A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Fényvárás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Fényvárás. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. december 25., vasárnap

Gyökössy Endre: Karácsonyi ima




Kedves Atyánk!
Most mindnyájan azokért imádkozunk, akik emberileg magányosak lesznek karácsony szentestéjén, és ha valamikor fájdalmas a magány, akkor ezen az estén kétszeresen vagy tízszeresen is az. Érettük imádkozunk, hogy ha magányosak is, ne legyenek egyedül, akkor se, ha csak egy szál gyertya lobog előttük. 
Az az egy szál gyertya jelentsen Téged, világ Világossága, Aki fénynek, vigasztalásnak, békességnek és erőnek jöttél közénk.

Most azokért imádkozunk, akiknek kétszeresen fáj a karácsony, mert valahol szétszóródva a világban még egy fenyõgallyat sem találnak, mert talán ott nincs is, talán csak egy borókaág, talán valami trópusi növénynek leszakított levele, de õk arra gondolnak, hogy itthon karácsony van. Talán gyermekünk, unokánk, bátyánk, szülőnk.
Uram, add, hogy karácsony történjék szívükben, légy jó békességben velük, a mi szétszórtjainkkal, ezzel a szétszórt és szétdobált néppel.
Uram, azokért könyörgünk most,akik először töltik özvegyen ezt a karácsonyt. Múlt karácsonykor a párjuk még ott ült mellettük, és most azért lesz könnyes a szemük, hogy az a csók, amit azon a karácsonyon adtak, nem volt elég meleg.
Uram, tanítgass bennünket, hogy míg élünk, meleg szóval szóljunk. Uram, bocsásd meg nékünk, hogy sokszor úgy megyünk el,hogy elfelejtettük megmondani a másiknak: jó volt, kedves volt, szerettük.

Uram,köszönjük gyermekeinket, akkor is, ha ők nem köszönnek meg bennünket. És köszönik a gyermekek a szülőket, még akkor is, ha sokszor már nyűgösek, öregek, morgolódók, kesergők, már kiesnek ebből a világból, mert idegenek.
Kérünk, adj türelmet gyermekeinknek,hogy tudjanak hordozni bennünket öregecskén,sokszor érthetetlenül, másvilágból itt maradtnak.

Uram,hadd történjen karácsony, hogy férj a feleséget, feleség a férjet, gyermek a szülõt,szülõ a gyermeket ne csak egy napig szeresse, hanem akkor különösképpen és jobban! Hogy te ott lehess, aki testet öltött Szeretet vagy.

És most azokért imádkozunk, akik már Nálad vannak.
Tudjuk, hogy nem kell értük imádkoznunk, de nekünk jólesik rájuk gondolni, jólesik úgy gondolni rájuk, mint akik Nálad vannak, Benned vannak és Általad élnek. Nem tûzünk le kis gyertyákat a sírjukra,de most gondolatban megáldjuk az emléküket.

És most egyenként, és magam is Uram, arra kérlek, hogy ne mi legyünk, akik elrontjuk a karácsonyestét rosszkedvvel, mogorvasággal,idegességgel, kapkodással, morgolódással

Kérünk Urunk, hogy történjen bennünk és általunk, kis családunkban és ebben a nagy családban karácsony a Te Szent Igéd, Szentlelked által, a Te szent asztalod felett.
Ámen.

2016. december 23., péntek

ANDREA BOCELLI: AVE MARIA


Áldd meg, Isten, a magyart itthon és a világ minden táján!



Kedves Olvasók!
Áldott, békés, fénnyel teli Ünnepeket kívánok, meghitt, örömteli pillanatokat! Köszönöm  a figyelmet mellyel bejegyzéseimet megtisztelték!

"Áldd meg, Isten, a magyart itthon és a világ minden táján!
Áldd meg Isten a magyart karácsony éjszakáján!

