2015. május 29., péntek

Titkolják az egyiptomi felfedezést – Rejtélyes leletek a föld alatt



A híres Szfinx alatt valóban titkos alagútrendszer rejtőzik, mely minden eddiginél ősibb titkokat őriz?

Az Egyiptomban található Nagy Szfinx akkor vált először ikonná a nyugati világ számára, amikor Napóleon katonái 1798-ban újra felfedezték. Azóta is többen a bűvöletében élnek, titokzatos tekintetét próbálják megfejteni. Mindig is misztikus légkör vette körül a szobrot, napjainkban pedig az összeesküvés-elméletekkel foglalkozók is sokat töprengenek valódi korán és jelentésén.
Megdöbbentő felfedezés
A Gízai-fennsíkon, Kairótól 10 kilométerre nyugatra, a három híres nagy piramistól nem messze található Szfinx kelet felé néz. A Gízai-fennsíkról származó, viszonylag puha természetes mészkőből faragták ki, és eddig úgy hitték, hogy valamivel i. e. 2540 után készítették. Az ismert geológus, Robert Schock és John Anthony West egyiptológus legutóbbi vizsgálataikban azonban arra mutattak rá, hogy a szobron található mintázatot nem a szél és a homok formálta, hanem inkább a víz eróziójának eredménye lehet.





Körülbelül tízezer évvel ezelőtt volt a vidéken annyi víz, mely ezt a munkát elvégezhette, akkoriban Egyiptom éghajlata még mérsékelt és a mainál csapadékosabb volt. Nem meglepő módon az elméletet, mely szerint a Szfinx akár tízezer éves is lehet, az ortodox egyiptológusok rögtön megtámadták.
Titkos termeket rejt a mélység?
Az a tény, hogy a régészeti intézet megpróbálja eltitkolni a bizonyítékokat, nem az egyetlen ok arra, hogy a Szfinxszel kapcsolatban összeesküvés-elméletek szülessenek.
Számos titkos társaság – mint például a szabadkőművesek – úgy tartja, hogy a Szfinx mellső lába alatt titkos termek találhatók, ezek közül az egyik a Levéltári terem, melyben egy régebbi civilizáció – sokak szerint az atlantisziak – túlélőinek jegyzetei lehetnek.
Az összeesküvés-elméletekkel foglalkozók természetesen lázba jöttek, amikor a Szfinx restaurálása közben a munkások oldalt találtak egy bejáratot. 1995-ben egy csoport a Szfinx közelében egy terület rendbehozatalán dolgozott, és a munkálatok során felfedeztek egy olyan alagútrendszert, mely feltehetően a Szfinx alá vezet.
John Anthony West csapata szeizmográfos technológia segítségével üregeket talált, olyan szabályos alakú termeket, melyek a mancsok és a Szfinx oldalai között, néhány méterrel a föld alatt húzódnak. Az összeesküvés-elméletekkel foglalkozók teóriája, mely szerint egyes titkos társaságok tudatában voltak annak, hogy Gízában több évszázada létezik egy föld alatti komplexum, beigazolódni látszott.




Nyugtalanító részletek
A Floridai Állami Egyetem csapata 1996 áprilisában kutatásba kezdett a Szfinx körül, mikor is a szobor előtt termekre és alagutakra bukkantak. Számos más csapat, akik hasonló céllal érkeztek a helyszínre, hasonló feltételezésekre jutottak.
A Gízai-fennsík alatt található komplexum meglétét számos bizonyíték támasztja alá, az egyiptomi hatóságok mégsem engedélyezik a termek feltárását, de még a további távérzékelési módszerekkel végzett vizsgálatokhoz sem járulnak hozzá, sőt, a felfedezést igyekeznek titkolni a közvélemény elől.



Merész feltevések
Egyes vélemények szerint azért próbálják eltitkolni az alagútrendszer meglétét, mert az egyiptomi szabadkőművesek próbálják megakadályozni, hogy az atlantiszi tudás, melyet az őriz, a világ tudomására jusson. Mások azon tények alapján gyártanak összeesküvés-elméleteket, hogy többek, akik részt vettek a Szfinxszel kapcsolatos nyomozásban, szoros kapcsolatban állnak a NASA-val.
Amellett, hogy a tízezer éves Szfinxet egy olyan civilizáció építhette, melynek még a létezésére sincsenek bizonyítékok, ráadásul pont egy hatalmas föld alatti komplexum fölött áll, az is érdekesen gyanússá teszi a helyzetet, hogy dr. Hawass, az Egyiptomi Régészeti Tanács igazgatója a legvakmerőbb régészeket, közöttük Westet, ki is tiltotta a Gízai-fennsíkról.
forrás: paranormal.hu















Fiam,most nem beszélhetek, Krisztust javítom...”


OÁZIS A DÉLALFÖLDÖN - Élettér az Életcélokhoz

Mária üzenete


Szakítsatok a lélek csendjében időt pillanatokra,
hogy szívetek megnyissátok az arra rászorulóknak
és lelketek legmélyéről, segítő szándékkal támogassátok őket!




