ÖnMAGunk tükrében,- MAGOK Vagyunk

ÖnMAGunk tükrében,- MAGOK Vagyunk

2013. október 4.

Magvető hava

   „Egyre mélyebbre merülünk MAGunkban, hogy megtaláljuk az Isteni Magot, összekapcsolódunk vele, belefeledkezünk és felszínre hozva kisugározzuk”, - írtam pár évvel ezelőtt a MAGok Vagyunk című írásomban.

   

    Ez a folyamat azóta is tart, sőt mondhatni ebben az évben sokkal mélyebben merülünk alá ÖnMAgunk mélységeibe mint valaha.

Ez az év a nagybetűs változásokról szól, ÖnMAgunk és a körülöttünk lévő világ változásáról.

Sorsfordító időket élünk, ezt mindnyájan érezzük.

A változásban, ebben a szüntelen, véget nem érő áramlásban keressük, kutatjuk, hogy valójában kik is vagyunk. 
A Végtelen mindenség Forrásában egyek vagyunk, de itt a földön személyiségünk által különbözőséget alkotunk.

Az isteni Fény mindenkire egyformán áramlik, mégsem tudjuk egyformán megnyitni magunkat ennek a csodálatos véget nem érő áradatnak.

Vajon mi az, ami eltávolít minket ÖnMAGunktól, ami kétségeket, félelmeket ébreszt ÖnMAgunkkal és változó világunkkal, a körülöttünk lévő emberekkel kapcsolatban?

  Mindenkinek a saját úját illik járni, ez egy igaz mondás.

Ahhoz, hogy saját utunkat tudjuk járni, ÖnMAGunk ismerete szükséges.

Hosszú évek telnek el mire ÖnMAGunk megismerésére szert teszünk, megismerjük belső Önvalónkat, és belső mesterünk segítségével szebbé-jobbá, bölcsebbé alakítgatjuk magunkat. És vannak időszakok, amikor meginog az ember hite saját magában, az élet viharai, a mélységeket érintő átalakulásában pillanatokra, napokra kibillen az eddig megtalált középpontjából.

Azt hiszem a legtöbb spirituális utat járó ember ilyenkor külső segítséget kér, mert azt gondolja, hogy saját életével kapcsolatban elfogult, és hogy másvalaki, egy külső ember sokkal nagyobb rálátással rendelkezik személyes életét illetően.

Mi emberek hiszékenyek vagyunk, sokan hajlamosak vagyunk másoknak jobban hinni, mint saját magunknak, hiszen az átalakulásban nem mindig látjuk tisztán magunkat. Nem mindig látjuk tisztán, hogy Isten egy bizonyos élethelyzettel mit is akar mutatni nekünk, mire akar tanítani bennünket.

Ha elfáradunk és meginog a hitünk, ha nem rendelkezünk kellő önismerettel, nincs meg a szoros kapcsolatunk a Fény Forrásával, akkor bizony tévutakra sodródhatunk.

És ez a tévút abból ered, hogy általában feltétel nélkül elhisszünk mindent amit mondanak rólunk, hiszen mindezt csak segítő és jó szándékkal teszik.

Isten igazságában azonban csak egy igazság létezik, az Isteni Igazság, és ezt az igazságot ÖnMAGunkkal kapcsolatban magunkból kell életre hívnunk.

A segítség tükrében, a külső ember bizonyos szintig bepillantást kaphat életünkbe, de a mélységeket, a miérteket, az összefüggéseket, az életútnak megfelelő vállalást, ami személyiségünkre lebontva van jelen, azt nekünk kell meglátni.

Ahogy senkire sem jó az egyféleképpen szabott ruha, éppen ezért nem lehet általánosítani.

Mindezzel csak azt szerettem volna közölni, hogy felhívjam a figyelmet, milyen kicsi dolog kell ahhoz, hogy ÖnMAGunktól, a saját utunkról eltávolodjunk, és külső utakra térjünk.

Soha senki nem mondhatja meg, mert nem tudhatja,- hogy mi a jó nekünk, mi az életvállalás, amelynek tükrében egységet alkotunk a Teremtővel.