Engedd, hogy a harangszó, ha már mindenüvé elért,
Egymáshoz öleljen szülőt, barátot, testvért,
És mindazokat, kiket a sors ma idegen fenyő alá állít,
De lélekben itthon vannak mind egy szálig!...
Kiket - mint tékozló gyermekeket - már elveszettnek hittünk.
Ma hazahozza őket az egyszerű jászolba vetett hitünk
És a magyar röghöz láncoló szeretet,
Mely legyőz minden távot, tengert, gyűlöletet,
Hogy öledbe hozza édes szülő a gyermekedet.
Hitvesnek a hitvest, testvérnek a testvért, barátnak a barátot..
Óh, színezüstben csillogó karácsonyfa, legyél érte áldott!-
Bár ne aludna ki fényed soha, mely lángol karácsony éjszakáján,
Áldd meg, Isten, a magyart itthon és a világ minden táján!" 
(Ligeti János )




​Szőke István Atilla : Szeretet világlik, ’hol magyarok





​Szőke István Atilla : Szeretet világlik, ’hol magyarok
  
 a téli ünnepkör legfényesebb áradása 


Csillag után mentek a keleti bölcsek,
napkeleti bölcsek hideg éjszakában.
Mentek-mendegéltek reménykedő szívvel,
napkeleti bölcsek hideg éjszakában.

Nappal is haladtak harmatos napfényben,
úgy indultak útnak szívükben reménnyel.
Hegyen általkeltek, völgyekben vonultak,
úgy indultak útnak szívükben reménnyel.

Városokon mentek, poros utcát léptek,
vittek vágyakozva boldog-békességet.
Falvakon átmentek, tanyáknak köszöntek,
vittek vágyakozva boldog-békességet.

Kerek földnek táját egészen bejárták,
szárnyaló Igének jövetelét várták.
Pirkadt már a hajnal balzsam-koszorúsan,
szárnyaló igéknek jövetelét várták.

Mikor megpihentek, még akkor is mentek, 
apáik szavára sokszor emlékeztek.
Ha meghallod hírét, indulj hosszú útra, 
apáik szavára sokszor emlékeztek.

Éjt nappal követett, a nappal az éjjelt,
a régi regéknek erejét megérzék.
A Hold Napot váltott, a Nap Holddá válott,
a régi regéknek erejét megérzék.

Ezüstös hó hullott, fehér dísz a fákon,
Szeretet világlott az egész világon.
Zsenge barmok bőgtek, asszonyok zokogtak, 
Szeretet világlott az egész világon.

Megszületett, mondták, emberek reménye,
fénye messze árad Isten gyermekének.
Szívéből kicsordul világ megváltása,
fénye messze árad Isten gyermekének.

Csillag után vágynak ma a magyar lelkek,
ma a magyar lelkek, hideg éjszakában.
Mennek-mendegélnek reménykedő szívvel,
ma a magyar lelkek, hideg éjszakában.

Király-hágó felől Hargita hegyéhez, 
úgy indulnak útnak reménykedő szívvel.
Kincses Kolozsvárra, Marosvásárhelyre,
úgy indulnak útnak reménykedő szívvel.

Székelyudvarhelyre, faragott kapukhoz,
visznek vágyakozva boldog békességet,
Csíksomlyói Szűzhöz, onnan bé Moldvába,
visznek vágyakozva boldog békességet.

Felvidéknek földjét egészen bejárják,
szárnyaló igéknek jövetelét várják.
Pozsony városában s Kassán énekelnek,
szárnyaló igéknek jövetelét várják.

Lenn a Délvidéken halkan imádkoznak,
apáik szavára megint emlékeznek,
Szabadkán megállnak, Zentán összegyűlnek,
apáik szavára megint emlékeznek

Kárpátalja szelíd ösvényein lépnek, 
a régi regéknek erejét megérzék,
A pilisi ősök szívét dobogtatják,
a régi regéknek erejét megérzék.

Másfelé is mennek, testvért látogatni,
Szeretet világlik, 'hol magyarok élnek. 
Egymást átkarolják, közös Kárpát-körben,
Szeretet világlik, 'hol magyarok élnek. 

