Nagyboldogasszony napja, - Augusztus 15.

Feketéné Lendvay Katalin selyemkép

Nagyboldogasszony ki is nekünk valójában?
Ő aki ősi teremtő erejével megnyilvánította, és áthatja az egész világot.
Benne van a létezésben, a teremtő és áradó minőségben, minden ember lelkében, az egész Univerzumban. Ő a megnyilvánult, az életadó.
Ő adja a létezés örömét, lágyságával, könnyedségével megteremti a BOLDOG LÉT elemét. Ő a Mi mindent átfogó, mindenen túlmutató Égi Anyai Áradó Minőségünk.
Megnyilvánulási formájában Anyahitaként jelent meg a FÖLDÖN.
Ő a Mi Nagyboldogasszonyunk, az ősi anyai minőségünk.
Az örök létet hordozza MAGában, az ősi erőt, a megnyilvánultat és a megnyilvánulatlant, a mindent átfogó szépséget, a teljességet, a termékenységet, az újjászületést.
Ő a MI Égi Édesanyánk- NAGYBOLDOGASSZONYUNK.
Áldással: Feketéné Lendvay Katalin

Boldogasszony Pecsétje- saját alkotásom


A római katolikus felekezet minden év augusztus 15-én fényes külsőségek között ünnepli meg hazánkban a Nagyboldogasszonyt, de külön ünnepe van a Gyertyaszentelő Boldogasszonynak (február 2.), a Gyümölcsoltó Boldogasszonynak (március 25.), a Sarlós Boldog-asszonynak (július 2.) a Havas Boldogasszonynak (augusztus 5.), a Kisboldog­asszonynak (szeptember 8.) is. Közülük a Nagyboldogasszony, a Kisboldogasszony és a Sarlós Boldogasszony ünnepe egészen 1948-ig egyben hivatalos állami ünnepnap is volt. Ezen elnevezések alatt mindig Mária tisztelete folyik.
Ezzel szemben a beható vizsgálatok egészen más eredményt mutatnak. Egyértelműen megállapítható, hogy a Mária-kultusz esetében nem Jézus anyjának a felfokozott tiszteletével állunk szemben, hiszen e nagyfokú vallásos tiszteletben részesített Mária ismertetőjegyei, tulajdonságai döntő többségükben nemcsak nem egyeznek, hanem kifejezetten ellentétesek a Bibliában szereplő Máriáéval.
Mária neve alatt lényegében ősi pogány istennők kultusza folytatódik tovább.
Ezek többségét még az erőszakos térítéssel katolikussá tett, de régi isteneikhez továbbra is szívósan ragaszkodó európai népek a klérussal kialakult kompromisszum nyomán menekítették be a hivatalos egyházba Mária neve alatt.
Teljes írás itt olvasható: 
http://www.arvisura.van.hu/keret.cgi?/0604-anyahita.htm

saját alkotásom

A moldvai magyarok e napon mindenféle virágokat, gyógynövényeket szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgésnél is ezt égették.

E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben, mert – például a bukovinai magyarok szerint – aki Nagyboldogasszony után fürdik, vérzésben hal meg.
A Mura-vidéken dologtiltó nap sütésre, kemencében való tüzelésre, mert a tűz kitörne a kemencéből. Baranyában most vagy egy nappal előbb vették ki a beáztatott kendert. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke.
A Drávaszögben, Laskón azt tartották, hogy keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen és sokat teremjen.

Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap, például Hadikfalván. Ilyenkor háromnapos táncmulatságot rendeztek a fiatalok. A Bács megyei Topolyán a Nagyboldogasszony-napi búcsú a mulatság, ismerkedés alkalmát is jelentette.

Az ún. két Boldogasszony közét (aug. 15–szept. 8., Kisasszony) az asszonyi munkában tartották fontosnak. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék. Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtik, mert úgy vélik, hogy sokáig eláll. Medvesalján is úgy tartották, hogy a Nagyboldogasszony és Kisasszony-nap között tojt tojás sokáig eláll. Ezeket külön elrakták és meszet szórtak rá.

A kétasszony nap közti időszakot szerencsés időszaknak tekintették.
A kopácsi halászok ekkor szedték a gyékényt.

A két Boldogasszony köze a magyar nyelvterületen általános hiedelem szerint a téli holmik, ruhafélék szellőztetésének az ideje, hogy a moly ne essen beléjük. 

Zagyvarékason úgy vélték, hogy kétasszony között ki kell szellőztetni a búzát, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

 http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/151.html#154

Magyar NéprajzVII. Folklór 3. Népszokás....

saját alkotás

Anyahita üzenete a magyaroknak

Magyarok, Véreim,- Nagyboldogasszony minőségben szólok hozzátok.