Tomory Zsuzsa : A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA CSIKI-CSUKI MALOMJÁTÉKA



Újjászületett



Magyar szellemű egyéneink, tudósaink ellehetetlenítése látszólag a jövőre is kiható rombolást eredményez. Ugyanakkor szellemi síkon történő, látszólagos engedmények leple alatt is működő rendszert képez. Jól indított tervének kényszere folytán, a „játszótárs” minden lépése az ellenfél malmára hajtja a hasznot. Gyermekkorunkban sokat játszottuk ezt a malomjátékot, gondolom még most sem ment ki a divatból, s így nem kell sokat magyarázgatnom.

Bizonyára nagyon sok területen felfedezhető ez a jelenség, de most csak a legismertebb, jelenkori csiki-csukit hozom fel: a finnugor elmélet bámulatosan működő kettős szerepét. Ismerjük megalakulása kezdő tervezetét: a magyar nép megrontására ki kellett találni egy hazúg származás elméletet, melynek elfogadása lehetetlenné teszi  való történelmének felismerését, ugyanakkor megosztja a magyarság egységes világszemléletét. Ez működött is igen szépen, noha nagyjaink, ezek között Arany János is küzdött, műveltségünk ellehetetlenítése ellen, mint Az orthológusokcímű költeményében:

 
"Kisütik, hogy a magyar nyelv 
Nincs, nem is lesz, nem is volt, 
Ami új van benne mind rossz, 
Ami régi, az meg tót."

Civilizációnk című költeményében ennek módját is szépen elmondja nekünk, s akinek van füle a hallásra: meg is hallja:
                                                             "Ezelőtt a háborúban

                                                              Nem követtek semmi elvet,
                                                             Az erősebb a gyengétől
                                                             Amit elvehetett, elvett."

                                                              "Most nem úgy van. A világot
                                                             Értekezlet igazgatja:
                                                            S az erősebb ha mi csinyt tesz,
                                                           Összeűl és – helybehagyja."

Így is történt, s az erősebbek kiagyalták nemcsak a lehetetlen finnugor elméletet, de az egész, a valóságban tetten nem érhető nyelvcsalád elméleteket, feledve azt, hogy a nyelv él, s mint ilyen nem tűri a határokat: mint búvópatak átsiklik ezek alatt, s járja a maga élet-szabta útját. Arany János említette erős csoport célja: Magyarország megszerzése. Ha a Pozsonyi Csatában elment a nyugatiak kedve Kárpát hazánk területének elfoglalásától, a szellemi, lelki síkon való rombolást választották, sunyi alattomossággal. Sajnos hosszú időre be is vált Hunsdorfer Pál karmester úr vezetése mellett. Megbízóitól ezért kapott kitüntetését tábortűzzel is megünnepelte: elégette a Szentkatolnai Bálint Gábor által összegyűjtött magyar rovásírásos emlékeket. E dicső tettéért természetesen újabb kitüntetéseket kapott megbízóitól.

Ez volt a Habsburg Csiki-Csuki megalapozott rendszerének első lépése.

Nagyjaink kezdetben küzdöttek ezen elmélet ellen, látták hibáit, buktatóit, s főleg azt, hogy ezzel ellehetetlenül a valós magyar őstörténelem, mely népünk lelkében mindig is az Égből induló Isten áldása volt. Korunkban nemzetünkre szakadó minden átoknak viszont volt egy, megrontónk áltsl előre nem látott eredménye: idegenbe üldözött hazafiak hozzájutottak a külföld könyvtáraiba, s igen sok, otthon soha nem hallott történelmi, főleg őstörténelmi adat került látókörükbe, mely mind jobban döngetni kezdte a finnugor elmélet alapjait. Jöttek a finnugorizmust cáfolni akaró eredet történetekek, melyek – akkor még nem tudtuk, nem láttuk – vélt ősisége felülmúlja a sajátunkat, s természetesen ezekből az idegen népekből származónak véltük magunkat. Pedig csak körül kellett volna nézniük, megismerni a Kárpát haza magyar népének nyelvét, szokásait, hogy világosabb kép táruljon szemeilk elé. Ez a mellék körülmény is Habsburgék terveinek támaszává vált a magyar egység megbontásával.

De a világra szakadt sok magyar még valamit meglátott: bárhova fordult a nagyvilágban, mindenütt talált „rokonokat”: édes magyar nyelvünk egy-egy szava áttörte évezredek ködét, évszázadok hazugságait, s a nyugati történészek „notratic”elméletei között meglátta ősnyelvünket, melynek idegenbe szakadt csonkjai, ősregéinek félreértett árnyképei csak egy következtetést engedtek meg: nyelvünk a világ ősnyelvének egyedl életben, s lelkiségében tisztán megmaradt része. Idegen nyelvcsaládosok notratic álma a mi nyelvünkben ölt testet, viszont ennek megvalósulását nem engedhetik meg. Útjaik végén tehetetlenül felemelt kézzel mondanak le erőlködéseikről, s a „nostratik nyelvet” proto nyelvnek kiáltják ki, a világ bármely nyelvének végpontjához érve.