Megszületett, mondják, magyarok reménye,
fénye messze árad Isten gyermekének,
Szívéből kicsordul népe óhajtása,
fénye messze árad Isten gyermekének.​



VAN EGY ORSZÁG,- KARÁCSONYI MESE



EGYSZER VOLT - ÉS MA IS VAN AZ ÜVEGHEGYEN TÚL EGY ORSZÁG. ERRŐL AZ ORSZÁGRÓL ÉS A VÁNDORRÓL MESÉLEK MOST NEKED.
EBBEN AZ ORSZÁGBAN CSODÁLATOS ÉLET VAN. RAGYOGÓ SZIKRÁZÓ FÉNYEK – MELYEK AZ OTT LAKÓ LÉNYEKBŐL ÁRADNAK. TISZTA ÉRZÉSEK ÉS GONDOLATOK – MELYEK BETÖLTIK A TERET.
MINDENT SZERETET VESZ KÖRÜL.

EBBEN AZ ORSZÁGBAN ÉLT A LÉLEK – KIRŐL SZERETNÉK MESÉLNI NEKED. EGY NAPON – MERT HALLOTT RÓLA – HOGY VAN EGY MÁSIK VILÁG IS – HOL HÍJÁN VAN A SZERETET: ÚGY DÖNTÖTT – HOGY MEGKERESI EZT AZ ORSZÁGOT – EZT A VILÁGOT. ERŐS VOLT BENNE AZ ELHATÁROZÁS – BÁR TUDTA – HOGY ÚTJA VISZONTAGSÁGOS LESZ ÉS NEHÉZ. OLY SOK VOLT BENNE A SZERETET – ÚGY ÉREZTE – HOGY A BENNE LÉVŐ FÉNY ELÉG LESZ A HOSSZÚ ÚTRA.
A SZÁNDÉK NEMES VOLT ÉS ERŐS A HITE EREJE – MERT JOBBÁ SZERETTE VOLNA TENNI AZT A MÁSIK VILÁGOT.

INDULÁSA ELŐTT TESTVÉREI ELLÁTTÁK JÓ TANÁCSOKKAL. „A SZERETET MINDIG RAGYOGJON BENNED – EZ VILÁGÍT MAJD AZ ÚTON!” – MONDTÁK. „MIKOR ELFÁRADSZ – MAJD ÁLMODJ VELÜNK ÉS ÁLMAIDBAN MAJD OTT LESZÜNK. IDÉZD FEL EMLÉKEIDBEN HONNAN INDULTÁL ÉS EZ ERŐT AD AZ ÚTHOZ.” A LÉLEK A SOK-SOK JÓ TANÁCSOT TARSOLYÁBA REJTETTE – HOGY SOHA NE FELEDJE ÉS MINDIG EMLÉKEZZEN RÁ. BÚCSÚZÓUL EGY FÉNYES – RAGYOGÓ KARDOT KAPOTT AJÁNDÉKBA – AZ IGAZSÁG ÉS SZERETET KARDJÁT.
„MINDIG GYŐZNI FOGSZ – HA EZZEL HARCOLSZ! VIGYÁZZ RÁ ÉS HASZNÁLD MINDIG JÓ ÜGY ÉRDEKÉBEN!” – MONDTÁK – MIKOR A KARDOT ÁTADTÁK. KAPOTT MÉG EGY VARÁZSKÖPENYT IS – MELY ELREJTI VALÓDI FÉNYÉT. ÍGY UGYANOLYAN LETT – MINT A MÁSIK VILÁGBAN MINDEN LÉNY.
ÍGY INDULT EL A HOSSZÚ ÚTRA.

