Még a nagymamámtól tanultam és nekem ez a recept bevált, csak ajánlani tudom mindenkinek!
Egyetlen tésztánál sem olyan fontos a liszt minősége, mint a rétesnél. A liszt jó száraz és magas sikér tartalmú legyen, különben szakadozik a rétes. Tartsuk be készítésének szabályait: nagyon jól dolgozzuk ki, sem túl lágynak, sem túl keménynek nem szabad lennie. Az előírt ideig pihentessük, végül igen könnyű kézzel, nagyon vigyázva húzzuk ki.
Elkészítése
1/2 kg liszt közepébe gödröt csinálunk, beleteszünk 1 tojás sárgáját, (a fehérjét nem) dió nagyságú zsírt, kávéskanál citromlevet vagy ecetet, negyed liter langyos sós vizet. Egy nagyobb tálban lassanként bedolgozzuk a vizet a tojás sárgájával és zsírral a liszt közé. Az eleinte ragadós tésztát nagyon jól kidolgozzuk, addig csapkodva a gyúródeszkához, míg a kézről elválik és soha többé nem ragad sem a kezünkhöz sem a gyúródeszkához.
Ekkor 2 cipót formálunk, kis helyen meglisztezzük a táblát, rátesszük a cipót, tetejét megkenjük zsírral, majd meleg lábassal letakarjuk. Legalább fél órát pihentetjük, deinkább kicsit többet. Az asztalt letakarjuk egy nagy abrosszal, liszttel leszórjuk, a tészta tetejét megkenjük zsírral, az asztal közepére tesszük, alányúlunk és körös-körül kihúzzuk, míg olyan vékony lesz, mint a selyempapír. Széleit levágjuk, kis ideig száradni hagyjuk, majd olvasztott vajjal vagy zsírral lelocsoljuk, az abrosz segítségével négy sarkát felhajtjuk, újból meglocsoljuk és különböző töltelékkel megtöltjük.
A rétestésztánál is, de bármilyen sütemény készítésénél, fontos, hogy a lisztet megszitáljuk. Én a teaszűrőn —tésztaszűrőn, ami sűrű lyukacson, azon szitálom át.
Forrás: kedvencreceptek.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése