2014. január 19., vasárnap

Nyílt levél az egészségügyről az Új Medicina tükrében

Dr. Molnár György: Nyílt levél az egészségügyről az Új Medicina tükrében
Az ország egészségügyi ellátó rendszere a rendszerváltás óta folyamatosan válságban van. A különböző kormányok félve nyúltak az egészségügy átalakításához, pedig mindenki érzi, hogy nagy a baj. A vizit-díj, a hála pénz (para solventia), az orvosaink tömeges külföldi munkavállalása, a rezidensek képzése, bére hatalmas érzelmi hullámokat kavartak, de valójában elvonták a figyelmünket az igazi problémáktól.

A valódi kérdés az, hogy mi orvosok kire és mire esküdtünk, kinek az érdekeit képviseljük az egyetemi diplomamegszerzését követően? Ez egy súlyos lelkiismereti kérdés a mindennapi gyakorlatban, amire mindannyian egyértelmű választ kell, hogy adjunk. Semmi áron nem árthatunk a ránk bízott betegeinknek, akik tőlünk várják a gyógyulásukat!


doktor-molnar-gyorgy-belgyogyasz2.jpg
A gyógyítás szabadsága már a múlté, ma már elveszett illúzió. A gyógyszer lobbi "jóhiszemű" kollaboránsai a különböző szakmai kollégiumokon keresztül protokollokban előírják, megszabják, hogy egy orvos mit adhat, vagy mit alkalmazhat a betegének a gyógyulása érdekében. A több ezeréves Ayurvéda, Hagyományos Kínai Orvoslás, a népi gyógyászat, a fitoterápia, a több mint 200 éves homeopátia, a természetgyógyászat különböző ágazatai megtűrt, vagy tiltott kategóriákba kerültek, mert elhomályosítják a "bizonyítékokra épülő orvostudomány" szerény eredményeit. 

Vitathatatlan, hogy a képalkotó diagnosztikai eljárások, a műtéti technikák, a szervátültetések, vagy a "hagyományos" orvoslás egyéb területein látványos fejlődéseknek lehetünk a szemtanúi. Ezzel együtt látnunk kell, hogy a forradalmi diagnosztikai fejlődéstől a terápiás lehetőségek, a szakmai ajánlások egyre jobban leszakadnak, tehát a betegek gyógyulási statisztikái jelentősen romlottak. Az egyetemi tankönyvek még az ismeretlen eredetű betegségek kezelésére is ismeretlen hatásmechanizmusú vegyszerek, mérgek tartós szedését ajánlják, amelyek a gyakori mellékhatásaik, szövődményeik miatt idővel újabb és újabb veszélyes mérgek szedésére kárhoztatják a kiszolgáltatott betegeket, akik már egyre kevésbé bíznak bennünk, mert közülünk sokan elárulták őket és nem az ő érdekeiket tartják szem előtt. Feltehetően sokan vannak, akik már eladták a lelküket a gyógyszer lobbinak.

A gyógyszer lobbi átgondolt, kíméletlen, emberiség ellenes propaganda hadjárata több évtizede mindent elkövet annak érdekében, hogy az emberiséget megfélemlítse, kiszolgáltatott helyzetbe sodorja, hogy a megbetegített emberek gyógyszer szedéséből extra profitot termeljen!

Egészen biztos vagyok abban, hogy valamikor az egészségügyben is lesz majd egy "nürnbergi per", ahol senki sem kap mentséget csak pusztán azért, mert úgymond "parancsra, szakmai előírásra" cselekedett! Minden bizonnyal a legtöbb vér az onkológiai intézetek dolgozóinak a kezéhez tapad, akik persze manipulált, megtévesztett voltuk miatt az egész tevékenységüket tévesen ítélik meg. A tragédia ott kezdődik, hogy a rendkívül költséges, alacsony hatásfokú kemo-és radioterápia teljesen felesleges és veszélyes élettani szempontból is, hiszen az evolúciónk során fejlődött ki az élő szervezetünknek az az adaptációs képessége, miszerint a szövetszaporulatokkal a különböző szerveink funkcióját képesek vagyunk fokozni, ami nélkül az emberiség feltehetően már régen kipusztult volna.

Hamer doktor több mint 30 évvel ezelőtt a „Rák Vastörvényében” rögzítette az emberiség szempontjából az egyik legjelentősebb élettani, orvostudományi felfedezését, az emberi lény párhuzamosan három szinten lezajló, értelmes élettani folyamatairól.

Dr. Ryke Geerd Hamer abszolút logikusan, tárgyilagosan, biológiai-élettani szemszögből írja le a testünk normál alapállapottól eltérő működését, konkrétan az érzelmi konfliktusok hatására kialakuló szervi elváltozásokat (régi nevén megbetegedéseket), beleértve minden elváltozást, ami bizonyítottan nem mérgezés, baleset, sugárzás, stb. következménye.

Hamer doktor nem az orvostudományi egyetemeken oktatott alapfeltételezésekből indult ki, miszerint a betegség a testünk meghibásodása, génhiba vagy a kórokozóknak kikiáltott mikroorganizmusok rosszindulatú támadása, hanem azt kereste, milyen összefüggés van a lelki konfliktusok, az agy és a szervi elváltozások között. Felismerte, hogy a korábban megbetegedésnek vélt folyamatok kivétel nélkül a szervezetünk értelmes biológiai válaszreakciói egy drámaian, váratlanul, felzaklatóan, elszigetelten megélt és megoldatlan lelki (érzelmi) konfliktusra.

Klinikailag, illetve CT-vel igazolt tény, hogy a szervi elváltozásaink érzelmi konfliktusok hatására alakulnak ki, és a szervezetünk átmenetileg célzottan fokozza vagy csökkenti az elváltozásban érintett szerv funkcióját. Az érzelmi konfliktus megoldásával az elváltozás fokozódása megáll, majd az illetékes mikroorganizmusok elvégzik a szükséges visszaállítási, helyreállítási folyamatokat. Amennyiben a bizonyítatlan orvostudományi feltételezésektől eltekintünk és következtetéseinket szigorúan csak a rendelkezésre álló tények alapján vonjuk le, akkor be kell lássuk, hogy a megbetegedéseket korábban félreértelmeztük. Ugyanakkor megnyugtató tény, hogy mindannyiunk szervezetében csodálatos REND uralkodik.

Ördögien gonosz, hogy a gyógyszer lobbi közvetítői eszközként azokat a kiváló, lelkiismeretes, szorgalmas fiatalokat szemelte ki, akik többnyire őszinte hivatástudatból a beteg emberek gyógyítására esküdtek fel, és fáradságot nem ismerve, egész életükön át folyamatosan képezik magukat, igyekeznek lépést tartani az analitikus elvekre épülő orvostudomány rohamos fejlődésével. Egyik orvos sem hitte volna, hogy a gyógyszer lobbi logikusnak tűnő globális "agymosásának, manipulációjának" az áldozataivá válnak.

Az orvos kollégáim körében egyre gyakrabban szembesülök azzal a kétségbeejtő tendenciával, hogy az orvosaink leszoktak a gondolkodásról, vagyis már néhányan a "józan paraszt" eszüket sem használják. A gyógyszergyártók a saját legújabb generációjú "csodaszerük" bevezetéséhez nemzetközileg is elismert kiváló szakembereket igyekeznek megnyerni, akik megfelelő honorárium ellenében a készítmény iránti bizalmat hivatottak felépíteni. Bizonyított, hogy több esetben is a vezető szaktekintélyek úgy adták a nevüket a gyógyszergyártók által összeállított "tudományos" kutatási publikációkhoz, hogy a vizsgálatokban egyáltalán nem vettek részt. Ugyanakkor részt vehettek rekreációval egybekötött több napos nemzetközi tudományos konferenciákon, utazásokon!