A külső utak sehová sem visznek, nem tanítanak meg az önismeretre, nem tanítanak meg arra, hogy ÖnMAGunk felsőbb Énjével folyamatos kommunikációban legyünk.

Éppen ezért tanácsos még jobban elmélyülni magunkban, életre hívni azt a szentséget, ami mindig is ott volt bennünk, csak mi néha hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla. Zárjuk ki a külvilágot, mélyüljünk el magunkban, tegyük félre a kétségeket, és hitünket megerősítve bátran forduljunk segítségért a magasabb világok felé. Nyissuk meg szívünket, nyissuk meg lelkünket, és szeretet áramlásában, bizalommal forduljunk ÖnMAGunk isteni Önvalójához,- hisz Ő mindig tudja mi a helyes, mi az az életút, amelynek bejárása emeli a lelkünket.

Az Önmagunkba nézés által előbb- utóbb választ kapunk az életünkben éppen felmerülő problémás élethelyzetekre. Fontos, hogy MAGunknak higgyünk, és elsősorban szeretettel és elfogadással legyünk magunk iránt.

Fontosnak találom, hogy ne dőljünk be minden spirituális üzenetnek, ami az interneten terjed, a szív szűrőjén keresztül engedjük át, mert a hiszékenység által  tévútra kerülhetünk ÖnMAGunktól, a vállalásunktól.

Mindezt tapasztalatból írom, és jó tanácsként adom át Önöknek.

Hisz én sem vagyok kivétel, az én életemben is voltak/vannak nehezebb időszakok, és ilyenkor az ember mit tesz,- külső segítséget kér.

Sokszor átengedtem magamon a segítség szándékát, mindazt, amivel emelte a lelkemet, amivel életem átgondolására késztetett, és arra a következtetésre jutottam hosszas vívódás után, a Fény és a Szeretet segítsége által,- hogy a saját életünkkel kapcsolatos kérdésünkre feltett igaz választ, csak a bennünk lévő Isten adja meg. Most ezzel semmi újat nem mondtam Önöknek.

Mindezt azért írtam le, mert azt tapasztalom, hogy a környezetemben élő emberek is sorra elfeledkeznek erről.

Csak hosszas lelkünkbe nézéssel járhatjuk a saját igaz utunkat, amit Isten kijelölt számunkra. Nem biztos, hogy abban a pillanatban mindent a legjobban látunk.
Lehet, hogy előrejutásunk akadályokba ütközik, szenvedésekkel, kétségekkel teli, teljesen eltérő a többi emberétől,- de ha megvagyunk győződve a szándék helyességéről, akkor előbb-utóbb az isteni Kegyelem meghozza a várva várt változást, és sokkal magasabb lelkiséget élünk meg a bejárt úton, mintha beállnánk a sorba és feltétel nélkül másokat követnénk, más tanácsait fogadnánk el és aszerint élnénk az életünket.
Az elmúlt időszakban többször visszaköszönt,- hogy elmaradtak az üzenetek,- miért nem írok, miért nem foglalkozok a gyógyítással mint eddig?
Több javaslatot is kaptam, hogy mit kellene tennem, és én minden egyes alkalommal majdnem elhittem, hogy továbbra is a jól bevált módszert kell alkalmaznom, amit eddig is tettem. De hosszas magamba nézés által rájöttem, hogy az igazi választ és útmutatást csak magamban lelem meg, csak én tudhatom.

Sok éven keresztül közvetítettem az üzeneteket és gyógyítottam.

Ezek az üzenek továbbra is olvashatóak a Honlapomon, oldalaimon.

Sok évvel ezelőtt olyan bölcsességek íródtak le, amelyek a mostban is helytállóak, örökéletűek. A baj az, hogy sokan még azt sem építették be az életükbe, csak keresztül engedték magukon. Sokan mindig újabb és újabb üzeneteket, közvetítéseket várnak, pedig ettől nem oldódik meg, nem változik meg az életük.

