2015. május 15., péntek

Téves irányzatok, hamis tanítások







 Az Új Világban a téves irányzatok és a hamis tanítások semmissé válnak. 
Ahogy tudatotokat egyre magasabbra emelitek, lelketek megérlelődik, ráébredtek arra a tényre, hogy eddig többnyire a hamisság álarcában éltetek, és ez a tény az élet minden területére hatással lesz.
Önmagatok isteni Lénye által egyre inkább tudatotokra ébredtek. 
Szembeötlő lesz a változás, amelyen keresztül mentek.
IGÉIM, IGAZ TANÍTÁSAIM iránt egyre nagyobb vágyat éreztek szívetekben.

Tudatára ébredtek, mily segítség lett benne számotokra elrejtve. 
Egyre inkább különbséget tudtok tenni példabeszédeim között. 
Felismeritek mi az igaz, és mi a hamis tanítás,- amellyel csak hatalmat akarnak feletettek gyakorolni.
Példabeszédeimet egyszerű emberek kezébe adtam, de a vallás torzításán keresztül menve más értelmet nyertek, mint valójában tudatni véltem veletek.
A ti dolgotok, hogy visszaállítsátok az IGAZ TANOKAT, azokat az IGÉKET, PÉLDABESZÉDEKET, amelyek segítségül szolgálnak önmagatok megtalálásában, és irányt mutatnak életetek feltárásában!
Sokan köztetek tisztán látjátok, hogy önmagatok keresése által, minden egyes lépéssel közelebb kerültök Hozzám.
Ráébredtek arra a tényre, hogy a demagóg irányzat célja volt, hogy minél távolabb kerüljetek Tőlem,- mert egy olyan misztikus csomagolásba bújtatott, amelyben soha nem léteztem.
Haladjatok önmagatok útján egyre mélyebb területeket érintve lelkiségetekben, és kössétek össze a SZELLEM teremtő erejével!
Tudatotokat magasságokba emelve találkoztok az ÉN isteni Tervemmel,- amelyben tudomásotokra hozom,- mikor, mit kívánok megvalósítani, a ti segítségetekkel előhívni abból a szeretett lényből, akik ti magatok vagytok.
Ez adjon erőt és kitartást utatokon. Szívetekben eggyé váltok Szeretet Lényemmel.
Végtelen szeretetem és áldásom sugárzom rátok.
Ámen.

Belső Hang által lejegyezte: Feketéné Lendvay Katalin


Egy Tündérvilág nyílik meg benned...




Amikor belül teljesen megújulsz és átlépsz az újba,- olyan mintha egy tündérvilág nyílt volna meg benned. Tested, lelked megújulva, felfrissülve nézz elébe a változásoknak. Hátrahagyod a régmúlt dolgait, a múltad már csak szemlélőként nézed.
Megérted, hogy ez is egy részedet alkotja, szeretettel elfogadod, de már nem mész bele a múlt különböző eseményeibe, történéseibe.
Életednek ezt a részét lezártad, magad új tartalommal töltötted meg, és most csak az ÚJ felé figyelsz. Azon dolgozol, hogy teheted életedet, szebbé, jobbá, hogy élhetsz kiteljesedett életet. Add át magad az előtted álló ismeretlennek.
Indulj el az úton, megnyílva az új befogadásának.
Tudd, hogy biztonságban vagy,- így hát most már biztos léptekkel haladj előre.
Légy nyitott minden újra, és nézd meg mit üzen néked.
Tárd ki szívedet az új világod előtt és hagyjad, hogy csak a szíved vezessen.
Nyílj meg az élet szépségei előtt és töltekezz belőle.
Tudd, hogy mindez erőt ad, hogy leküzd a még benned lévő akadályokat.
Erősítsd magad pozitív gondolattokkal és megerősítésekkel,- és mindig csak előre nézz, ne hátra figyelj. Most csak a célra összpontosíts, arra, amit el akarsz érni, de ugyanakkor lazulj bele. Tudd, hogy Isten végtelen szeretete és kegyelme kísér az utadon, ez adjon mindennél nagyobb biztonságot a számodra.
Feketéné Lendvay Katalin