Ezt a valóságot már évszázaddal korábban felfedezték tudósaink, erősen hátat fordítva a finnugorizmus bűbájának, népünket a Kárpát haza ősnépeként ismerték fel, így tárgyalták nyelvét, néprajzát. Itt most a Magyar Tudományos Akadémia által ellehetetlenített Magyar Adorjánról beszélek: ő volt az egyetlen magyar tudósunk, aki nyelvünkkel együtt néprajzunkat is tanulmányozta egy hosszú életen át, s ősiségünk tényét, kapcsolatait kidolgozta. A negyvenes években Magyarságtudományi széket ajánlottak fel neki – melynek beindulását a háború ellehetetlenítette. A háború utáni nemzedék, amint fent említettem, a MTA által hiteltelenné tett tudósokat továbbra is ebbe a kalitkába zárta.

Voltak, akik megértették Magyar Adorján mondanivalójának legalább azt a részét, hogy hazánkban ősnép vagyunk, sehonnan nem jöttünk, ide tartozunk. Ősnyelvünk tizenhat őstörzsének segítségével „rokonságot” fedeztek fel a világ számtalan népével, s elérkezett azon fejlődési pont, amikor már nem máshonnan eredeztettük önmagunkat, hanem tőlünk eredőnek ismertük fel a talált népeket: nem is rokonainkként, hanem származékunkként, gyermekeinkként.

 Idegenek részéről már a sumir műveltség emlékeit kiásó régészek sejtették mindezt, de a MTA-tól segítséget nem kaptak ezen kutató munkához. Jelen korunkban Alinei professzor az etruszk műveltség magyar eredete mellett tör már lándzsát.

Vannak nyelvészek, néprajzosok akik a finn, a vogul, az osztják legendákban ismerik fel az ősmagyar gondolkodás parányait, de a finn szó említésekor a finnugor elméletből kiábrándultak teljes dühhel fordulnak az illető ellen, „nem tudod, hogy nem vagyunk rokonok?” felkiáltással.

Itt indul be a jól megtervezett Habsburg és    MTA által szentesített csiki-csuki malom másik lépése: A finnugor elmélettel össze lehetett ugrasztani a magyarokat, most pedig – ellenkező irányból – ugyancsak a finnugor elmélet ver éket közénk. Közben máig őröl bennünket a Habsburgok csiki-csuki malma.

A csiki-csuki játékot jól ismerő gyermekek jól tudják, ha a játék kezdetekor sikerül valakinek saját játék gombját egy sarkalatos helyre tenni, a másik minden lépése könnyű szerrel megtörhető, s az illető menthetetlnül elveszíti a játékot.

Gondoljunk erre! 


SARKALATOS PONTUNK A KÁRPÁT HAZÁBAN SZÜLETETT ŐSNÉP VOLTUNK FELISMERÉSE ÉS ÉLÉSE.

Remélhetőleg nem találkozunk már ilyen mondattal: ősnép vagyunk, a szittyáktól származunk... vagy akár kitől. Ősnép azért ős, mert tőle származnak a később született műveltségek. Ezért nevezte nagy művét Magyar Adorján is így:

                                                       AZ  ŐSMŰVELTSÉG


S ez Az Ősműveltség magyarul szól hozzánkmagyar díszekkel aranyozza be életünket és még a legegyszerűbb házi eszközök rovott díszein is megörökített világteremtés történetében gyönyörködhetünki...

Kérve kérek mindenkit, mielőtt idegen nyelveket rokonít, másokban gyönyörködik, mert évszázadokon át más példaképet hozott a csiki-csuki malomgyáros tudatukba, nézzenek mélyebben magyar ősműveltségünkbe, nyelvünkbe. Ezt cselekedem már vagy hatvan éve, s máig nem jutottam ősnyelvünk, ősműveltségünk csodájának a végére. Szükségünk van erre a tudásra önmagunkért, s a világ népeinek megsegítéséért is. Talán egyszer majd ráeszmélnek, hogy itt már nem csiki-csuki malommal, de fényt hozó csodamalommal találkoznak.


  • És ne felejtsük el megköszönni a Jó Istennek, hogy magyarnak teremtett bennünket.

