Mikor átadjuk magunkat [Istennek], az idő nyomása megszűnik. Hiszen a frusztráció éppen abból adódik, hogy azonnal akarunk valamit, ahelyett, hogy hagynának, hogy a természete szerint a maga idejében megtörténjen. A türelem az elengedés önkéntelen velejárója, és mindnyájan tudhatjuk, hogy a türelmes emberekkel milyen könnyű kijönni.
Valamint azt is megfigyelhetjük, hogy általában a türelmes emberek végül megkapják amit akarnak. Az illúzió, miszerint ha elengedjük akaratosságunkat és elvárásainkat, akkor nem kapjuk meg amit akarunk, valójában egy ellenállás az elengedés felé. Attól félünk, hogy elveszítjük, ha nem teperünk eléggé érte. Az elmének van egy olyan rögeszméje, hogy akarással lehet megszerezni valamit. Voltaképp, ha alaposabban megvizsgáljuk ezt a kérdést, akkor észrevesszük, hogy az élethelyzetek alapvető szándékunkon alapuló döntéseknek és választásoknak köszönhetőek. Amit kapunk, az sokkal inkább ezeknek a választásoknak az eredménye, még akkor is, ha ezek a választások tudattalanul történnek, mintsem azt, amit akarunk. Amikor lemondunk az akaratosság nyomásáról, akkor már szabadon hozhatunk bölcsebb döntéseket.
Valahogy úgy hisszük, hogy a boldogságunk az események irányításán múlik, és hogy a tények azok, amik feldúlnak bennünket. Tulajdonképpen érzéseink és gondolataink ezekről a tényekről zaklatottságunk valódi okai. Tények és történések egymagukban semleges dolgok. De a hatalom, amivel felruházzuk őket, az elfogadó, vagy nem-elfogadó hozzáállásunknak és az általános érzelmi állapotunknak tudható be. Ha megrekedtünk egy érzésben az azért van, mert titkon még mindig azt hisszük, hogy valamit véghez fog vinni számunkra.
Valamint azt is megfigyelhetjük, hogy általában a türelmes emberek végül megkapják amit akarnak. Az illúzió, miszerint ha elengedjük akaratosságunkat és elvárásainkat, akkor nem kapjuk meg amit akarunk, valójában egy ellenállás az elengedés felé. Attól félünk, hogy elveszítjük, ha nem teperünk eléggé érte. Az elmének van egy olyan rögeszméje, hogy akarással lehet megszerezni valamit. Voltaképp, ha alaposabban megvizsgáljuk ezt a kérdést, akkor észrevesszük, hogy az élethelyzetek alapvető szándékunkon alapuló döntéseknek és választásoknak köszönhetőek. Amit kapunk, az sokkal inkább ezeknek a választásoknak az eredménye, még akkor is, ha ezek a választások tudattalanul történnek, mintsem azt, amit akarunk. Amikor lemondunk az akaratosság nyomásáról, akkor már szabadon hozhatunk bölcsebb döntéseket.
Valahogy úgy hisszük, hogy a boldogságunk az események irányításán múlik, és hogy a tények azok, amik feldúlnak bennünket. Tulajdonképpen érzéseink és gondolataink ezekről a tényekről zaklatottságunk valódi okai. Tények és történések egymagukban semleges dolgok. De a hatalom, amivel felruházzuk őket, az elfogadó, vagy nem-elfogadó hozzáállásunknak és az általános érzelmi állapotunknak tudható be. Ha megrekedtünk egy érzésben az azért van, mert titkon még mindig azt hisszük, hogy valamit véghez fog vinni számunkra.
Dr. David R. Hawkins - Elengedés: Az Önátadás Útja 276-277. oldal
Hawkins Tanulócsoport
https://www.facebook.com/351303148272824/photos/a.355293394540466.79386.351303148272824/946014675468332/?type=3&theater
Hawkins Tanulócsoport
https://www.facebook.com/351303148272824/photos/a.355293394540466.79386.351303148272824/946014675468332/?type=3&theater
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése