolog és ember, tárgyak és még ezernyi dolog, amit sajnálok magam mögött hagyni. Vajon mindenről le kell, hogy mondjak, ha jobbra megyek? Vagy ezt csak az egom akarja elhitetni velem, hogy mindent elveszíthetek? Csak a veszteségtől való félelmem kapcsolt be?

Vagy a jövőtől való félelem?

Ahhh, de nehéz ez. Dönteni, lépni, és az a legnehezebb, hogy idegesítem magam, amiért itt állok egy helyben, és minél többet agyalok, a látomás egyre halványabb és érzem esek vissza a múltba!

NE, VÁRJ MÉG! NE CSUKD BE AZ AJTÓT! ÉN MENNI AKAROK, CSAK EGY KICSI IDŐT KÉREK MÉG! ERRE FEL KELL KÉSZÜLNÖM! NE! NE! VÁRJ!”
Teljes írás itt olvasható: http://otthonfa.hu/november-2015/