Tény, hogy a gyógyszer lobbi kampányai ellenére világszerte nagyon sokan felismerték Hamer doktor fantasztikus felfedezésében rejlő lehetőségeket az egyén és az emberiség egészségének megóvása érdekében. A "szellem" már végérvényesen kiszabadult a palackból, ezért már egyre többen tudjuk, hogy a csoda bennünk van, vagyis képesek vagyunk saját magunkat meggyógyítani. Tehát nem kell tovább indokolatlanul félnünk a betegségektől, hiszen hagyományos értelemben véve betegségek valójában nincsenek, csupán az érzelmi kilengéseinkre produkálunk elváltozásokat.
Biologika Szabadegyetem weboldalán a „GNM global” menüpontban összegyűjtötték a nemzetközi, interneten is fellelhető GNM linkeket, információforrásokat, hogy bennünket megkíméljenek az időigényes kutatásoktól. Az alábbi linket küldjék el minél több barátjukhoz, családtagjukhoz, belföldön és külföldön egyaránt, amíg nem késő! Hívják fel kezelőorvosuk, gyógyszerészük figyelmét a GNM-re, a biológiai természettörvényekre!http://www.biologika.hu/orvostudomany/gnmglobal.html 

Az általam 2007-ben megismert GNM tőlem is, a belgyógyásztól, megrázó paradigmaváltást követelt, hiszen sokáig egy elkötelezett hagyományos orvoshoz méltóan, szkeptikus módjára, hitetlenkedve védtem a "mundér" becsületét. Végül a gyógyult daganatos betegek egyre sokasodó esetei engem is "térdre kényszerítettek". Ugyanakkor hazánk évek óta romló, riasztó egészségügyi statisztikái minden jóérzésű, lelkiismeretes orvost el kell, hogy gondolkoztassanak a hivatalos, akadémikus orvoslás szemléletének a hiányosságairól, amely az emberek lelki konfliktusait, a különböző betegségek kialakulásánál szinte alig vizsgálja, vagy, ha igen, akkor túlságosan általánosan fogalmaz, és nem vizsgálja azokat a szervi elváltozásokkal összefüggésben.

Engem kizárólag a gyógyulni vágyó betegek érdeke vezérel, és arra kérek mindenkit, hogy hozzám hasonlóan szenteljenek kellő figyelmet a biológiai természettörvényeknek, ismerjék meg az Új Medicinában leírt bio-logikus összefüggéseket. A csodás gyógyulás természetes dolog, bárki számára elérhető, aki ismeri a mechanizmusát és képes a folyamatokat irányítani. Természetesen kritikus helyzetekben, életmentő beavatkozásoknál továbbra is nagy hasznát vesszük a modern orvosi technológiáknak, kemikáliáknak.

A döntés mindig az elváltozásban érintett személy kezében van. Nem mindegy mit mondunk, nem szabad bennük félelmet kelteni, és nem erőszakolhatjuk rá egyik alternatívát sem. Az egészségügyi törvényben rögzített kötelességünk a beteg megfelelő, időben történő, tárgyilagos, elfogulatlan, korrekt tájékoztatása állapotáról, gyógyulási lehetőségeiről.
Ma már nincs bennem kétség Hamer doktor felfedezését illetően, de elismerem, hogy egyes területeken még bővítésre, finomításra szorul, amit elsősorban nekünk orvosoknak kellene elvégeznünk.
Sajnos, ma még kevés az olyan orvos, aki a praxisában az Új Medicina elveit az ajánlott szakmai irányelvekkel szemben be merné vállalni. Ennek következtében viszont nagyon sok rászorult beteg, a gyógyíthatatlannak minősített betegségének a csapdájában vergődve, időben nem ismerheti meg ezt a humánus gyógyulási utat.

 Ezért arra kérek mindenkit, hogy töretlen hittel, lelkesedéssel, elszántsággal népszerűsítsük Hamer doktor által felfedezett biológiai természettörvényeket, hogy mindazok, akikre rásütik a gyógyíthatatlannak tartott malignus tumor, rosszindulatú daganat stigmáját, még időben tájékozódhassanak az emberséges öngyógyítás lehetőségéről! A beteg ember lelkét, lelki konfliktusait figyelmen kívül hagyni nem csak szakmai hiba, hanem bűn is! Sajnos, gyakorló kollégáim közül sokan még ma is kétségbe vonják a pszichoszomatikus kórképek létezését, mert ők „lelketlenek”.

Reménykedjünk, hogy egyszer végre eljön az igazság pillanata!

"Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért!"


Együtt az egészségesebb, félelem- és füstmentes jövőért!

Dr. Molnár György                                                          Budapest, 2012.
belgyógyász, konzulens                                                              

URIEL / Csodák ideje / 2014-01-15

Günther Wiechmann közvetítése
Archangel-UrielCsodák ideje
Itt Uriel, Isten fénye!
Szeretett lények abban a kiváltságban van részetek, hogy átélhetitek a csodás fejlődésekidőszakát, ami most végre megkezdődött. Szeretett Fényem, arra kérnélek, hogy a következő mondatokat lassan és tudatosan olvasd el, és akkor ezek a mondatok megmutatnak Neked valamit Önmagadról, elvárásaidról és elképzeléseidről.
Mit jelent Számodra, amikor most először beszélek csodákról?
Milyen érzés ez szívedben? Mit vált ki, örömteli elvárásokat vagy kétségeket? Mi is tulajdonképpen a csoda? Egy csoda mindenki számára egy és ugyanaz, vagy a csoda az egyéni érzékelés függvénye? Egy csoda az isteni erők közvetlen ráhatása? Ki dönti el, hogy valami csoda vagy csak különböző lehetőségek találkozási pontja az idővonalon? Egy csoda a természet törvényen belüli vagy kívüli? Egy csoda mindenki számára szép és pozitív? A csodák tulajdonképpen különlegesek, vagy teljesen hétköznapiak?
Mindenki egészen egyéni módon, tudásának, hitének és képzelőerejének megfelelően fogalmazza meg a ’csodát’. Általában valami különlegeset, a természet törvényeinek vagy minden tapasztalatnak ellentmondót értenek alatta. Egy isteni erőknek tulajdonított esemény, amire nincs magyarázat. Valami, ami kivonja magát az eddig ismert élményhorizont [-keret] alól és elcsodálkoztat.
Korábban sok, az ember által csodának vélt dolgot a tudományotok nagyrészt megfejtett és megmagyarázott. Ami alapjaiban való megtapasztalásra került és érthető lett, az megmagyarázhatóvá válik és megszűnik ’csoda léte’.
Akkor mit jelenthet az, amikor csodákról beszélek?
Létezik valami, ami az én élményhorizontomat is meghaladja, valami különleges, amit nagyrabecsüléssel szemlélek, mert felismerem isteni eredetét.
Igen, Rád gondolok, szeretett, egyedülálló, összetéveszthetetlen lényem! Te csoda vagy! – Létezésed az emberi tudomány soha nem fogja tudni valósághűen megmagyarázni.
Minden Veled kapcsolatos felismerés újabb csodálkozást vált ki és további kérdéseket vet fel. Te egy csoda vagy, és soha nem hagysz fel vele, még akkor sem, ha eljön az Ön-felismerés és Felébredés ideje.
Képes vagy olyan dolgokra, amit Te nem tartasz lehetségesnek, lehetőségeid a növekedésre és a fejlődésre majdnem határtalanok.
Egyedül a képzelőerőd korlátol Téged. Amikor ma a csodák idejéről beszélek, olyan csodák idejéről beszélek, ami az emberi kiteljesedés lehetőségeinek fejlődéséről szól.
A várakozás ideje lejárt, az apró ki lépések ideje is lezárult. Megkezdődik a dolgok külvilágba való átültetése. Eljött az idő Számodra, hogy elindítsd a régóta tervezett projektedet, eljött az idő, hogy kinyilatkoztasd a világ előtt valódi Lényedet, megmutatni erődet és erősségeidet és végre eljött az idő, hogy éld a szeretetet. Lépj ki az árnyékból, a ’tulajdonképpen egészen más vagyok’ ideje lejárt! Eljött a Te időd!
A 2014-es év számjegyeinek összege 7. A hetes szám egy misztikus, szent és isteni szám. A 7 a beteljesedés számra, a 3 és a 4 összege, a szellem és az anyag összekapcsolása. Aki lehorgonyozza a Fényt a Földön, az megteremti a kapcsolatot a Földön a spiritualitással és eléri az élet mesterfokát. Légy készen, hogy megteremtsd most életed csodáját. Nyilatkoztasd ki belső igazságodat, formáld világodat, a környezetedet! Ha nem vagy a számodra megfelelő helyen, menj oda, ahová szíved vezet.
A stagnáláson túlestünk, most egyre könnyebb lesz számodra, haköveted szíved hangját. Ha félelmeid még mindig a régi belső ketrecben tartanak fogva, akkor vedd igénybe a felajánlott segítséget és szabadítsd ki magad a régi dogmákból.
Eljött az idő, hogy felnőj a te személyes szabadságodba, és hogy szeretettejes közösségben haladjatok másokkal együtt az úton.
Aki most mozgásba lendül, aki most rálép a Fény útjára, érezni fogja a szellemi világ támogatását. Együttesen teljesítjük be a hetes számot! A szellem leereszkedik az anyagba, most van a csodák ideje!
A Forrás feltétel nélküli szeretete kiapadhatatlanul áramlik, és áldásom kíséri egyéni, egyedülálló utadat.
Uriel vagyok
Csatornázta: Günther Wiechmann
Magyar nyelvű fordítás: Scarlett