Mindenünket elveszíthetjük a kormány új kártyájával

Új okmány bevezetéséről döntött a kormány, be is nyújtotta az Országgyűlésnek a törvényjavaslatot. Az e-kártya összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a tb-kártyát és (az EU-n belül) az útlevelet, kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételére, és diákigazolványként is funkcionálhat.
Felmenő rendszerben kívánják bevezetni, mely alkalmas lesz elektronikus ügyintézésre, elektronikus aláírásra. A kártya bevezetését az idén megkezdik, ingyenesen vagy méltányos áron biztosítják majd az embereknek. Ennyit mondott a múlt héten Lázár János.
Az e-kártya bevezetése már a Medgyessy-kormány idején is szóba került. Molnár Lajos egészségügyi miniszter idejében pedig a tajkártyát szerették volna elektronizálni. Ami új és a kártya megítélése szempontjából döntő, hogy az ujjnyomatot is tartalmazó plasztiklap segítségével a különböző nyilvántartásokban (adóhivatal, társadalombiztosítás, közlekedésrendészet, lakcímnyilvántartás) szereplő adatokat össze is lehet kapcsolni.
Ez itt a bökkenő.
Amikor hónapokkal ezelőtt felröppent a hír az e-kártya bevezetéséről, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményben tudatta, hogy indokolatlan mértékű hatalom kerülhet az állam kezébe. A kormány az e-személyi bevezetésével – amelynek biztonsági hátterét a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat teremti meg, de bevonhatnak piaci szereplőket is – túl sok lehetőséget ad a Belügyminisztérium kezébe, és hatalmas előnyökhöz juttatja az államot – így fogalmazott a TASZ szakmai igazgatója, Szabó Máté Dániel, aki szerint lehetőség lesz arra, hogy egy speciálisan képzett „összerendezési kóddal”
egy adott személyről az összes adatot együtt láthassák. Ezt profilírozásnak nevezik.
A TASZ semmilyen jelzést nem kapott Lázár bejelentése előtt, de nem tudunk arról sem, hogy az adatvédelmi biztossal egyeztettek volna. – A törvényjavaslat ellentétes az Alkotmánybíróság korábbi döntéseivel, és reméljük – fogalmazott Szabó Máté Dániel –, hogy Áder János köztársasági elnök megvétózza a törvényt. Ha nem, akkor az alapvető jogok biztosának feladata lesz, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon.
 