Most a magunkba nézés ideje jött el,- ahogy Jézus mondta, - váljunk saját magunk mesterévé. Saját magunk mesterévé viszont csak a tapasztaláson keresztül, a belső Önvalónk megismerése által válunk.

Ha üzenet érkezik az Égi Világból azt továbbra is tolmácsolom, és ha azt érzem írnom kell, mert jön a belső sugallat,- megteszem. De nem vagyok hajlandó írni csak azért, hogy írjak valamit, ami hamis, ami nem szolgálja az emberek tudatosodását, lelke emelkedettségét.

A gyógyításnak pedig most azt a fajtáját gyakorlom, amit a gyógyító selymeken (http://gyogyitoselymek.blogspot.hu/ )keresztül egyénre szabott szimbólumokkal és színvilággal tudok életre kelteni.

Ezenkívül nagyon fontosnak tartom hagyományaink gyakorlatba átültetését, amit most magyaros motívumokkal ellátott selymekbe ültetek át.

Repdess a szívem mikor a hölgyek ékességként, büszkén hordják nyakukban a magyar motívumokkal ellátott selyemsálakat, kendőket, büszkén vállalva magyarságukat.

http://lendvaykati.blogspot.hu/search/label/S%C3%A1lak

http://lendvaykati.blogspot.hu/search/label/Kend%C5%91

A változás, az átalakulás nekem ezt hozta jelenleg az életembe, és ez csak egy keskeny kis szelete annak, ami a láthatóban jelen van.

Mert amikor -  Mikor EGY VAGY,- nincs én,- MINDENSÉG van.
Megadás van,- teljes ÁTADÁS.
Az EGYből születsz,- kettővé válsz.
Az EGYben teljes egységben vagy magaddal és a MINDENSÉGGEL, mivel áthatják egymást.
Az EGY,- és AKI az EGYből kiemelkedik és elhagyja a „fészket” amely biztonságot ad számára, az Ember Szellem. Elindul a földi világokba, hogy megtapasztalja a körforgást, vagy éppen megbízatást, küldötti feladatot vállal.
Ahogy távolodik az EGYtől, az EGYSÉGtől,- és a szférákon egyre lejjebb ereszkedik, - tudatára homály borul,- és egyre kevésbé emlékszik az EGYRE,- s mire Földet ér, a küldetésére. De ha elérkezik ahhoz a ponthoz, hogy SZÍVÉT megnyitja, és mélyen befelé hallgat,- hosszasan, sokáig, mélyen befelé hallgat,- akkor, újra megérzi ott belül a MAG-ban az EGYSÉG érzését.
Földi és Égi világokat köt össze,- ismert és ismeretlen utakat jár be. 
Hol eltéved, majd újra visszatalál az útra, mely a FÉNYRE kíséri őt.
Keresi, örökké keresi az utat, amely a FÉNYBE vezet.
És az egyik pillanatról a másikra, egyszer csak megnyílik előtte egy kapu,- bebocsáttatik.
Óvatosan halad előre az ismeretlenbe,- idegen a környezet, de belül érzi, már járt itt egykoron, nincs mitől tartania. 
De a megosztottság ekkor megszólal benne,- Óvatos légy!
És akkor választhat,- kire hallgat,- a megosztottságra,- vagy a benne élő végtelen szeretetre.
A SZERETET azt súgja halkan,- Menj bátran, lépj csak előre, nincs mitől félned,- Biztonságban vagy.
Ott mélyen a MAG-ban van egy pont, amely összeköt minket, ahol EGY VAGY ISTENNEL….
Ennél a pontnál újra visszaléptél az EGYbe,- teljes EGYSÉGET alkotsz ISTENNEL.
Most hagyd magad mögött a félelmeidet, a mindennapi gondjaidat,- meritkezz  meg,- és add át magad a VÉGTELEN,- HATÁRTALAN, - MINDENT MAGÁBA FOGLALÓ EGYSÉGNEK.
Itt már nincs Tér,- Idő, se gondolat, - Öröm,- Boldogság,- EGYSÉG van.
HAZAÉRKEZTÉL,- MEGÉRKEZTÉL,- ITTHON VAGY.http://lendvaykati.gportal.hu/gindex.php?pg=33539520

 Köszönöm szépen a rám szánt időt.