2014. január 16., csütörtök

Világ - Panoráma, az egyetlen hiteles politikai műsor


Vándorút a Kárpát- hazában VI.


Az esték fönn, a Hargitán táncházzal telnek. Emlékeznek még, milyen nemzettudat erősítő szerepük volt az 1980-as években a magyar anyaországi táncház mozgalomnak? Végre föltámadt a magyarság érzés, végre magabiztos lett az ember, hogy van közösség, amelyhez tartozik, amelyben cselekszik, ahol bajtársakra lel, ahol egyszerűen jól érzi magát. Magyarnak, embernek érzi magát. És hogy végre jó magyarnak lenni. A táncházak, ezek a valódi, alulról jövő, őszinte népi szerveződések kötötték össze a Kárpát-medencében szétválasztott magyar nemzetrészeket: népdalok, néptáncok, néphagyományok s a népi emlékezés soha ki nem irtható, soha el nem taposható ellenállásában. Valójában azok a táncházak, azok a táncos testek hordozták magukban a magyarság igazságra vágyó lelkét.

Ki tudta volna, hogy fölülről, kívülről már szerveződik az ország tovább csonkítása, a megszálló és bérencei már megállapodtak a következő megszállóval, hogy az ország valódi forradalom, felkelés, zendülés nélkül - egyszerűen csak gazdát cserél. 

Az új megszálló és bérencei a rózsadombi paktum értelmében nem vonják felelősségre az előző megszálló bérenceit. Mindenki büntetlenül viheti a lopott vagyont, Magyarország államadóssága marad, nem engedik el, hogy továbbra is pórázon tarthassák a népet. Az országot pedig fölvásárolják privatizálásnak nevezett szabad rablással. A népet bulvármétellyel és kereskedelmi mákonnyal butítják el, hogy fogyasztó rabszolga legyen, s ha már nincs pénze fogyasztani, hát adósságba taszítsák. Örökös adósrabszolgaságba, amelyből nem szabadulhat, csak akkor, ha lerázza a megszállást. Ám ha moccanni próbál urai és a rabszolga kereskedők ellen, ha morogni merészel az új rend ellen, rögtön megbélyegzik: szélsőséges, nyilas, fasiszta, náci. Holott megszállóink a valódi szélsőségesek, rabtartóink az igazi nácik, országunk kirablói a valódi fasiszták. 

A Világ-Panoráma eddigi adásai az Echo Tv videótárában:




TOMORY ZSUZSA: JÖVŐNK NEVÉBEN






Nemzeti öntudatunk, önmegbecsülésünk eddig talán soha nem tapasztalt mélypontra süllyedt. Ezen nem csodálkozhatunk, hiszen külső és belső ellenségeink az utolsó ezeregyszáz éven át ennek elérésén mesterkedtek. 

Soha ilyen eszmei magasságok nem hívták a magyart, mint a visszafordíthatatlannak látszó mélypont küszöbén. Lelkünk nem a vásári zsivajra ügyel, nem a pénzvilág naponkénti ijesztegetéseire. Ott lebegünk a lelki tisztaság magaslatain, hogy megteremtsük azt az eszményi birodalmat, melyre Isten hívott el bennünket.

Pásztor ruhába és báránybőrbe bújtatott farkasok ragadozzák el tőlünk értékeinket: őshitünk, ősműveltségünk termékeit, anyagi javainkat, hogy ezekkel felfegyverkezve világuralomra tehessenek szert, miközben ezek hordozóját a történelem máglyáira küldik, hogy ne maradhasson ténykedéseiknek tanúja.

Ősemlékezetünk viszont csodákra képes: lelki, szellemi értékeink mindaddig csorbitatlanul élnek tovább, amíg magyar él Isten e szép világában. Időről időre ezen emlékek felszínre kerülnek, amikor ezekre legnagyobb szükségünk van. Váratlanul, hihetetlen élő erővel ontja ma népünk önmagából ősi emlékeit, imáit, történelmének mára alkalmazható emlékeit. Erdélyi Zsuzsanna ősi magyar imáit összegyűjtő gyönyörű kötete csak nagyszerű kezdet, az újjászülető lelki fény első villanása.

Utunkat világító fények most terjednek, már a Pilis rengetegét világitják, mint Özséb idejében, s várják, hogy fényoszloppá válhassanak lelkünk gyógyítására. A Felvidék, Palócföld, Kárpátalja, Csángóföld, Erdély, Délvidék népének összefogó szeretete új fényszületések szent helyeivé válnak. S ezt meggátolni senki sem tudja, csak saját hitetlenségünk, érdektelenségünk, értetlenségünk. A soha nagy nyilvánosságot nem kapott karácsonyi lélek-utakat bejáró baranyaiak ősidőktől tartják nyitva a fény, a lélek, az Élet kapuját és az ezekhez vezető utat: évente repülnek mint a raj fényszületést ünnepelni.

Az Isten éltető, gyógyíó, fehér fénye minket keres.

Hazánk egy nagy fényközpontját, a Pilist lelki indításból százával keresik fel napjainkban. E szellemi központ szürke és fehér-ruhás munkásainak fénylátó alapítója, Özséb, Pálos Rendjét hazánk felvirágoztatására hozta létre, s ennek megfelelően működtette, amíg II. József kalapos királyunk minden előzetes bejelentés nélkül 1786, február 7-én rendeletileg feloszlatta. A pálos atyák tanítási módszerei ismeretében nem kétséges, miért oszlatták fel e rendet:

„A tanítási célokról Bakonyvári Ildefonz így ír, mondja Vetráb József Kadocsa egy dolgozatában: „Iskoláikban az oktatást úgy intézték, hogy az ítélő képességet az emlékező tehetséggel már a gyenge kortól kezdve egyenlő gonddal fejlesztették és folytonosan tökélyetesítették. E végből oly embereket akartak nevelni minél nagyobb számban, a kik ne csak sokat tudjanak és emlékezetükben tartsanak, hanem a mit tudnak, azt okosan és a józan észnek megfelelően a közös haszonra tudják fordítani… Nem elégedtek meg azonban azzal, hogy tudós és gondolkodni tudó embereket neveljenek, hanem minden tanítványukat az egyház és a haza hű fiává akarták tenni s azt a szent szeretetet, a mely az ő keblükben mind a kettő iránt lobogott, tanítványaiknak szívében is átönteni óhajtották. Az a rend, a melynek tagjai közöl egyiknek sem volt szabad magát másnak, mint magyarnak nevezni, nem nevelhette növendékeit másnak, mint igazi magyaroknak.” Majd részletezi:

„A rend felszámolásával, a vármegyei főispánok támogatásával, megyei és kamarai tisztviselőket, királyi biztosokat bízott meg. A végrehajtás lépései a következők voltak: először átvették a rendház kulcsait, majd nyilatkozati esküt (Juramentum manifestationis) tétettek az atyákkal, átvették a készpénzt és beszállították a kiküldő kamarához, ezt követően leltárt készítettek a kolostor összes ingó és ingatlan javairól, összeírták a kolostor épületét, a gazdasági épületeit, iskoláit a világi papok bútorairól sem feledkezve meg. Az eltörölt rend 25 kolostorának vagyonát 4 millió 593 ezer 460 forintra értékelték, ami ennél valójában nagyságrendileg több volt. A pálos testvéreknek ki kellett vetkőzniük a fehér rendi ruhából. Közülük némelyek plébánosként templomi szolgálatot vállaltak, nagyobbik részük a katonasághoz, néhányan főúri családokhoz kerültek nevelőnek. II. József halálát követően (1790) megindult a mozgalom a magyar pálos rend visszaállítására a konvent még élő tagjai között és az 1790-91-es pozsonyi országgyűléshez folyamodtak.” - Sikertelenül.