HIRDETÉS
Ehhez képest Péterfalvi Attila eléggé megengedő nyilatkozatot adott a HVG-nek. – Alkotmányosan kivitelezhető, nem látok alapvető problémát, de hiányoznak még garanciális szabályok a javaslatból. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke aggályait megosztotta a törvényalkotókkal, és (legalábbis őt) megnyugtató válaszokat kapott. Ha ennek megfelelően a garanciákat a javaslatba is átvezetik, Péterfalvi aggályai szertefoszlanak, aki hozzátette: ahhoz azért ragaszkodna, hogy az ujjnyomat képe csak az e-kártyán látszódjék, azokból ne építsenek központi adatbázist.
– A személyes adatok elektronikus kezelése látszólag egyszerű és kényelmes megoldás, a felszín alatt azonban alapvető változásokat jelent a résztvevők kapcsolatában – olvasható az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet egy korábbi tanulmányában, amelynek szerzői Szabó Máté Dániel, Székely Iván és Simon Éva. – Növeli az adatalanyok és az adatkezelők közötti információs egyenlőtlenséget. Egy olyan rendszerben, ahol a személyes adatokat automatikus adattovábbító és elemző rendszerek közreműködésével kapcsolják össze és dolgozzák fel, az emberek egyre kevésbé tudják átlátni saját adataik sorsát, megérteni a rendszer működését, és egyre kevesebb ráhatásuk lesz arra, hogy mi történik az adataikkal, miközben az adatkezelők egyre több lehetőséget kapnak az adatalanyok életének megismerésére, elemzésére, befolyásolására.
A kormányzati koncepciókban több helyen előfordul az állampolgárok aláíró, hitelesítő, illetve titkosító kulcspárokkal való ellátásának terve. A kulcspár nyilvános része (akár aláírásra, akár hitelesítésre, akár titkos kommunikációra használják) általános alkalmazás esetén
könnyen válhat afféle személyi számmá, vagyis olyan azonosítóvá, ami alkotmányellenes.
Ezért arra kell törekedni, hogy ne rendelkezzen azokkal a jellemzőkkel, amelyekkel az 1991-ben alkotmányellenesnek minősített személyi szám rendelkezett. A szakemberek egyszer használatos jelszavakat és azonosítókat javasoltak, amelyeket elektronikus banki átutalásoknál ma is széles körben alkalmaznak. Más kérdés, hogy a közigazgatási szervnek ismernie kell az ügyfél további elérhetőségét, például a mobilszámát, viszont akinek ilyen nincs, elesne a távoli ügyintézés lehetőségétől. Nem jó megoldás az sem, ha – mint Lázár is célzott rá – afféle emelt szintű szolgáltatásként vezetnék be az e-kártyát, „külön díj ellenében”. – A közigazgatásban – szemben a piaccal – nem történhet meg, hogy aki hajlandó megfizetni, annak a kommunikációja biztonságosabb, jognyilatkozatainak hitelességi szintje magasabb lesz, akik pedig nem fizetnek, azokkal szemben bizalmatlanabb lesz az állam – ezt olvashatjuk az említett tanulmányban.
Többek egybehangzó véleménye, hogy az adatvédelem nem gátja a fejlődésnek: az informatika vívmányait fel lehet használni a polgárok életének kényelmesebbé tételére. Az információs önrendelkezési jog követelményei akkor teljesülnek, ha az érintettek maguk dönthetnek adataik sorsáról. Volt olyan szakértő, aki úgy foglalt állást, semmi baj nem lenne az e-kártyával, ha nem az Orbán-kormány akarná bevezetni.
Amelynek amúgy is rááll a keze az „adatgyűjtésre”.
A félelmet erősíti az a friss hír, hogy akár negyven ügyet is lehet majd intézni az e-kártyával.
Erről a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) elnöke beszélt az M1 műsorában. Ignácz István elmondta, hogy az e-kártyát 2016. január 1-jével vezetik be felmenő rendszerben. Az új kártyában lesz egy úgynevezett tárolóelem, ami alkalmassá teszi adatok tárolására, így különböző közigazgatási eljárásokat tudnak intézni vele. Ignácz korábban Pest megyei rendőrfőkapitány volt, előtte pedig az ORFK bűnügyi főigazgatója. Otthon lehet a profilírozásban, amitől az adatvédelmi szakemberek a legjobban tartanak.
Először azok kapnak e-kártyát, akiknél 2016. január 1-je után esedékes lesz a személyi megújítása. Egy személyi igazolvány kiváltása jelenleg 1500 forintba kerül, az e-kártyához pedig önköltségi áron 4900 forintért lehet majd hozzájutni. A magyar állam jelenleg évente 1 millió 200 ezer személyit állít ki. Ha valaki a személyije lejárta előtt szeretne e-kártyát, és fizet érte, megkaphatja.
Ha elvész, minden elvész
Mindössze három napot adott a kormány az e-kártyáról készült törvénytervezet véleményezésére (március 30-tól április 2-ig). Így nem csoda, hogy a civil szféra érdemben nem tudott hozzászólni a koncepciókhoz, hiszen a zavaros törvénytervezetben még háromféle (A, B és C) verzió szerepelt – felelte érdeklődésünkre Vissy Beatrix, az ELTE alkotmányjogi tanszékének oktatója, aki szerint még mindig túl keveset tudunk ahhoz, hogy megalapozottan állást foglaljunk a bevezetni kívánt rendszer alkotmányosságáról. A törvényjavaslat lényeges kérdéseket hagy nyitva, és utal a kormány jogalkotási hatáskörére, így többek között arra, hogy pontosan hogyan nézne ki az e-kártya informatikai háttere, de arra is, hogy mely közigazgatási szervek, és azok pontosan milyen szisztémában és feladatmegosztásban látják el az e-kártyához kapcsolódó hatósági feladataikat.
Márpedig az ördög, tudjuk, a részletekben rejlik. A fejlesztés csapásirányai ugyanakkor világosak: a javaslat szerint több különböző azonosító kártya helyett egy többfunkciós kártyánk lenne, amely új biometrikus azonosítót is tartalmaz, hiszen a polgárnak a személyi igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre kell bocsátania az ujjnyomatát is. Az ujjnyomat előnye, hogy pontosabb azonosítást enged, és kevesebb visszaélésre ad módot, mint az arckép. Paradox módon ez egyúttal a hátránya is, mert hajlamosak vagyunk az ezen alapuló azonosítást tévedhetetlennek hinni, holott nem az (a madridi terrortámadás elkövetésével például ujjnyomatrészlet alapján gyanúsítottak meg ártatlanul egy amerikai férfit). A kormány fő érve a kényelem, a retorikai hangsúlyt pedig érthetően az állampolgári kényelemre helyezik, holott a hivatali kényelem és gazdaságosság igényének kiszolgálása nyilvánvalóbb előny. Egy többfunkciós, szinte valamennyi személyi azonosítónkat tároló kártya elhagyása esetén például joggal érezhetjük magunkat teljesen elveszettnek.
Elmondható azonban, hogy a törvényjavaslat szem előtt tartja a magánszféra megőrzésének legfontosabb biztosítékát, az ún. célhoz kötött adatkezelés követelményét. Olyan rendszert terveznek, amelyben az ágazati szervek csak a saját ágazatukhoz (például adóügy, egészségügy) tartozó adatokat látják. Így elvileg nem fog sérülni az az elv, ami miatt az Alkotmánybíróság annak idején kifogásolta a korlátozás nélkül használt univerzális személyi szám használatát. Nem nehéz viszont belátni, hogy az adat-összekapcsolás és a polgárok szabadságát veszélyeztető profilalkotás veszélye mindig nagyobb az egykártyás rendszereknél, és akkor még nem beszéltünk az adatbiztonsági (adatlopás, adatvesztés) kockázatokról. Éppen ezért a megalapozott véleményformáláshoz nem elég pusztán a kártya funkcióit és főbb működési elveit ismerni, hanem mindennek a technikai oldalát is látni kell, vagyis azt, hogy milyen eszközök és módszerek biztosítják azt, hogy az e-kártya birtokosai ne váljanak kiszolgáltatottá sem az állam, sem a magánszféra szereplői számára – mondta Vissy Beatrix. Ez az, amit most még nem látunk.
Forrás: NOL.hu