Mindenkinek kívánok tudatos létezést, Fénnyel, Isten szeretetével megáldott hétköznapokat!

Áldás! Feketéné Lendvai Katalin

MAGOK Vagyunk

 Egyre mélyebbre merülünk MAGunkban, hogy megtaláljuk az Isteni Magot, összekapcsolódunk vele, belefeledkezünk és felszínre hozva kisugározzuk.

   Minden MAG szíve legmélyebb titkos kamrájában féltve őrzi a MAGOT, – azt a szent hagyatékot, amit ősei ruháztak reá.
Most eljött az idő, hogy felfedjük szívünk titkos kamráját, és felszínre hozzuk a bennünk rejlő tudást. De, hogy tudjuk mindezt megtenni? 
Mit kell cselekednünk ahhoz, hogy eljussunk ehhez a titkos kamrához, és a rejtélyek kulcsával felnyissuk a kódot, és azt kiteljesítsük magunkban?
Sokszor jutottunk el egy bizonyos szintig magunkban, és már azt hittük célba értünk… 
Azt hittük, hogy megérintettük azt a szent minőséget, ami kiteljesítésre vár. Aztán mindig valamilyen úton-módon rájöttünk,- ez még mindig nem az igazi tudás.
Az igazi tudás akkor jön elő, amikor belefeledkezel MAGODBA. 
Amikor szíved szent rezdülése által egy olyan kódot nyitsz meg, ami mindig is benned volt, csak nem tudtál olyan mélyen hatolni magadba, hogy ezt felismerd.

Ez a tudás fokozatosan tör elő belőled, és különböző lépcsőfokokat érint.

Az első lépcsők,- a HIT,- a belehagyatkozás, ráhagyakozás a LEGFELJEBBVALÓRA. 
Arra, AKI teremtette a világot, AKI adta számodra az életet. 
A ráhagyatkozást meg kell tanulnunk, ki kell teljesítenünk, és minden egyes lépésünkkel gyakorolnunk kell.
Isten a mi tanítómesterünk, Ő általa tudjuk megerősíteni és kiteljesíteni a bennünk lévő tudást.

A második lépcsőfok, - Magodban lévő bizodalom.
Mered-e hinni, hogy az vagy, akinek hiszed magad. 
Nemcsak hiszed, hanem tudod is, hogy Isten különös kegyelméből egy szent erő lett reád bízva. 
Ez erő mindenkiben benne rejlik, mert az ÚR a SAJÁT hasonlatosságára teremtett minket.
Mered-e hinni magodról, hogy gyógyítasz? 
Mered-e hinni azt, hogy életet adsz azzal egy másik embernek, hogy keresztül vezeted őt egy olyan állomáson, amelyen megakadt, és ez által kilátástalanná vált az élete. 
Mered-e hinni, hogy csodákat tudsz tenni, - mert ha ÚR veled, akkor ki ellened?
Mindez a tudás benned él, csak elő kell hívnod magadból. 
Fel kell tárnod azt a kódot, ami beteljesíti önmagát. 
Keresned, kutatnod kell magadat, hogy megedződj, és erőssé válj. 
Sokat kell gyakorolnod, és Isten sok olyan helyzetet teremt az életedben ahol ezt a tudást begyökereztetheted.

A harmadik lépcsőfok, - a tettek mezejére lépsz. 
Már nemcsak hiszed, hanem TUDOD ISTENT, és ezzel a tudással teszed a dolgodat. Ezzel tudóvá válsz, mert egy olyan szent bizonyságot őrzöl magodban, ami megingathatatlan. 
Akármilyen sorsot teremt köréd az élet, tudni fogod, hogy mindig van kiút, - mert Isten gyermeke vagy, Isten benned él, és te az Ő erejével csodákra vagy képes.