A pálosok tanítása, mely az emlékező és ítélőképességet egyaránt fejlesztette a kora gyermekkorban ősműveltségünk sokezer éves hagyományain épült: népünk nem-mese-meséiben ugyanezt hangsúlyozza. Mikor a mesemondó figyelmeztet: nem mese ez gyermek – az emlékezés iránti igényt éleszti, s „aki nem hiszi, járjon utána” az ítélőképességnek ad fontos szerepet.

II. József gyors munkája 1945-ben ismétlődött meg hazánkban, s folytatódik azóta is önismeretünk, történelmi távlataink felmérésére felkészítő oktatásunk rombolása. Ekkor lépett fel hazánk egy nagy tanítója, Kodály Zoltán, ki minden erejével hangsúlyozta a magyarságtudat szellemi alapjai lerakásának fontosságát, már óvodás kortól kezdve Visszatekintés című könyvében. Néhány gondolatát hozom csak most:

„Óvodáskorban a magyarság tudat alatti elemeinek beültetése, lassú kifejlesztése a faladatunk. Magyar mivoltunk épületének mintegy a föld alatti alapjait kell itt lerakni. Minél mélyebbre épül a fundamentum, annál szilárdabb az épület.

A tudat alatti magyarság első talpköve a nyelv.

A tudat alatti magyarság másik talpköve a zene.

A tudat alatti nemzeti vonások legjobb megalapozója a néphagyomány, elsősorban játék és gyermekdalaival.”[1]

„Nem hihet a magyar jövőben, aki nincs meggyőződve, hogy ez nem maradhat így. Képtelenség, hogy magyar gyermekek hathetedének nevelése a legfontosabb életkorban a véletlenre legyen bízva...”

“A tudat alatti nemzeti vonások legjobb megalapozója a néphagyomány, elsősorban a játék-és gyermekdalaival. Ezekben van ugyan, ami közös Európa népeivel, de van különbség is... A lélek alaprétegét nem lehet kétféle anyagból lerakni. Anyanyelve csak egy lehet az embernek, zeneileg is.”

Kodályt hazánkban nemzetellenes erők ellehetetlenítették, s külföldi megbecsülésének is útjába álltak, aminek személyes tanúja voltam.

Éppen így a magyar pálosok rendje nem állíttatott helyre a mai napig sem. Lássuk, miképpen szól erről Árva Vince atya, aki a magyar pálos rend egyedüli élő örököse: „Az újraindításhoz legalább egy püspök engedélye szükséges, akinek az egyházmegyei területén újjá lehetne szervezni az ősi pálos rendet. Sajnos, Magyarországon ilyen püspök nincsen!” (Árva Vince atya nemrég hunyt el.)

A püspökök a Római Egyháztól a pálosok számára működési engedélyt soha nem kaphatnak, mint ahogyan nem kaphatnak magyar szóra éhes csángó testvéreink sem velük érző, egy nyelven beszélő magyar papot. El akarják torlaszolni a lélek fényét anyagi hatalom erejével, saját hatalmuk növelésére addig, amíg hagyjuk. Különben ezeregyszáz éves igyekezetük veszne kárba.

Bátronak, vakmerőnek, szentségtörőnek látszik kimondani a következőket, mégis megteszem. Ismét. Utóljára akkor szóltam ezekkel a szavakkal, amikor utóljára tagadták meg magyar pap küldését Csángóföldre:

Nincsen a magyarnak szüksége a római egyházra se szerzetesrend alapításához, se magyar pap küldéséhez, csak az iralmas Isten jóságos szeretetére, segítségére, ki mindig küld számunkra lelki vezetőket a szükség napjaiban. Akkor is, ha a világ hatalmasainak ez nem illik a tervébe.

Isten kegyelméből él még az utólsó pálos pap Magyarországon. Irányításával újra fel lehet építeni az elveszett, magyar-védő, magyart szolgáló papságot. Ezt meg nem tenni felelőtlenség, hiszen előttünk áll az ősi intés: a pálosok sorsa a magyarság sorsát mintázza. Ennek igazságát napjainkban tapasztalhatjuk. Még előttünk a kegyelmi idő talán utólsó perce. Árva Vince idős vállain nyugszik hazánk felvirágoztatása felé vezető út megmutatása... Karoljuk fel szerető tisztelettel, s építsük a magyar jövőt, mert helyettünk azt senki sem teheti meg. (Árva Vince atya halála előtti szinte utólsó pillanatban átadta hazánk gondját egy arra méltó magyarnak.)

Ugyanakkor ne felejtkezzünk el Táltosainkról, Isten álruhás szolgáiról, kik ezer éves bujdosás után még mindig járják a magyar vidéket, tanítva a népet.
Ne felejtkezzünk el táltos-lelkű költőinkről, akik népünk hű pásztorai, s mindenkor irányt mutatnak.
Ne felejtkezzünk el táltos lelkű tanítóinkról, akik mindig az ősi, tiszta forrásból adnak a szomjúhozó népnek.
Pázmány Péter is felismerte, ha megszűnik az a lelki közeg, mely élteti a pálos rendet, Magyarország is elveszik.
Tovább mehetünk egy lépéssel: Ha megszűnik a magyarság fény és eszme-hordozó szerepe, elpusztul a világ.
Neveljük gyermekeinket magyar szellemiségben, az ő irányításukkal, nemzetünk, hazánk iránt érzett felelősségtudattal, egymás iránti szeretetben, mint elődeink.
És kéz a kézben imádkozzunk Istenbe vetett hittel hazánkért naponta.

Emlékeztetőül Wass Albertet idézem:


Wass Albert:
Ébredj, magyar!

Országodon kufárok osztoznak,
rabtartóid leszármazottjai,
s kik raboltak, öltek, véredet vették,
ma mástól rabolt palotákban élnek.

Szétterelnének száz apróka pártba,
hogy szavazatod feldarabolódjon,
s egy kisebbség, fölzárkózva keményen,
uralkodhasson a többség felett.

Gyermekeid lelkéből már kiöltek
tisztességet, Istent és Hazát.
Volt kínzólegények demokráciára
tanítják ma az unokát.

Szabadságról rikácsol a lopó,
a fosztogató igazságról fecseg,
s aki kifosztott, ma igazságról kesereg.













Botos László : Szittyáktól elorozott szokások

Szinte napról napra kerülnek elő a magyar kárpát-medencei ősiségünk bizonyítékai.
Megrendítő, alig hihető dolgok, tudósítások ezek. Csak két napja, hogy Cser Ferenc-
Darai Lajos: Kárpát-medence, vagy Szkítia c. könyvéből idéztem egy 19 oldalas
szemelvényt, amely közlés a legújabb kormeghatározással igazolja:
világviszonylatban is, hogy az emberré válásunk, homo-erectus korából, a Kárpátmedencei
ősnépnek előjoga van, hogy beleszóljon, beleszámolják az ember, emberré
válás nagyon fontos fejlődésébe. E könyv, amelyből idéztem 2011-ben jelent meg, de
az akadékoskodó Akadémiánk elsiklott felette, mintha meg sem jelent volna.