Szenzációs kutatás: hamarosan átírhatják a történelemkönyveket

Szenzációs kutatás: hamarosan átírhatják a történelemkönyveket

A régészet hozhatja meg az áttörést a magyar őstörténetben - vélekedik az egri származású szakember, Türk Attila. A magyar történelem szempontjából fontos keleti kapcsolatokat újra kiépítő régészt kérdeztük.
- Megnőtt az érdeklődés mostanában az Ön által is kutatott magyar őstörténet iránt.
Mi lehet az oka annak, hogy eddig viszonylag keveset foglalkoztak ezzel a témával?
- A magyarság eredetének kérdése valójában mindig is szorosan kötődött az identitásunkhoz, ezért kiemelkedik a történeti kutatások közül. Az utóbbi években ugyanakkor komoly előrelépésekről számolhatunk be mind a szakmai, mind pedig a vizsgálódásaink szervezeti kereteinek fejlődésében. Három évvel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egy Magyar Őstörténeti Témacsoportot hozott létre, illetve ezzel párhuzamosan a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékén specializált képzés indult ebben a témában.
- Ön miért választotta ezt a kutatási területet? Mi ösztönözte?
- Honfoglalás koros régésznek készülve mindig is érdekelt a Kárpát-medence X. századi anyagi műveltségének keleti kapcsolatrendszere. Különös motivációt jelentett számomra, hogy az Urál és a Kárpátok közötti terület kora középkori régészeti hagyatékát a rendszerváltás óta csak kevéssé ismertük és kutattuk, így sok meglepetés várt ránk.
Az én várakozásaimat is felülmúlta az, ami az elmúlt 6-8 esztendőben előkerült.
Komoly ösztönzést jelent az is, amikor nem is magyar, hanem keleti: orosz, ukrán és moldáv régész-kollégák szorgalmát és eredményeit látom a magyarok elődeinek történetével kapcsolatban.
- Milyen szenzációs eredményekről lehet beszámolni? Ideje lesz átírni a történelemkönyveket?
- A szenzáció fogalmát számomra nehéz megítélni, pontosan meghatározni.
Már alapvetően szenzáció az is, hogy újraindultak a keleti terepi régészeti kutatások, immár magyar részvétellel. Legutóbb a 1970-es években voltak ilyen irányú vizsgálatok. Abban azonban biztos vagyok, hogy a történelem minden területén folyamatos előrelépésre van szükség, hiszen ez is egy tudomány, amit művelnek.
Amennyiben ezt jól csinálják, akkor minden történelemkönyvet módosítani kell idővel az új eredmények fényében. A magyar őstörténet kérdése pedig nem pusztán magyar belügy és főként nem érzelmi alapon történő választás kérdése, hanem egy nemzetközileg releváns tudományos kérdés.
- Hol találtak magyarokra utaló leleteket? Illetve hol van az a terület, ahol a korábbi feltételezések ellenére nincs ilyen?
- A honfoglalás kori leletekhez igen közeli párhuzamok váltak ismertté az elmúlt 6-8 évben immár nagyobb számban a Dnyeper folyó középső folyása mentén, melyet az etelközi szállásokkal azonosíthatunk. Ennek jelentősége az, hogy miközben egyértelműen kimutatható benne a dél-uráli eredet, akár konkrét, onnan származó tárgyakban is, világosan felismerhetőek már a honfoglalás kori anyagi műveltség gyökerei is.
Ennek épp' az lehet a magyarázata, hogy viszonylag gyorsan kelhettünk át a területen, így nem volt idő jelentős kulturális átvételekre, s talán a magyar nyelv is ugyanezért maradhatott fenn. A Don és Donyec folyóknál, illetve a Kaukázus északi előterében ugyanakkor továbbra sincs "magyar gyanús" anyag. A szamarai Volga könyöknél, illetve Baskíria és a Dél-Urál térségében szintén ígéretes újabb leleteket ismerünk.
Sajnos, ezek egy részét gyakran fémkeresős lelőhely- fosztogatók internetes oldalain találjuk... Ez korunk problémája, de az anyaggyűjtésből ma már ezeket sem hagyhatjuk ki.
- Hozna pár példát néhány szerencsés véletlenre? Úgy tudom, volt pár ilyen...
- Igen, például a meteoritról is híres Cseljabinszkban a múzeumi raktárból került elő egy 40 éve kiásott, de azóta sem publikált leletegyüttes, melyben az aranyozott, palmettás díszítésű lószerszámveretek kiemelkedőek. Szergej G. Botalov, egy nálunk is több alkalommal megfordult régész első pillantásra felismerte a magyar honfoglalás kori leletekkel való hasonlóságot. Rövidesen ennek nyomán került elő a szenzációs uelgi lelőhely, nagyon sok, a honfoglalók kultúrájával közeli párhuzamot mutató lelettel.