A titokzatos Erdély


Ahol sötét ködöt kavar a katlan, ahol a meztelen tetőkön tisztást vet a bujdosó verőfény, ahol fehér sajttal kínál a pásztor, ahol békesség várja a vándort - ez Erdély. Ismerjük-e a hazánkat, szülőföldünket? Ez az a hely, ahová érdemes visszatérni, magunkba szívni Nagy-Magyarország kultúremlékeit, csodás tájait. A film bemutatja Erdély városait, templomokat, a természeti szépségeit, kolostorokat, kastélyokat, a magyar irodalom nagyjainak szülő- és alkotóházát. Láthatjuk többek között a népművészet központját, Kalotaszeget, a Királyhágót, Ady Csucsáját, Szent László Tordai-hasadékát, Mátyás király, a szobrászat és az irodalom otthonát, Kolozsvárt, a székelység egyik legnagyobb városát, a Kultúrpalotás Marosvásárhelyt, a világörökség részének számító Segesvárt, Orbán Balázs Szeikefürdőjét vagy Tamási Áron Farkaslakáját.

A spirituális tudomány nagy titka





A spirituális tudomány nagy titka abban rejlik, hogy nem megcselekszünk valamit, hanem engedjük megtörténni. Nagy megértést és tudatosságot igényel megtörténni engedni a dolgokat.

A mi részünkről nincs szükség cselekvésre, mert bármit teszünk, azt zavarodott elménkből tesszük. Az sosem lehet igazán mély, mert maga az elme nagyon felületes.
Ezt látva, megértve, új megközelítés születik: az elengedés szemléletmódja.
A spirituális tudomány nagy titka abban rejlik, hogy nem megcselekszünk valamit, hanem engedjük megtörténni. Nagy megértést és tudatosságot igényel megtörténni engedni a dolgokat.
Az elme állandó kísértésben van, hogy közbeavatkozzon. Behozza a vágyait, azt akarja, hogy a dolgok ezekhez igazodjanak, és ez okozza az egész problémát.
Mi apró részei vagyunk ennek a hatalmas létezésnek. Saját ideákat tartani idiótaság. Pontosan ezt jelenti az idióta szó: saját ideákat tartani.

Olyan ez, mintha az óceánban egy hullám önállóan próbálna csinálni valamit.
Hiszen egy mérhetetlen nagy óceánnak a része. Se nem független, se nem alárendelt, mert egyáltalán nem különül el. A hullám nem létezik – csak az óceán egy megnyilatkozása. Éppígy mi is, és ha ezt megértjük, minden szorongás eltűnik.
Akkor nincs hová menni, nincs elérendő cél, és lehetetlen elbukni vagy csalódni.
Nagy ellazulás következik… ezt jelenti az önmegadás, a bizalom.

Akkor az élet egészen más színt ölt. Nincs meg benne az a feszültség, ami általában jellemzi. Ellazultan élsz, nyugodtan és csendesen, otthon.

Osho

Honvágy Erdély




Erdély ország felől
fújdogál a szél.
Régi szép hazánkról,
suttogva regél.
Kárpát fenyvesének
hozza illatát,-
mely lágyan betölti,
egész Hargitát.