Ugyanígy Angela Marcantonio bejelentését sem méltatta, sőt támadást indított a híres,
és elismert olasz kutató ellen, mivel azt merte budapesti előadásán kijelenteni, hogy
4000 évvel ezelőtt a Kárpát-medencéből költöztek át Olaszországba az etruszkok, kik
Róma első királyságait adták. Akadémiánk "tudós nyelvészei" még mindig a finnugor
gyökök valamiféle, a néptől is megérthető - hisz annak származását akarja
bizonyítani, és elfogadható magyarázatot fabrikálni. Még mindig ott tart, hogy a
magyar nép, akkori elmaradottságánál fogva, képtelen volt bármiféle kulturális,
civilizáció megnyilvánulására: mert erre nyelvének fejletlensége, alkalmatlanná tette.
Ezért barangolásai során, gyűjtötte össze a mostani kevert összelopkodott magyar
nyelv klasszikus, pontos kifejezéseinek rendszerét, képességét. Nem veszi észre,
helyesebben nem akarja észrevenni, hogy a "tudomány", amit tanít és hirdet, azt
ellenségeink, főleg a németek, osztrákok és az elszakított területek történészei
leigázásunkra, és saját maguk felmagasztalására írtak, amit Akadémiánk minden
gondolkodás nélkül szolgalelkűen átvett, tanít és hirdet. Mikor jön el az az idő, hogy
Akadémiánk hűen rááll s elkezdi kutatni a magyar nép és nyelv eredetét, ahogy azt
gróf Széchenyi István megálmodta, és anyagi támogatásával a Magyar Tudós
Társaságot létre hozta e cél érdekében? Mint alapító öt megilleti a tisztelet, s az
Akadémiának kötelessége az alapító kívánságának eleget tenni, ami a magyar nép
kívánsága is. Az Akadémián létezik a hebraisztika, ugyanúgy vezessék be a
hungarológiát.

Most egy újabb kézirat jutott el hozzám, Práczki István: Magyarok Golgotha járása
címmel. Én személyesen nem ismerem Práczki István Bátyámat, csak egyszer
találkoztunk egy rövid időre, de jól értesültem írásairól, amit már hosszú idő óta
kerültem, mert nem tudtam mindenben hitelt adni írásainak. Részemre a merész
meglátások érthetetlenek. De mivel a fentebb említett dolgozata kezembe került,
kinyomtattam, mind a kétszáz oldalt, és megvallva az igazat, szkeptikusan kezdtem az
olvasáshoz. De ez a kételkedés, gyorsan, nagy érdeklődéssé változott bennem. Még
mindig nem értem az olvasásban az írottak végére, de máris olyan gondolatok,
meggyőződések uralkodtak el elmémben, hogy minden ellenkritika ellenére is,
nevezzenek engem e dolgozat elolvasása után, bárminek is, sarlatán, délibábos,
elfogult soviniszta, nacionalista, álmodozó, magyarkodó, vagy bármi egyébnek, de a
kézirat egy részét közzé adom, mert a magyar ősnyelv, amely a világ népeinek az
ősnyelve, ennek segítség hívásával, felhasználásával Práczki István olyan titkos
mélységekre bukkant, ami bámulatba hozza, vagy egyenesen zavartnak nevezheti a
kézirat íróját. Pedig az író igazat, valóságot állít, amit a magyar szavak, idegen
nyelvek ezer és ezer kifejezésében, használatában ismert fel, a már említett
szóelemzések értelmi egyezésében. Ezek az egyezések visszavisznek a bibliai kort is
megelőző időkbe. Megvilágítja, hogy a szittya-magyar-avar-hun évezredes műveltség,
hogyan, minek, kiknek következtében veszítette el vezető szerepét, és még azt is,
hogy miért?

Olvasva Práczki tanulmányát, megvallom nem értek mindennel egyet. Vannak
dolgok, amelyek túlhaladják egyéni képességem. De mégis helyet adok egy
szemelvénynek az írásból, és fel fogom tenni a honlapra is, de csak azért, mert majd
jönni fog egy idő, amikor az írottakat majd tovább kutatják, tovább fejlesztik, akkor
már legyen egy kiinduló alap, ami rávezet az elvesztett útra. Az írásban, amiről szó
van, az a világ legszakrálisabbnak vélt eredetét kérdőjelezi meg.

Botos László
2014-01-10

Práczki István: Magyarok Golgotha járása (részlet)

A Grál- Kehely és Frigyláda

Két világszerte jól ismert fogalom a Séf és a Grál- kehely, melyet csak
"akadémikus felületességgel" ismernek az emberek. A mai tanítások szerint
ugyanis a SÉF főszakácsot, vagy konyhafőnököt jelent. Az viszont már
senkinek sem jut eszébe ennek kapcsán, hogy a főszakács görögül megeros,
azaz megyeres - magyaros. Nyugati latinos nyelveken pedig enni, jól lakni=
mangiare /mandzsáre/, azaz= mangyár, tehát magyar. Enni franciául=
manger /manzsé/, ami ismét mazsar- magyar. (Enni németül= essen, tehát
esz-ni, vagy magyarosan eszen- eszem. Az angol enni= eat /ít/ . Azaz étek,
étel stb. A szláv eszem= jegyem, tehát egyen.) Csak hát a főnök= séf szónak
szép nagy családja alakult ki, melyekből kettő igen fontos. Közöttük van
ugyanis a fes és fest olvasat. A fes mai magyar nyelven a szépet és
elegánsat jelenti, amit fess-nek nevezünk. Hajdan pedig a gazdag és rangos
ember, vagy fejedelem volt szépen öltözött és fess, akit nyalka jelzővel is
illettek. A fest szó viszont biztosat, tehát kitámasztottat, vagy kifeszítettet/ és
ünnepet jelentett. Az ünnep szó viszont egy másik -talán a legtitkosabb kultikus
eseménnyel függött össze, melyet a "tökéletessé" műtésnek és
avatásnak neveztek. A séf szó ősi módon /tehát fordítva, -FO=/ írva és
olvasva fés- vés szót, a koponya- műtött fejedelem főnökségét fejezi ki ma is.
Ez a szakrális esemény, melynek révén a megválasztott fejedelem,
vagy király tökéletessé vált, az isteni KIVÁLASZTÁS legtitkosabb aktusa volt.
Ezt a műveletet pedig a "Grál- kehely" és a vérszerződés tette igazán szittya
szakralitássá. (A fest -FO= tsef- cséf aztán séf, azaz főnök lett. Máskülönben
a séf -FO= fés, a vés igét, a koponyaműtét lényegét mondja- árulja el nekünk.
A szittya nemzetek ugyanis a fejedelmet a megválasztása után egy kultikus
műtétnek vetették alá, hogy őt tökéletessé és kiválasztottá tegyék.
A nagyfejedelmet a szittya törzsek és nemzetségek főnökei
választották meg a szövetségi szerződés létrehozása keretében. A
szövetkezett törzsi vezetők együttműködési szerződést kötöttek, amit
vérszerződéssel szentesítettek. Ezt az aktust a táltosok egy un. "varázs
szertartás" keretében végezték.
Az immár "testvér" nemzetségfők és törzsfőnökök a "vérmustot" a
táltosok által őrzött és kezelt Varázs- kehelyből, vagy serlegből itták meg, a
víg-tornak nevezett áldomás során.

A táltosok szakrális varázs- ládája egy
díszes faragott "széf" volt. /A széf- séf -FO= vés, ami a vésett- faragott
szentség- tartó láda./ Ebben őrizték a vérszerződési kellékeket. A kelyhet, az
isten kardját, a kar-metsző tőröket, a hímzett díszes terítőket és takarókat.
A zsidók ezt a titkos "széf- ládát" utánozva készítették el -Mózes
könyve törvénye szerint a maguk "Frigy- ládáját", melyben a kőtáblákat
őrizték. Most azonban egyes zsidó "írók és kutatók" ellentmondanak a tórai
tanoknak. Nem véletlen, hogy például Dan Brown a "Da-Vinci kód" című
nagysikerű könyvében egy krisztusi zsidó vérvonalról beszél, mely szerint a
száli frank Meroving királyok és a sejtelmes Arthur kelta király is zsidó
eredetűek volnának. Ennek bizonyítéka pedig az a Grál- kehely, melyet -
szerinte- a zsidók híres "Frigy-ládájában" őriztek. A sokat vitatott Grál- kehely
tehát nem keresztény szakramentum, hanem oly héber ereklye, mely a zsidók
kiválasztottságát és vezető történelmi szerepét hivatott bizonyítani.