Negyedik lépcsőfok,- megcselekszed azt. 
A vonzás törvénye alapján olyan emberek, és élethelyzetek kerülnek utadba,- ahol tartós segítséget nyújthatsz. 
Csodákat teszel, mesevilágba lépsz, és TUDÓVÁ válsz. 
A tudás pedig magodból ered. Abból a szent isteni szikrából, ami szíved legmélyén gyökeredzik.

A MAG tartós kiteljesítésre vár. 
Arra, hogy magával összekapcsolódjon, és az összekapcsolódás által hozzon létre egy olyan minőséget, amikor már mások segítőjévé válhat.

Vannak ezenkívül még egyedi esetek, és egyedi megélések. 
Vannak különös sorsra kijelölt emberek,- akik különös, Istentől rendelt, Isten által megbízott sorsot teljesítenek be.
Ők még mélyebben elmerülnek magukban. Nekik még mélyebbre kell ásni, és magosabbra kell emelkedniük. 
A mélységet a magossággal össze kell kötniük.
Ezeknek az embereknek a tanítása már régóta folyik, és ők már valamelyik „szinten vannak”,- a sok lépcsőfok egyikén már biztosan állnak.
Kedves Fénytestvéreim, MAGOK,- mit is mondhatnék még nektek?
A szó mely feltör belőlem, szívem legmélyéből jön elő.
Kérlek bennetek minden tőletek telhetőt tegyetek meg annak érdekében, hogy ezt a tudást tartósan míveljétek. Mert ha eddig a pontig elérkezünk, akkor már biztosan állunk a talpunkon. 
Hitünk által hegyeket mozgatunk meg,- és ha Isten velünk, ki ellenünk?
Akkor eljutottunk addig a pontig, hogy Magyarország, a Mi szép Hazánk feltámadásában jelentős szerepet töltünk be.
Nemcsak várjuk a csodát, hanem azt meg is cselekedjük… 
Mert Isten csak azokon keresztül tud munkálni, akik Őreá hagyatkoznak, akik bíznak Őbenne. 
Áldás.

 MAGOK Vagyunk II. rész 

Belső felfedezésünkben eljutunk egy olyan állomáshoz, amelyben az ötödik lépcsőfokon találjuk magunkat.
(A lépcsőfokok tudatossági szinteket jelentenek, és a csakraszinteken megélt tudatossággal állnak szoros összefüggésben.
MAG- középpontunkat,ősi eredetünket jelöli,
A magunk megjelölés,- mi teljes egészében akik vagyunk.
Erre az értelmezésre azért tértem ki, hogy az írás általa értelmezhetőbbé váljék.)

Ötödik lépcsőfok,- a bennünk lévő eredetünk feltárására, megtalálására sarkal. Arra az ősi mítoszra, amely belőlünk ered,- általa olyan mélységekben értjük meg az összefüggéseket, mi által jobban érthetővé válik Létünk, az ÉLETBEN betöltött szerepünk.

Hatodik lépcsőfok,- a bennünk lévő ISTENI feltárását jelenti.
Ezen a tudatossági szinten már képesek vagyunk arra, hogy olyan (vagy ahhoz hasonló) szemmel nézzük a világot, amellyel Őseink tették.
Elérkeztünk egy magasabb valósághoz, ahol a mítoszok értelmet nyernek, és értelemre lelnek életünkben.
Készen állunk arra, hogy a mondavilág eseményeit, történéseit magunkba forgassuk,- és egy olyan jelzőtáblával lássuk el, amelyben fő helyen szerepel mondavilágunk, saját valóságunk.
Életünk értelmét lassan egy mélyebb, saját mélységünkben megélt belső síkról szemléljük, és mindezt egy olyan Isteni Magossággal kötjük össze, amely által valóra válik mindaz a képzelet, amit eddig csak remélni mertünk.
Eljutottunk addig a szintig, hogy tisztán látunk.
Tisztánlátásunk már nemcsak kifelé nyilvánul meg, hanem összhangba került a belső mélységek által feltárt tudással.
Egyre mélyebben haladunk magunkban…
Az Égi, a földi valóságot egyre inkább összekötjük, és középre (szívcsakra) helyezzük MAGunkban.
Egy olyan valóságot írunk, amelyben ősi eredetünk és jelenünk eggyé válik. Ezáltal egy Új Útra lépünk és egy Új Formátumot veszünk fel, amely által fel tudunk lépni a hetedik lépcsőfokra.