FÁJÓ SZÍVVEL ÉS LÉLEKKEL KELLETT TUDOMÁSUL VENNIE – HOGY MILYEN RIDEG ÉS KEGYETLEN ITT AZ ÉLET. FÁJT NEKI A SZERETETLENSÉG.
HIÁNYOZTAK A FÉNYEK – HIÁNYOZTAK A TISZTA GONDOLATOK – ÉRZÉSEK. ILYENKOR ÁLMAIBAN HAZAJÁRT – EMLÉKEZETT AZ OTTHONÁRA.
SOKSZOR ELŐVETTE A TARSOLYÁT – AMIKOR ELFÁRADT – HOGY ERŐT MERÍTSEN A SOK JÓ TANÁCSBÓL. JÁRTA AZ ÚTJÁT EBBEN A MÁSIK VILÁGBAN – MI SZÁMÁRA OLYAN IDEGEN VOLT. MÚLTAK AZ ÉVEK – SOKSZOR MAGÁNYOS VOLT – MERT MINDIG IS TUDTA NEM IDE TARTOZIK – DE HITT BENNE – HOGY TALÁN ÁLTALA IS KICSIT JOBB LESZ EZ A VILÁG. VÍVTA CSATÁIT AZ IGAZSÁG ÉS SZERET KARDJÁVAL. SOK SEBET SZERZETT – FOGYOTT AZ EREJE ÉS A FÉNYE. ELFÁRADT A LÉLEK – LÁNGJA MÁR ALIG PISLÁKOLT. HIÁNYZOTT A SZERETET – A FÉNY AZ ÉLETÉBŐL. HIÁBAVALÓNAK ÉREZTE MINDAZT – AMIT TESZ. TESTVÉREI LÁTTÁK EZT A MÁSIK VILÁGBÓL - ÉS SEGÍTENI SZERETTEK VOLNA RAJTA. ÍGY MINDANNYIAN A SZERETETÜKBŐL KI KEVESEBBET – KI TÖBBET ÖSSZEGYŰJTÖTTEK SZÁMÁRA.
ÁLMOKBÓL ÉS REMÉNYEKBŐL KIS CSOKROT KÖTÖTTEK. MAJD A HIT ARANY ZSINÓRJÁVAL EGYÜTT A TARSOLYBA TETTÉK. RÁBÍZTÁK EGY TESTVÉRÜKBE – HOGY VIGYE EL ÉS ADJA ÁT – HOGY ÚJ ERŐRE KAPJON – HOGY VÉGHEZ TUDJA VINNI MINDAZT – MIÉRT ELJÖTT EBBE AZ IDEGEN VILÁGBA.
AMIKOR A KÉT LÉLEK TALÁLKOZOTT – EMLÉKEZTEK EGYMÁSRA.
A TARSOLYT EGYÜTT KIBONTOTTÁK ÉS A SOK-SOK SZERETET ÁLTAL FELRAGYOGOTT A FÉNY A MEGFÁRADT LÉLEKBEN.
ÚJ REMÉNYEK – ÁLMOK KÖRVONALAZÓDTAK KI BENNE ÉS A HIT ARANY ZSINÓRJÁVAL ÚJRA HAZA TALÁLT A FÉNYBE.

TUDTA NEM VOLT HIÁBAVALÓ MINDAZ AMIT TETT.
TUDTA – HOGY SOHA NINCS EGYEDÜL.
EMLÉKEZETT LÉTÉRE – LÉNYÉRE – AZ ORSZÁGRA MELY HAZA VÁRJA.
Írta: Bullás Mária









Fény voltam, fény vagyok




Égi szarvas vezess engem, Napatyához emeld lelkem.
Fény voltam, fény vagyok! Jó csillagunk felragyog!
Fény voltam, fény vagyok! Jó csillagunk felragyog!


Világfába kapaszkodok, világfából erőt kapok.

Fény voltam, fény vagyok! Jó csillagunk felragyog!

Fény voltam, fény vagyok! Jó csillagunk felragyog!

Világfának egyik ágán, ősi múltba utazhatok.
Fény voltam, fény vagyok! Jó csillagunk felragyog!
Fény voltam, fény vagyok! Jó csillagunk felragyog!
Őseinknek jurtájába, ménesünk legszebb lovára.
Fény voltam, fény vagyok! Jó csillagunk felragyog!
Fény voltam, fény vagyok! Jó csillagunk felragyog!
Kakukkfüves pusztáinkon, gyors járású lovainkon,
messze nyargal törzsünk népe, Árpád ősi nemzetsége.
Fény voltam, fény vagyok! Jó csillagunk felragyog!
Fény voltam, fény vagyok! Jó csillagunk felragyog!
Áldott égi szellemek. békét lelek bennetek,
dús erőtök belém árad, utat mutat a csodáknak.
Fény voltam, fény vagyok! Jó csillagunk felragyog!
Fény voltam, fény vagyok! Jó csillagunk felragyog!
Törzsi ének hangja hallik, lelkembe öröm nyilallik.
Fény voltam, fény vagyok! Jó csillagunk felragyog!
Fény voltam, fény vagyok! Jó csillagunk felragyog!
Régen tánccal ünnepeltünk, e dalt együtt énekeltük.
Fény voltam, fény vagyok! Jó csillagunk felragyog!
Fény voltam, fény vagyok! Jó csillagunk felragyog!