A Frigy-láda /héberül- Aron/ azonban semmiképpen sem
tartalmazhatja- őrizheti a Grál kehelyt. Ez ugyanis teljesen ellene mond a
mózesi zsidó törvényeknek, melyek megtiltják, hogy zsidó ember vért igyon
vagy egyen. Ennek ugyanis halál a büntetése. /3 Mózes 7. 12- 16.??/ Ennek
ellenére a zsidók Frigyládája és a keresztény Grál- kehely között szoros
összefüggés létezik. Csakhogy ennek a kapcsolatnak a titka abban van, hogy
ezeket a szakramentumokat az említett két egyház a szittya Napvallástól
plagizálta el, vagy -durvábban szólva- orozta el, sok más kultikus dologgal
együtt. Az eredeti kapcsolat természetes, hiszen mindkettő a legfontosabb
szittya szakramentum, a Vérszerződés kultikus eszköze. A kehelyben fogták
fel a leendő testvérek vérét, melyet kölcsönösen megittak, hogy a vérség
parancsát teljesítsék. (A szittyák ugyanis idegenekkel nem köthettek
szövetséget). Eme aktus volt az a varázslat, mellyel idegenek váltak
testvérekké. A kehelyt pedig abban a faragott /irásos- irott, rótt- faragott /
ládában őrizték, mely minden szittya nemzetség és törzs legféltettebb kincse
volt.
Tulajdonképpen mindkét egyház -a maga érdekei szerint- vette át a
szittya kultuszt, vagyis eléggé átalakítva. A "domesztikálás" egyrészt a
szakralitás megváltoztatásával történt, részben pedig a tárgyak és fogalmak
átnevezésével. Az eredeti szittya- magyaros szavakat ugyanis minden nép a
saját irásmódján rögzítette, így a szavak magyaros visszaolvasása tette csak
lehetővé az eredeti fogalom átnevezésének a felismerését.
A szittyák szövetségi ládájának, a "Frigy- ládának" valamint a Varázs
Serlegének, vagy Kelyhének szittya jelzője a varázs-láda és varázs kehely
volt. A szittyák egyesülése, szövetkezése ugyanis a legnagyobb varázslat
volt, mely biztosítani tudta a nemzetségek békés életét és fejlődését.
*
A varázs szó szittya értelmezése igen érdekes. A legnagyobb varázslat
az isten mindent tudása és teremtő ereje volt, mely semmiből volt képes
mindent, vagy a mindenből semmit csinálni. Az emberek számára a
legnagyobb varázst a "Nap- őstény" /a Napisten/ tüze-, parazsa adja,biztosítja.
A plazma parazsa sugározza a földi lét csodáját. A szittya vallás
tehát nem Napimádó felekezet volt, hanem a természet megismerésének
iskolája.

Az emberi tudás varázsát az írás - olvasás elsajátítása képezte. Ez
volt ugyanis a tudás alapja. Az írás megjelenítése hajdan a rovás és a faragás
volt, hiszen a botra, vagy deszkára faragva és vésve írtak. Az írás annyira
fontos ismeret volt, hogy hajdan szinte minden tudást a faragó szóval fejeztek
ki. A törzsi vezető- vezér neve is faragó lett. Ez a szó aztán Egyiptomban
fárao-vá torzult, ami nyugaton gróf-ra, grafra változott. Keleten viszont sarif,
vagy seriff lett belőle, ami -FO= firas- firest mondott, vagyis varázst /farásfirás/
fejezett ki.
A gráf- szó tehát eredetileg varázs volt, hiszen a vérszerződési kehely
az őszítés- szövetkezés nagy varázsát jelenítette meg a szittyák számára. A
köztudatban mégis Grál kehelyként vált ismertté. Ennek azonban több oka
volt. Az első az, hogy a szittya magyaros írások latinos- görögös fordításában
az F- betűt L- nek is olvasták és írták. /pld. lót- fut, lóg- függ, locsog- fecseg.
Stb/.
A másik ok már tudatosabb. A varázs kifejezés nagyon idegesítette a
zsidó és keresztény vallási vezetőket. A varázsolást ördögi dolognak tartották
és tiltották. Szívesen vették tehát a gráf- farg- farag félre-fordítását grálra,
mivel a fordított olvasásnál nem jelent meg a varázs- semmilyen mutációja
sem. A varázs szó kétségtelenül meghatározó szerepet töltött be az ókorban.
Szükséges tehát a fogalomnak és vonzatainak részletes megismerése is.
A szittya népek ősi szokása volt az, hogy nagy, sorsdöntő feladatokra
önkéntesen jelentkezhettek az egyes nemzetségek és törzsek.
Természetesen szabadon válhattak ki a régi szövetségből is. A kiemelt
feladatokra, -pld. a Kárpát hazába való visszatérésre- új szövetséget hoztak
létre. A szövetséges tagok megállapodtak az együttműködésben /alkotmányt
csináltak/, majd új nagyfejedelmet /fővezért/ választottak. A választás után
történt meg a vérszerződési záró aktus. A már szövetkezett és szerződött
nemzetségek és a megválasztott új fővezér vérszerződéssel szentesítették a
szövetségi szerződést. Ennek utána pedig az új fővezért tökéletessé
operálták. Ezt a szakrális műtétet, a legfőbb szittya táltos, a görögösen
Eszkuláp-nak nevezett orvos-táltos hajtotta végre.


Tökéletesek vagy Séfek ?

A főtáltos /fő-orvos- fő-rovós/ eskulapiosz 1 neve eskülapost jelent. A
főtáltos ugyanis levágta a hajat és kiborotválta a műtét helyét. Ezután
körbemetszette és félrehajtotta a fejbőrt. A koponyacsontba egy szöget ütött ,
majd megvéste és megfúrta és kettős szelepet épített a megműtött
koponyába. Ezt a csapot, vagy szelepet nevezték pilisnek, amit később egy
kis kerek bőrsapkával védtek /A pilis -FO= silip, tehát zsilip, vagy szilip-
szelep/. A fejedelem vagy király pedig azért lett tökéletes és kiválasztott, mert
-nagy bajok esetén a megoldás érdekében a pálos szüzek /jós-nők/ a
koponyájába a szelepen keresztül szeszt /spiritus, vagy "szentlélek"/ töltöttek.
A Tökéletes, a "séf- vés"= főnök megszállott, és agya megvilágosodott lett.

1 Askulap-osz volt a görög orvosok "istene", holott mint főtáltos Eskü-lapos műtétet
hajtott végre a fejedelem fején. A latin Aesclépius, szintén az eskülapos vagy észkalapos
fogalmat fejezte ki. A Vés; fés jelző tehát a megvésett, felavatott "földi isten"
jelzője lett.