Kérlek benneteket nyissátok meg szíveteket felém, hogy a következő sorokat kellőképpen értelmezni tudjátok.

Ősi idők történetébe megyünk vissza,- amikor a magyar nép olyan egységet alkotott, amelyben tudta és hitte, hogy az irányítás az Ő kezében van, és a jövendőt Ő gondozza.

Régmúlt emlékek tárulnak elétek, és ÉN szívem szeretetében mindig megőrzőm azt az emléket, amelyben Engem a felkelő Napban tiszteltetek.

De ősi örökségetek már itt-ott szertefoszlott. Hagyományaitok feledőben vannak, próbáljátok visszahozni a régi tanokat,- de a mindennapokban nem teszitek élővé, így nincs benn a köztudatban.

Az ősi tanokat a keresztény eszme átírta és a maga képére formálta.

Minden időben voltak asszonyok, akik az isteni Vért hordozták magukban.

A történelem során a lejegyzések visszavezetnek az ősi kultúrákhoz  amelyben az ANA, tisztalelkű Fénygyermeknek adott életet. Ezek a gyermekek nem földi fogantatással, szűznemzéssel születtek. Az idők folyamán különböző női megtestesülések adtak az ilyen Gyermekeknek életet. Őket Boldogasszonyoknak nevezték.

Mikor Nagyboldogasszonyként nyilatkoztatom ki magamat, ti rögtön Jézus szülőanyjára, Máriára gondoltok,- hisz ez van benn a köztudatban.

Csak keveseknek jut eszébe, hogy van egy ősi minőség, akit ANYÁ-nak, ANA-nak hívnak. Aki a kezdettől, az eredettől itt élt veletek, Aki életre hívott bennetek.

ANYÁ-tok vagyok a kezdetektől, és ANYÁTOK-ként szeretlek bennetek, a szívetek mélyén gyökeredzem.

ÉN Vagyok a felkelő Nap mely rátok szórja összes sugarát, mely átölel ha bánatos vagy,- megvéd és megóv az ártó-rontó erőtől,- lágyan átölel, dédelget.

Sokféleképpen hívtatok,- Anyahitának,- Napbaöltözöttnek,- Babbának,- Szófiának,- Szűz Máriának…., s ez mindegyik ÉN Vagyok, mert mindegyik minőséget magamban hordozom.

Én a Mindenség ANYJA Vagyok, ÉG és FÖLD Királynője, a felkelő NAP sugara.

Most ezzel az ősi minőséggel szólok hozzátok.

- Magyarok, Népem,- figyelmeteket kérlek irányítsátok most rám.

Szívetekben egyet alkottok határon túl élő testvéreitekkel.

Ne engedjétek, hogy megosszanak bennetek, és hamis indulatokat gerjesszenek!

A cél, hogy egymás ellen forduljatok, hogy megosszák erőiteket.

Hazugságokba keverjenek, és ne lássátok tisztán a történéseket.

A múlt tisztulni kíván,- de annak nem az az ára, hogy magatoktól elvessétek, megtagadjátok ami a tiétek volt egykoron.

Álljatok ki magatokért, és képviseljétek határozottan érdekeiteket, a magyar rendet.

Ősi jussotok ne feledjétek, és ne engedjétek át más nemzetnek.

A kizsákmányolás újabb méreteket öltött, de divatos porceláncsomagolásban van feltüntetve. Mindez azért, hogy távolról szemléljétek, nehogy a közelébe jussatok.

A mélységekben, álruhába rejtett valóság rejtőzik.

” A HAZA nem eladó”- mondjátok sokan.

Akik a porceláncsomagolásba bújtatott szankciókat megalkották, és alkalmazzák,- mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez ne így legyen,- a magyar föld kiárusítására törekednek.

Díszcsomagolásba bújtatott elméleteket gyártanak, és szankcióikkal megtévesztéseket alkalmaznak.

Ne higgyetek el mindent amit láttatni akarnak veletek.

Befelé figyeljetek, szűrjétek meg az elméletet, és lássátok meg az összefüggéseket.

Álljatok ki Hazátokért, és ne engedjétek, hogy az itt megbúvó értékek, kincsek, idegen kezekbe kerüljenek.

Ősi jussunkat megtartva lépjünk előre, és alkossunk ÚJ NEMZETET.

Anyahitaként a magyarok Nagyboldogasszonyaként szóltam.2010. november 19.

(Belső Hang által lejegyezte:  Feketéné Lendvay Katalin)

Petrás Mária alkotása: Napba Mária

Pomázi Anna alkotása

Augusztus közepén a keresztény világ Jézus Krisztus anyját, Máriát ünnepli.
A magyarság ősi ünnepe szerint Nagyboldogasszony napja az, amikor a magyarok Nagyasszonya, Mária testestől-lelkestől a Mennyországba távozott.