2016. december 22., csütörtök

Ady Endre: Karácsony


"Harang csendül, 
Ének zendül, 
Messze zsong a hálaének, 
Az én kedves kis falumban 
Karácsonykor 
Magába száll minden lélek. 

Minden ember 
Szeretettel 
Borul földre imádkozni, 
Az én kedves kis falumba 
A Messiás 
Boldogságot szokott hozni."






2016. december 21., szerda

Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?





Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
Sétálni télen kigombolt kabátban,
szalonnát szúrni fagyos ágra,
nem vadászni nyúlra, fácánra.
Koldus kezébe kenyeret nyomni,
csábítók között hűnek maradni,
házad kapuját kitárni,
hadd jöjjön hozzád akárki.
Kisgyerek könnyét letörölni,
senkivel soha nem pörölni,
dermedt verébért hajolni porka hóba,
más baját sosem hozni szóba.
Békét, nyugalmat, szépséget akarni,
adni, adni, mindig csak adni.
Tökéletesre lelni egy madár dalában…
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
(Kálnay Adél)


2016. december 3., szombat

A második gyertyaláng...


"A második gyertyaláng legyen a kitaszítottaké,
akik éheznek és fáznak, s igazán nagy szükségük van vigasztalásra.
A hazátlanokért, azokért, akik még nem találták meg a békességet,
mert nem adatott meg nékik sem a szabadság,
sem az irántuk érzett megbecsülés, sem a baráti ölelés,
sem a tisztelet, sem az otthon. Akiknek semmi nem adatott meg.
Lobogjon megsebzett lelkükért, házukért és hazájukért.
Óvja, segítse őket ez a második, értük gyújtott gyertya,
legyen az irántuk érzett tisztelet,
együttérzés, segítő szándék bizonyítéka.
Legyünk irántuk legalább most, ezegyszer jóságosak,
hiszen az emberi méltóság minden embert megillet.
Lobogjon értük, a háborúkat, emberszenvedéseket elviseltekért,
a kitaszítottakért és a szegényekért, az ártatlanokért,
akiket bőrük színe, nyelvük, kultúrájuk,
vallásuk miatt üldöztek és üldöznek."

  

2016. november 27., vasárnap

Karácsony előtt négy héttel egy angyal érkezik a Földre...



Karácsony előtt négy héttel egy angyal érkezik a Földre. 
Égkék ruhában jár-kel az emberek között, de azok annyira el vannak foglalva az ünnepek előtti készülődéssel, hogy észre sem veszik. 
A vásárlási láz - szebbet, nagyobbat, drágábbat, a pénztárgépek kattogása, a reklámok harsogó zaja elnyomja az angyal szavait, a szupermarketek tarka tömege elrejti törékeny alakját. Minden csillog-villog, zenél, követel: vegyél még, még, még...Színes-fényes papírba rejtik az ajándékaikat, lelkük sivárságát.

FÉNYVÁRÁS: Az első gyertyát gyújtsuk azokért, akik már nem lehetnek velünk...



Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. (...)

Tisztálkodjál belülről és kívülről.
Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata.
Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel.
Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül,
milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek!
Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás.
Márai Sándor




"Az első gyertyát gyújtsuk azokért, 
akik már nem lehetnek velünk. 
A bölcs szívű vénekért, az ártatlan elesettekért. 
Azokért, akik úgy óvtak minket az elmúlástól, 
hogy maguk múltak el. Legyen övék az első gyertyaláng. 
Azoké, akiknek lábnyomaiban újra kisarjadt a fű, 
újra születtek a fák, és minden, ami élet. 
Az édesanyákért, a jóságért, és gyermekeikért, 
akik továbbra is őrzik a szeretet hatalmát. 
Az emberi mulandóság felett érzett bánat idején 
sem szabad megfeledkeznünk róluk."