Ez az egyik legnagyobb magyar vonatkozású felfedezés mostanában. Bár a sírok többsége még a föld alatt van, és a többségüket már a középkorban megbolygatták, kirabolták, egyértelmű, hogy sok itteni tárgy nagyon-nagyon hasonlít a X. századi Kárpát-medencei sírokban találtakhoz. Mivel ráadásul nagyjából egyidősek is velük, szintén a IX-X. századból valók, könnyen lehetnek a Volga-Urál térségében maradt keleti magyarok bizonyítékai is.
- Kutatásaik szerint mikorra tehető a honfoglalás? Mennyi időbe telt a vándorlás?
Mi a helyzet a Vereckei- hágóval, a Volgán való átkeléssel? Mi indíthatta el egyáltalán a nyugat felé való megindulást?
- A legnehezebb választ adni a Volgán való átkelés okára - ez az egyik legnagyobb őstörténeti rejtély -, másodsorban pedig az időpontjára. Az előbbi esetében munkahipotézis szintjén mindenképpen valamilyen politikai-katonai kényszer hatására gyanakodhatunk, ismerve a térség kora középkori történetét. Talán nem tévedünk nagyot, ha ebben a Dél-Urál térségében a mai Kazahsztán területéről a VIII. század legvégén feltűnő besenyők hatását sejtjük. A magyarok egy részének IX. század közepi európai átköltözése nagy valószínűséggel egyből a Dnyeper vidékére irányult, és nehezen képzelhető el, hogy ez a Kazár Kaganátus "jóváhagyása" nélkül ment végbe.
A honfoglalást, vagyis a kárpát-medencei megtelepedést pedig ma már nem egy-két év eseményének, hanem egy néhány évtizedes folyamatnak tekintjük, nagyjából 860-907 között, természetesen továbbra is 895 körüli hangsúllyal.
A Kárpátok hágói környékén ugyanakkor valóban nem találjuk régészeti nyomát a beköltözésnek, ezzel azonban csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy bár logikus feltevés, de régészetileg ez a kérdés még egy további kutatást, illetve magyarázatot igényel.
- Milyen vizsgálatoknak érdemes még alávetni a leleteket, ami akár 100 százalékban bizonyíthatóvá tenné a rövidebb vándorlást?
- A régészet legfontosabb alapja a pontos és részletes időrend. Ezt ma már a hagyományos, a stíluskritikai megközelítésű régészeti kronológiai módszerek mellett a radiokarbon kormeghatározás is segíti. A kettő kombinálásával sokkal biztosabbat mondhatunk a magyarok elődeivel kapcsolatba hozott uráli eredetű leletanyag kelet-európai feltűnésével kapcsolatban. Nem én találtam fel a spanyol viaszt: a keleti anyagot első kézből ismerő orosz és ukrán régészeti kutatás valójában mindig is a magyarok IX. századi európai feltűnésével számolt. Ez összhangban van egyébként az írott források adataival.
- Legközelebb mit terveznek, hol ásnak és milyen céllal?
- Idén nyáron szintén augusztusban tervezzük a 3. Orosz- Magyar Uráli Régészeti Expedíciót, mely két korábbi - Cseljabinszk, Perm - helyszín mellett két újabb ásatással és partnerintézménnyel bővül reményeink szerint, a szamarai és az izsevszki egyetemekkel.
- Mi a legnagyobb vágya az őstörténeti kutatásával kapcsolatban?
- Hogy egyszer minden részletet pontosan megtudjak! Addig is egy kusnarenkovói típusú kerámia előkerülése a Volgától nyugatra, vagy egyszubbotyici típusú emberábrázolásos övveret vagy csat felbukkanása a honfoglalás kori leletanyagban, nos ezek komoly örömmel töltenének el. Ha az etelközi és a honfoglalás-kori hagyaték embercsont anyagán megindult összehasonlító archaeogenetikai vizsgálatok esetleg biológiai értelemben vett rokoni kapcsolatokat mutatnak ki, akkor minden eldőlt és ennél nagyobb eredményt nem is tudnék elképzelni.
- Egerben nőtt fel, milyen emlékek kötik ehhez a városhoz? Itt is voltak ám a közelmúltban érdekes régészeti felfedezések...
- Az új egri, főként középkori régészeti eredményeket természetesen követem a neten. Egerben nőttem fel, az egri vár "testközelsége" és családi barátunk, Fodor László régész inspirációja döntő jelentőségű volt számomra. Őszintén szólva mindig is a történelem érdekelt és régésznek készültem a kezdetektől, máshoz nem is értettem soha, bár középiskolában egy ideig komolyan kacérkodtam a filozófiával. Ugyanakkor mindig is meghatározó emlék marad számomra egykori egri iskolám, a Lenkey János Általános Iskola és kiváló tanáraim. Hacsiné Barbócz Ildikó orosz szakkörön nekünk sütött pirogjainak íze és illata később gyakran eszembe jutott kint Moszkvában, vagy épp az Urál vidékén, amikor az eredeti változatokat kóstoltam. Természetesen azóta is az övé a legfinomabb...
Szomszéd Eszter interjúja nyomán

Nekünk Petőfi sem kell -3- beszélgetés Cser Lajossal


Nincs szebb dolog az életben, mint másoknak örömet szerezni!