Fejében tehát tökéletes /a tök-éles/ ötletek, sőt agyafúrt és furfangos tervek
születtek. A szelepen kipárolgó szeszgőzt meggyújtották, mely kékes lánggal
égett. A főnök füstölgő fejében tehát ötletek főttek, és szédületes meglátások
keletkeztek - alakultak ki. Ez természetes, hiszen neki volt "spiritusza".
*
A szakrális műtét és művelet "spirituális" titkát nem ismerem, de azt jól
tudom, hogy az ókorban minden számottevő személyiség tökéletes akart
lenni. A nagy babiloni szittya király Hammurabi is Tökéletes volt, amit híres
törvénykönyvében bevezetésként el is mond: "Én, Hammurabi, Sumér- Akkád
és Babilon királya Tökéletes vagyok!" (A Biblia is számtalan esetben mondja,
hogy legyetek Tökéletesek, mint a ti mennyei atyátok Máté evangéliuma 5.
48.) Nem ismerem a Tökéletesség teljes titkát, de az tény, hogy ezt a
megtisztelő címet a tökéletesek fej- szelepét védő kis kerek bőrsapka jelezte,mutatta.
Ezért sokan készítettek maguknak ilyen kis kerek sapkát /kalapot-
eskü-lapot/, hiszen akkor a nép róluk is azt gondolja majd, hogy ők is
tökéletesek.
A zsidók és katolikus főpapok kis kerek sapkája is ezt a szittya
tökéletességet plagizálta el. Ezt egyébként a sapka neve is bizonyítja. A
katolikus főpapok is viselik, amit nálunk kaplinak hívnak. A kapli- capli= csaplicsap-
le fogalmat fejezi ki. Ez pedig megfelel a magyar csapka- sapka szónak.
A sapka- csapka ugyanis a csap- csapocska fedő és védő kis fedőlap vagy
kalap. A francia sapka= chapeau /sapó/ is csapó, akárcsak a szláv csapka is
csapocska. Más azonban a német sapka, ami= mütze- műtse, vagyis a
szakrális orvosi aktus mai neve a lényege. Az angol püspöki sapka= cap /kep/
ami valójában csap, de a kep sem ismeretlen, hiszen a francia katonák
sapkája a kepi. (Itt jut eszembe, hogy az arabok is jól ismerik a kis sapkát,
hiszen közismert a kis sapka FEZ- neve. Ez nyilván a fes- fesz kissé torzított
alakja- a fez. Hajdan valószínűleg az avar- mór vezérek- fejedelmek viselték
ezt a kis sapkát. Persze nem rossz az olasz kalap= capello sem, hiszen a
csapelló a csapódót, a csapos fedőt fejezi ki. A zsidók kis sapkáját sábeszdeklinek
hívják, ami jogos, hiszen ennek magyaros neve a sebész- fedeklő-
fedő. A kis sapka jiddis- héber neve a jarműke. Ahol a jár= zsár/ ami szlávul
parazsat jelent ez valójában a kerek, izzó Napot és fejet jelenti /. A müke-
műce tulajdonképpen a német mütze- jiddis szinonimája. A jarmüke tehát a
műtött kerek fejet jelenti.

A hun- avar- magyar királyok és fejedelmek kis kerek bőrsapkája tehát
a zsidó- keresztények egyik máig megőrzött szittya jelképe. Ehhez- ezekhez
társulnak azonban más kultikus tárgyak is. A "pilis- sapkához" szorosan
kapcsolódik a másik szakrális szimbólum, a Grál- kehely "entitása" és
funkciója. A Grál kehelynek ugyanis elválaszthatatlan kötődése van a
fejedelemválasztáshoz és a Vérszerződéshez. Magyarán szólva, a fejedelem
Kiválóvá-, Tökéletessé avatásához. A tökéletessé, -kiválasztottá- avatás-,
mint tudjuk, egy újabb szittya szövetség létrehozásához és ennek kapcsán a
Vérszerződés aktusához kötődik.

Megállapíthatjuk tehát, hogy a Grál-kelyhes vérszerződéssel emelik
kiválasztottá a szittya királyt vagy nagy-fejedelmet, akit a táltos orvosok
koponya műtétje tesz tökéletessé, azaz földi "kisistenné".
Ennek következtében jelent meg a "magyarrá válás" szokása.
A nagyfejedelemnek ugyanis sok dolga keletkezett a vérszerződési
szövetség törzseinek és nemzetségének vezetése, azok érdekeinek
és munkájának összehangolása miatt.
Ehhez szüksége volt egy különleges törzsre, mely mindezt képes
elvégezni. Ezeket a feladatokat rátermett és intelligens emberekre kellett
bízni, kik idővel kialakították a szövetség "vezetésének és felkészítésének"
ténykedését, végrehajtását és tudományát. Ezeket az intelligens embereket a
szövetség tehetséges tagjai közül gyűjtötték össze, és a fejedelem közvetlen
irányítása alá tartoztak.
Ők "vitték a politikát", a törzsek és szomszédok közti kapcsolatokat;
szervezték és képezték a hadsereg tisztjeit és vezetőit; lettek a tanítók,oktatók.
Ezek látták el a táltosi és vallási szolgálatot, valamint az orvosi
feladatokat és irányították a tájékoztató szolgálatot. Az ő feladatuk volt a
fontos mesterségek /kovács, takács, szijgyártók stb./ működtetése és
felügyelete. Stb. Magyarán szólva, a mai kormány és más ilyen szervek
vezető, irányító szerepét töltötték be. Belőlük alakult ki egy fontos törzskar és
ennek képzett munkatársai -lassanként- egy nélkülözhetetlen népcsoportot
képeztek. Őket nagy tisztelet övezte és okos "magos" -magasok és
mágusoknak, majd magyarnak nevezték őket. Ők lettek a bölcs és irigyelt
írók- bírók és "nemesek", kiket magasoknak- mágusoknak, vagy
magyaroknak- megyereknek is neveztek. A kiválasztott magyarok olyan
szakrális tekintélyt szereztek, hogy a rabbik a zsidókat is Jehova kiválasztott
népévé kivánták tenni.
A magyar- megyer jelző tehát nagyot- nagyobbat, többet, jobbat
jelentett, ami mindmáig meglelhető nyugati nyelvekben is. A "nagy" jelző így a
"magyar" fogalomból alakult ki. A nagy latinul= magnus, ami magr-us= magarűst-
magyar őst jelentett. /A rovás R= N/. A magn- tehát magr - magyar.
Ámde a G-R /gr/ rövidítés is magyar. Például gratis= ingyen, hisz a "magyar
rátesz". A német nagy= gross, azaz magyaros. A legnagyobb= grössten,
vagyis- a magyar-östen-isten./ A görög nagy= megalos, tehát megarosmagyaros.
Az olasz nagyobb= maggiore- maggyore, tehát magyar. A francia
nagyobb= majeur- mazsőr, azaz magyar. Stb.
A magyar jelző tehát sokáig a nagyobbat, a magasabbat, a vezetőt, a
"kiválót és kiválasztottat" jelentette. Ez ment át az ókori köztudatba, így ez
adott a magyaroknak az átlagosnál nagyobb tiszteletet és keltett irántuk -sok
népnél- irigységet, sőt gyűlöletet.





HIHETETLEN - A SZENT KORONA KÓDJA



Egyik legfőbb nemzeti ereklyénk, történelmi emléktárgyunk, amelynek rendkívüli, megdöbbentő tulajdonságairól, elhallgatott múltjáról, eredetéről szinte semmi szó nem esik a fővonalas médiában, illetve a hivatalosnak tekintett, elfogadott történelemtudományban. Azonban léteznek teóriák, elméletek, felvetések, amik azt boncolgatják, hogy a Szent Korona nem csupán egy tárgy, egy különösebb jelentés nélküli királyi kellék, hanem annál sokkal több. Erről a meglehetősen érdekes témakörről beszélget műsorunkban Szűcs Róbert, a Hihetetlen Magazin főszerkesztője, Dombóvári Gábor műsorvezető és Erőss Diána, történész, mítoszkutató.


Nemzeti mérleg /-avagy mi is volna a Turáni átok?/

Nemzeti mérleg /-avagy mi is volna a Turáni átok?/
Írta: Práczki István

..."Mindezek mégis azt mutatják, hogy nem a magyaros virtussal volt és van baj, hanem a magyar szellemiséggel, a magyaros gondolkodással. Ott ahol ez eltűnt, ott megszűnt a magyarok hatalma is. A magyaros szellemiséget azonban csak a nemzeti ,,ideológia" képes táplálni, ez pedig a szittya vallásunkból eredt."...