Augusztus 15-e, Jézus szülőanyjának mennybemenetele olyan kiemelt ünnepe a keresztényeknek, mint a karácsony, vagy mint a húsvét.
Az esemény pontos történéséről nem maradtak fenn írásos bizonyítékok, de a keresztény hit szerint ez a néphagyomány az ősegyházig nyúlik vissza, és mely szerint Krisztus anyja: Mária, halálával osztozott szent fia dicsőséges feltámadásában. Vagyis testben és lélekben egyaránt a Mennyországba jutott, mert holttestét angyalok kara emelte a mennyekbe.
Egy népi találóskérdés így szól erről: "Hol magasabb a Föld az Égnél?"

 -Ahol Máriát eltemették. Ugyanis az nem lehetséges, hogy Mária teste - mely magában hordozta Istennek a fiát - elporladjon.
A keresztény hit része, hogy hisznek a test föltámadásában, ami egykor majd minden kereszténnyel meg fog történni.
A népszokásban az ünnep előestéjén (vigíliáján) az emberek virrasztással várták a hajnalt, és Nagyboldogasszonyhoz eképpen imádkoztak:
"Nyújts kezet Mária / nyiccs kaput angyal, / hogy mehessünk a kerek ég alatt, / lobogó csillag felett az örök életre!"
A régiek szerint "fűbe, fába hagyta Isten az orvosságát". 

Éppen ezért Nagyboldogasszony ünnepén virágokat, gyógyfüveket volt szokás szentelni, miket az épülő házak alapjába, ifjú párak ágyába, a csecsemők bölcsőjébe, majd a haldoklók párnájára tettek azért, hogy őket Mária, "Halottaknak megszabadítója, szomorúak megvigasztalója, gondban lévők jó tanácsadója, magyaroknak megoltalmazója" sose hagyja el. Magyarországon az egyetlen olyan nagy egyházi ünnep, mely ha hétköznapra esik, minden keresztény katolikus ember úgy ünnepli, hogy templomban szentmisén vesz részt.
Az Érdy kódex szerint Szent Gellért is beszélt a Napbaöltözött Asszony nagy jeléről. "Szűz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István király es ez szegény országát Bódogasszony országának nevezé."
Ugyanis a hagyomány szerint Szent István király halála előtt Mária kegyelmébe ajánlotta fel Magyarországot, és őt így a Magyarok Nagyasszonyává tette. Egy olyan hagyomány szerint pedig az ősmagyarságban volt egy női Istennő, akit Nagyboldogasszonynak hívtak. Szent István, amikor fölvette a kereszténységet, ezt a kifejezést az Isten-anyára, Máriára, Jézus édesanyjára ruházta át, ezért szólítjuk a magyar nyelvben már ezer éve így Jézus édesanyját.

www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjfa/0/27645/1 

saját alkotás

Fohász  

Boldogasszony Anyánk,
Fényes tekinteteddel nézzél le reánk.
Hozzád könyörgünk, Téged kérünk,
Magyar nemzetünk megmentésében,
Adj segítséget nékünk.

Boldogasszony Anyánk nézzél le reánk
Magyarokra,
Kik, Hozzád könyörögnek,
Benned remélnek.
Adj jobb sorsot e Nemzetnek!
Add, hogy feltámadjon ez az Ország
és újra visszataláljon Hozzád!

Adj nekünk Reményt, Békességet
és soha el nem fogyó bizalmat Benned.
Boldogasszony Anyánk, tekintsél le reánk.

Áldott kezeidet nyújtsd segítségül nékünk,
Hogy sorsunkat ne szenvedjük,
Hanem örömödben leljük.

Boldogasszony Anyánk,
add nékünk vissza Koronánk Szentségét!
Engedd, hogy újra felragyogjon,
s minket Fényével beborítson!

Kárpátok bércein felcsendül az ének,
Vigad a bús magyar...
Lesz-e áldás, áldomás,
vagy részünként már csak a nyomor marad?

Sírva vigad a magyar…
Könnyei végig peregnek arcán,
Lelke sajog, fájdalom járja át…
Így tudni, ki az Igaz Magyar,
Ki menté és nem veszejté Hazáját.


Boldogasszony Anyánk, nézzél le reánk.
Hallgasd meg bús könyörgésünket…
Minket Magyarokat, soha ne hagyjál el!
Áldd meg ezt a Hazát,
Segíts, hogy Újjászülethessen!
Népednek add vissza e Szentséget.

Add, hogy újra EGY legyen az Ország,
és a MAGYAROK ISTENE kormányozza Országát!
Ámen.           

Írta: Feketéné Lendvai Katalin