"Nincs szebb dolog az életben,
mint másoknak örömet szerezni!
Nincs boldogabb érzés a világon,
mint vigasztalni, adni, szeretni!


Hidd el,
nem ér az élet semmit mások boldogsága nélkül!

S annyit ér a lelkünk a világon,
ahány lélek szeretetén épül!

Szeretnék Angyalként az emberek lelkébe látni,
egy pillanatra megérteni őket,
s mélyen a szívükbe ásni.

Megőrizni mosolyukat,
s cserébe az enyémet adni,
átélni minden élményüket,
s őket nem szenvedni hagyni.

Átölelni őket,
ha éppen egyedül vannak,
csókot adni nekik,
de csak aki megérdemli annak.

Velük zokogni, s örülni, amikor csak lehet.
Hiszen ez a legtöbb, amit egy Angyal megtehet!"




A legfőbb kincset, a Szeretet Erejét nem rejtették el az Istenek.
Mindazt, ami értékes, megtalálod az emberben.

A kincset belül keresd.
Amit szemed lát, a világ ezernyi csodája.
Bensődbe engedve te adsz valódi életet számára.
Ezt üzenjük neki, neked és mindenkinek: kincs az élet, melynek legnagyobb kincse a Szeretet.





Kis értekezés az Angyalokról




A sötétség, a negatív erők vagy a gonosz nem más, mint a fény, illetve a szellemi tudás hiánya. Mikor sötétségben bolyongunk, elválasztva érezzük magunkat a Forrástól.
Ez szenvedéssel jár, és egy szenvedő lény- de csakis az-képes szenvedést okozni valaki másnak. A fénytől való elválasztottság teret enged a bűntudatnak, a félelemnek és az önámításnak. Mikor megfeledkezünk a Forrásról, és azt hisszük, hogy egyedül vagyunk, elválasztva mindenki mástól, más emberekbe kapaszkodunk
, és tőlük válunk függővé.
Ez azt jelenti, hogy nem tiszta szándékból vezérelve próbálunk a kedvére tenni másoknak, vagy irányítani őket, pusztán azért, hogy ne érezzük magányosnak magunkat.
Így azonban csak növekszik bennünk a sötétség.
Nem könnyű dolog a negatív erőknek ellenállni, míg az ember fizikai testben él.
Még a szellemileg leginkább előrehaladott lelkektől is komoly erőfeszítést követel a bolygónkon felgyülemlett sötétséggel való dacolás.
Annak ellenére, hogy fénylényünk számára kockázatos vállalkozás az anyag sötétségébe való alászállás, az univerzum legkülönbözőbb helyein élő lelkek csak úgy tolonganak, hogy inkarnálódhassanak a Földre a csak itt rendelkezésre álló páratlan kihívások és lehetőségek miatt.
Ahogy a fény Angyalai minden erejükkel segítenek, bátorítanak és szabaddá tesznek bennünket, úgy a bukott angyalok arra törekszenek, hogy megkísértsenek, hogy gyűlölködő gondolatokat sugalljanak és hogy meggyengítsenek minket.
A Földön, ahol a szabad akarat minden szellemi lény rendelkezésére áll, a sötét angyalok semmilyen eszköztől nem riadnak vissza céljaik elérése érdekében: egyik hatásos módszerük, hogy a fény Angyalainak álcázzák magukat.
A legeredményesebben úgy tudunk védekezni a sötét erők sugallatai és kísértései ellen, ha használjuk a józan eszünket, ítélőerőnket és megkülönböztető képességünket, ugyanakkor jó szándékúak és pozitívak maradunk- emellett mindig hallgassunk lelkiismeretünk csendes, halk szavára szívünkben.
Ha szellemi látásunk számára megnyilatkozik egy Angyal, vagy bármilyen szellemi más lény, bátran tegyük próbára minden esetben, hogy valóban a fény oldalán áll-e.
Egy lehetséges módja ennek, ha így szólunk hozzá:"Megesküszöl-e Istenre és mindenre, ami szent, hogy a fény Angyala vagy?
Kérdésünket ismételjük meg háromszor. Ha a válasz mindháromszor "Igen", megnyugodhatunk, ugyanis az Univerzum szellemi törvényeinek értelmében minden szellemi lénynek szint kell vallania, ha háromszor szólítják fel Isten nevében.....
Diana Cooper: Kis értekezés az Angyalokról

Szeretet útja