AZ ŐSI BOLDOGASSZONY TISZTELET






AZ ŐSI BOLDOGASSZONY TISZTELET: Jámbor János
Aki a magyarság régi múltjára kíváncsi, annak nagy szeretettel Erdélyt ajánlom.
Erdélyt nem az utolsó honvisszafoglaláskor vették birtokba a magyar nyelvű népek, ezért ott Árpádok bejövetele előtti magyar kultúra emlékei ma is megtalálhatók.
A székely kapuk kapuoszlopán az életfa, a szemöldökfán pedig az ott lakó ember életútja elevenedik meg. A kopjafákba bevésve e földi létből eltávozottak maradnak köztünk a szeretetünkkel és tiszteletünkkel körülvéve szinte romlatlan testtel. Ezek mind az ősi hitvilágunk itt maradt emlékei, jelképei. Közülük is legjelentősebb a ma is még élő, ősi időkbe visszanyúló Boldogasszony tisztelet.
Erdélyben - még ezt az ősi Boldogasszony tiszteletet is beleértve - a magyar múltat és a magyar múlt emlékeit az egyházak mentik és őrzik. Jellemző sorsukra, hogy templomaik zömmel erődtemplomok, mint például a gyergyószentmiklósi örmény erődtemplom vagy a kalotaszentkirályi unitárius templom. Ősi magyar Istenanya ábrázolásokat találunk bennük, akiket az itt élő magyarokká lett örmények, más helyeken a székely-magyarok a Boldogasszony mellett Babba illetve Babba Mária néven ismernek.
A Kárpátokon kívülre, az ősi keletre vezetnek ezek az elnevezések. Néven nevezve mindez a sumér mitológiában található meg. A Teremtő régi neve Babbar. Az ő nevéből lett képezve női megnyilvánulásának a neve Baba, az Égig Érő Nagyboldogasszony. akinek az említett teremtéstörténet szerint Babba nevű megkettőződött kicsi mása - egyes források szerint kicsi lánya -, aki a magyarok Boldogasszonya lett. Ő kísérte az első embert isteni társként földi útján, mint a Föld égi vigyázója. Ezeket az elnevezéseket az ősi keletről kivándorló népeink magukkal hozták. A keleten maradó néprészek, a bevándorlók és a hódítók más elnevezéseket is elkezdtek használni.
Szent István királyunk előtti hitvilágunk Babba névre hallgató Istenanya ábrázolása a Kárpátokon kívülről a XVII. században a betelepülő örményekkel került vissza Erdélybe. (Itt mindenképpen meg kell említeni a Tatárlakán talált ékírásos amulettet, amin a sumérok mezopotámiai megjelenése előtti távoli időből már Boldogasszony tiszteletre utaló felírat található. Visszatérve az előző gondolatmenethez megállapítható, hogy Szováta és a Gyilkos tó között elterülő Gyergyószentmiklóson az örmény erődtemplom oltárképén ez az említett kisded nélküli telő Holdból előlépő Babba ábrázolás látható a tizenkét csillagos Boldogasszony koronával.
Babba van a Tiszaeszlári Sinka-hegyi Kereszten. Babbára utaló emlék található még a Dunakanyar keleti kapujában a magyar szakrális központtal, a Pilissel szemben a Duna másik oldalán, a Boldogasszony- löszháton elterülő Dunakeszin. A dunakeszii Babba ábrázolás az égi Nagyboldogasszonyt, Babát is magába foglalja ugyanúgy, mint a Tiszaeszlári Sinka-hegyi Kereszt Boldogasszony ábrázolása. Dunakeszin a Boldogasszony ábrázolás együtt található az említett löszháton a Magyar Szentháromság másik két jelképével együtt, amelyek az Alagi- major, Alag és Dunakeszi települések rajzolatában még ma is központi helyet foglalnak el. Az a különleges ebben, hogy így együtt e három jelkép csak a Szentkoronán, a Teremtő zománcképén látható.
Babba alakját a székely-magyar emlékezet is megőrizte. Szent István királyunk utáni Kisboldogasszony (Szűz Mária) tisztelettel kiegészülve mára a Teremtő Babbar női megnyilvánulásaként nevéből képzett névvel elnevezett Baba - megkettőződés útján lett Babba - kiegészülve Mária kultusszal, összegződött kifejezéssel mondva Babba Mária lett. Az Ősi Boldogasszony tisztelet a Mária kultusszal összelényegülve így lett része a római katolikus kereszténységnek Magyar-földön, és így része még ma is az életünknek.
Most nézzük meg a keletről elvándorolt népeink által ma is használt elnevezések fogalmi tartalmát. Kezdjük a Teremtő elnevezésével. Ő régi nevén Babbar, fényesen ragyogó a szó jelentése. A sumér KA kapu vagy nyílás -t jelentő ékjel egyik olvasata: Baba, jelentése: az Ég nyílása az Ég kapuja . Babba a Baba megkettőződött kicsi mása, ezt a megkettőződést fejezi ki a név. Mária sumér-arámi összetett szó. MA (aMA) jelentése Égi Anya , RI egyenlő eredet, eredő, valahonnét származó kifejezésekkel, az A pedig meghatározó rag, ami a mai nyelvünkben a határozott névelővel azonos. MA- RI- A neve tehát Égi Anyától Származó . Népnevünk, a MA-GAR formája is az Égi Anya Népe jelentéstartalmat hordozza.
Babba Mária elnevezéssel a néphit a fényesen ragyogó ég félhold alakú nyílásában ma már Máriát is köszönti, aki kinyitja az ég kapuját. A hivők lelkében életre kel az a biztos tudat, hogy imájuk és kérésük a Boldogasszony segítségével bejutott a Fény Birodalmába. Nyugodt szívvel mennek a misére, teljes szívvel vesznek részt annak minden részletében, buzgón énekelnek, a templomban megsimogatják a Napba öltözött Boldogasszonyt jelképező szobrot, de a nagy istenvárást a hajnal hasadása hozza. A Babba Máriához intézett könyörgésük és imájuk emlékével ők a napkelte bíborában, ott a PÍR-ban, a Napba öltözött Boldogasszony érkezését látják, hiszik, és imádják, aki ott előttük szüli meg bíborból fakadt szent fiát, a Fény Fiát , aki a teremtő szándéka szerint a Világ Világosságát hozza(hozta) el számunkra. Nézik, csodálják a Fényt , mert tudják, hogy lelkük sugallata a Babba Mária által kinyitott kapun át a Fényben életet kap és teljesül. A Világ Világosságát megjárva az életük teljesül ki általa, így érzik.
Ma Babba Mária Mádéfalva előtti településen, Csiksomlyón lakik. Így mondják az erdélyiek. A XVI. században készített 2,2 méter magas telő Holdból előlépő, istenanyai méltóságát tagadó Nestorius fejét taposó, Napba öltözött asszonyalak fején az égi Nagyboldogasszony (Baba), a magyarok Boldogasszonya (Babba) és a Kisboldogasszony (Mária) koronáját viseli. Egyik kezében jogart, a másik kezében a szent koronás Jézus-házi kisdedet tartja.
A tizenkét csillagos Boldogasszony koronával ékesített kegyszobrot tiszteli Babba Máriaként a néphit. A kegyszobor Csiksomlyón a Ferences Kisbazilikában található, ami egyben az évenkénti pünkösdi búcsú kegyelet helye is.
Babba Mária létező élő hagyományának egyik bizonyítéka az is, hogy Csiksomlyóval szemben Csíkszereda másik oldalán a Szent Anna - tó szomszédságában elterülő Tusnádfürdőn épült modern templomban is Babba Máriát mutat az oltárkép.
Babba Mária ábrázolás található még Erdélyben többek között Nagyváradon a Barátok Plébániatemplomában, Szászsebesen, Lippa melletti Máriaradnán. Ezen kívül található még Brünnben (Csehország) a Kapucinusok kriptájában, a Felvidéken Kassán a Székesegyház szárnyas főoltárán, Szepeshelyen, Lőcsén a Szent Jakab templom főoltárán, Nyitrán, Győrben a Székesegyház előterében, Mezőkővesden a Szent László templomban, Budapesten a Lehel téri templomban egy mozaikképen, Sátoraljaújhelyen a Pálos Piarista templomban és még nagyon sok helyen, ahol Árpád-kori vagy pálos templomok érintetlenül megmaradtak, vagy belefoglaltattak a később építettekbe.
Bibliográfia:
Badiny Jós Ferenc: Sorsdöntő államalapítás. Badiny Jós Ferenc, Budapest, 2002
Badiny Jós Ferenc: Jézus Király a Pártus Herceg. Badiny Jós Ferenc, Budapest, 1998
Bíró Lajos: A Magyar Éden. Bíró Lajos, Debrecen, 2002
Daczó Árpád: Csíksomlyó Titka. Pallas- Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2001
Jozef Klima: Mezopotámia. 1976.(Ágh András) Gondolat, Budapest,1983
Rátki Zoltán: Dunakeszi Anyád Keze, Dunakeszi, kézirat