Hetedik lépcsőfok,- a Tudás Fája.
Egyik közvetítésemben Jézus Urunk utalt rá, „hogy megajándékozlak a Tudás Fájával.” Elképzelésem volt róla mit is jelenthet, de teljesen más az elképzelés mint a valóságban lévő megélés.
Az, amikor tudatossági szintenként megjárjuk, végigjárjuk az Életfa szakaszait, a gyökerétől a csúcsáig,- a lombkoronáig eső belső megtapasztalási ciklusokat.
A megélések gazdagítják az embert. De minden megélésnek csak akkor van valóság tartalma ha az ittlétünkbe,- a fizikai létünkbe beforgatjuk azt a tudást amelybe betekintést nyertünk.
Nagyon szép és nemes dolog elmerülni magunkban,- ellazulás, révülés által olyan valóságokat felfedezni ahol még nem jártunk. De mindazt amit megtapasztaltunk, az a világ amelyre nyitottunk, csak akkor nyer értelmet számunkra, ha ITT A FÖLDÖN AZT MEG IS ÉLJÜK.
Nem hiába öltöttünk testet, nem hiába tértünk meg ebbe a valóságba.

A MAGOK kiteljesedése folyamatban van.
Saját belső megéléseik, tapasztalataik által teljesítik ki magukat.
Egyre inkább kiteljesítik magukat.

Lépcsőfokonként haladnak befelé, a MAG felé, egyre mélyebb és mélyebb tudatossági szinteket bejárva.
Egészen odáig jutnak, hogy az Égit összekötik a földivel (a Koronát a gyökérrel) és földit az Égivel, (a gyökeret a Koronával).
Így már folyamatos az áramlás, a kitárulkozás, a kiteljesedés.
A MAG a szívünk közepén van a fordulópontunkban. (szívcsakra,- Krisztus népe,- Tudás népe). Itt forgatja át az Égit földivé, a földit Égivé és így teljesítjük ki magunkat és sugározzuk bele a világba.
Hol kitárulkozunk, hol összecsukódunk. Legjobb példa tán erre a legősibb szimbólumunk a tulipán.
A tulipán közepe jelenti a MAGot, a körülölelő szirmok, amelyek folyamatosan kitárulkoznak és összecsukódnak,- a KITÁRULÓ ÉLETRENDSZERT jelenítik meg.
Nappal kinyílunk mint a tulipán és magunkba fogadjuk az éltető NAPot.
Éjjel pedig nyugovóra térünk, hogy MAGunkba álmodjuk a napot.

Az élet fejlődésében és az ember egyéni fejlődésében ez periódikusan ismétlődik,- életszakaszokra bomlik, amelyben felismeréseket járunk be, ami által teljes mélységében, összefüggésében látjuk a világot. 
A mélységet itt is belső megélésként jelölöm.

A MAGOK egyre jobban, mélységében látják magukat és a körülölelő világukat. Minden szinten amit megélnek, egy új valóságot forgatnak magunkba, - ezt összekötik a MAG-gal.
A MAG egyre közelebb kerül magukhoz, és egyre jobban kiteljesedik.
Lassan eljön az áttörés ideje a virágzásé. Lassan kiteljesedésre vár küldetésünk, mindaz, amiért ide a FÖLDRE SZERZŐDTÜNK.
Isten áldjon Minket! Áldás!
Írta: Feketéné Lendvai Katalin

Hitvallás 
 

Vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.  

Hirdetem,hogy testvér minden ember,
s hogy egymásra kell leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.  

Hiszek jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.  

Vallom rendületlenül, hogy Ő az út s az élet,
és maradok ez úton, míg csak élek,
töretlen hittel ember és magyar. 
 

Wass Albert után szabadon  

Sajó Sándor: Ez éltessen magyar:http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=l44NiVk0BcU