Géczy Gábor - Mag, mag, búzamag, benne aluszik a nap


Bárhová mégy....






"Bárhová mégy el ne feledd: a jó Isten mindig veled!

Nem kell félned a sötétben, sem a bajban,
sem veszélyben.
Éjjel - nappal vigyáz reád, Ő, szerető égi Atyád.
Soha, soha el ne feledd: a jó Isten mindig veled!"
- Erdélyi Ilona -

Wass Albert: Gondolsz-e rám?



Gondolsz-e rám?
Wass Albert

Mikor az est szellő-uszálya lebben,
S madár dalol a zöldellő ligetben,
Mikor az égen első csillag ég,
S a nyárfa lombja suttog halk mesét,
Bíborba nyíló álmod alkonyán

Gondolsz-e rám?
Ha lelked, mint egy mámoros madár
Az ég sötétkék bársonyára száll,
Mikor a fényt koszorúba fonod,
S azzal köríted tiszta homlokod,
Repeső vágyad tündér-hajnalán

Gondolsz-e rám?
Én minden este kis faludba szállok,
Hol most javában nyílnak a virágok,
S szívem egy titkos, halk ütemre dobban,
Ha látlak olykor állni ablakodban;
El-el merengsz. s úgy érzem, igazán
Gondolsz reám!