(Egy jobb évezred reményében)
A TELJES TANULMÁNY AZ ALÁBBI LINKEN OLVASHATÓ:
http://magyarmegmaradasert.hu/kozerdeku/figyelemre-melto/item/3857-nemzeti-mérleg-avagy-mi-is-volna-a-turáni-átok


Boldogasszony Pecsétje:
http://gyogyitoselymek.blogspot.hu/




Tomory Zsuzsa : Önmagunkra találás


Talán nem szükséges tovább idézni önmagunk látszólagos elvesztésének körülményeit, hiszen oly sokszor hallottuk már, hogy megfosztottak bennünket múltunkról, megtagadták jövőnket.
A tettesek névsora hihete
tlenül hosszú. Egyben megegyeznek: mind elpusztításunkra törekednek, csak a végrehajtás tervei változnak.

Amikor a végre bekövetkezett ébredésünk hajnalán körülnézünk, mindig egy-egy ilyen útunkba vetett kőbe botlunk bele, s minden igyekezetünkkel, erőnkkel ennek eltávolítására törekedünk. Ezen munkálatok közben eltöltött idő látszólagos ellenségeinktől való megszabadulására fordítva megfoszt bennünket önmagunk bővebb ismerete felé irányuló teendők elvégzésétől.
És ami a legfontosabb: megfoszt bennünket Isten központú gondolatvilágunk békéjétől.

Néhány példa:

Jobban ismerjük ószövetségi népek ügyes-bajos dolgait, mint saját hagyományainkat, s fontosabbnak tartjuk mindezt ilyen sorrendben átadni gyermekeinknek annak ellenére, hogy az előzőben emberi okoskodás eredménytelen volta, a másikban Isten központú életünk megalapozása a cél és elérhető eredmény. Hasonlítsuk össze: hányszor ejtjük ki egy-egy ószövetségi nép nevét és hányszor ejtjük ki a szót: magyar? Beszélünk minden másról, csak magyarról nem.

Beszélünk népeinkről is, mint őseinkről, de mindezek szülőanyját, a magyart felejtjük.Elfelejttették velünk mag-nép voltunkat, hiszen tudták, hogy népünk Isten kezében melengetett mag volta legyőzhetetlen még akkor is, amikor ez a Mag-nép nem vetélkedik senkivel, nem küzd senki ellen, csak ad. Adja tovább Istentől kapott kincseit, a lélek gyümölcseit.

Nemcsak népeink nevével cseréljük fel a magyar nevet. Ha más nevet nem találunk hirtelen, akkor népről beszélünk. Erről már sokszor írtam: népi hímzés, népi tánc, népmese, néphagyomány, stb. és nem azonosítjuk ezt a népet önmagunkkal, a magyarral. Ez a folyamat már Anonymus Gesta Hungarorumával érhető tetten, de ki tudja hol és mikor kezdődött. Figyeljük meg:

BORSOD

,,Mikor így gyökeret vertek, akkor az ott lakók intelmeire közös elhatározással kiküldték erős csapat élén Böngér fiát Borsot a lengyelek földje felé, hogy szemlélje meg az ország határait, továbbá gyepűakadályokkal erősítse meg egészen a Tátra-hegységig, s alkalmas helyen emeljen várat az ország őrizetére.

Bors pedig, miután elbocsátották, jó szerencsével nekivágott a dolognak, és a nagy számban összegyűjtött parasztsággal a Boldva vize mellett várat építtetett;ezt az a nép Borsodnak hívta azért, mivel kicsiny volt.Bors még összeszedte túszul a lakosok fiait, és felállította a mezsgyéket a Tátra hegyein, aztán visszatért Árpád vezérhez.

Visszatérte nagy örömöt keltett a vezér udvarában. A vezér pedig jeles cselekedetéért abban a várban ispánná tette, és egészen reá bízta, hogy annak a résznek viselje gondját."
Az az őslakos, műveltségalapító nép Anonymusnál névtelen maradt, s folytatódik így mai napig is.

Addig, amíg a magyar önnön magyarságát nem tudja, nem akarja, nem meri felismerni, szélmalomharcot folytatunk a világgal.

Magyarok vagyunk.
Magyarország magyar népe vagyunk.
A magyar Isten kegyelméből a világ fennmaradt ősnépe.
Magyar nevünk, nyelvünk, történelmünk Istennel kezdődik.

A magyar őrzi ősemlékeiben, nyelvében, műveltségében, sőt örökletes egységeiben is Isten tudatát, a hozzá való ragaszkodást. Ezen Istenhez tartozást nyelve szerkezetébe, legendáinak szövegébe építve hordozza és példájával mutatna útat a világnak is.

Ég szavunk Istent jelent: Ég áldjon!
Egy szavunkkal az Ég magaslatából a föld felé hajló Teremtő érint bennünket.
Ige: Isten szava, mely a teremtés maga.
Igaz: az Ég szent ereje, tulajdonsága. Fény.

Ezt az égi fényt hordozzuk mi, Isten nevét viselő mag nép, s hivatásunk e fényt átadni a sötét világnak. De amikor csak a buktatókat látjuk és sötét indulatokat dajkálunk: a sötétséget növesztjük csupán.

Emlékezzünk csak Jézus szavaira:

...Hanem keressétek először az Istennek országát és az ő igazságát, és ezek mind megadatnak néktek." (Máté 6:33) E mondat részletezéséhez záró gondolatként még figyelmünkbe ajánlom a következőket: (Máté 5:43-44)

Istent kereső útunk során Atyánk önmagunkkal ajándékoz meg bennünket, fényében a sötétség látszólagos hatalma megtörik, helyét átveszi a Vele való szent kötelék, mely ebben a magyar szóbokorban nyilvánul meg.

szer - szeret - szerez (teremt).

S Őt a Tőle való örökségen: magyarságunkon keresztül érhetjük el. Megtörténtekor eszmélünk arra is, hogy mindig velünk volt...

Hogy örökre emlékezetünkbe véssük:

Magyarok vagyunk,
édes hazánk Magyarország,
magyarul beszélünk
és bölcsőnk a Kárpátmedencében ringott.




2014. január 9., csütörtök

Ideje felébredni





Ideje felébredni.
Kedveseim!Azért szólok ma hozzátok, mert ideje, hogy felébredjetek több ezer éves hamupipőkeálmotokból. A fejlődéseteknek ebben a szakaszában szükségetek van egy magasabb szintű integrációs folyamat beindítására. 
Ahogy a fejlődés bizonyos szakaszain haladtok, szükségetek van újabb sejtszintű integrálásra. Tudatosan lépjetek kapcsolatba önmagatok felsőbb létezéseivel. 
Nyissátok meg az utat magatokban felsőbbrendű énetek befogadására, sejtszintű összeolvadásra felsőbb létezésetekkel. Amikor az összeolvadás megtörténik egy sejtszintű folyamat indul el, melynek célja, hogy megnyissátok magatokban az ősi kódokat, az emlékezés tárházához vezető utat, mely feltárja előttetek isteni terveteket. 
A tervet, melyet leszületésetek előtt oly gondosan elterveztetek, melyben faladataitokat felvállaltátok. Sokatok számára még csak pislákoló fény, egy érzés, egy gondolat formájában nyilvánul meg az eredeti terv. Arra kérlek most benneteket, hogy mélyedjetek el magatokban, nyissátok meg a bennetek lévő kódokat, az emlékezés kódjait. 
Hívjátok elő emlékezetetekből a leszületésetek előtt felvállalt feladatotokat, és kezdjétek meg kijelölt utatokat.
A válaszok, az emlékek bennetek őrződnek. Csak Ti aktiválhatjátok, nyithatjátok meg a tudást, az emlékezést önmagatokon belül!

Szeretetteljes üdvözlettel: Ashtar



2014. január 7., kedd

Az igazság soha nem késő


Az igazság soha nem késő 1/3 

https://www.youtube.com/watch?v=eDrnoJ8om5k

Az igazság soha nem késő 2/3 

https://www.youtube.com/watch?v=v6dSbZpydZQ

Az igazság soha nem késő 1/3 

https://www.youtube.com/watch?v=eDrnoJ8om5k


A film középpontjában a Zétényi-Takács féle igazságtételi törvény áll. Az Országgyűlés 1991. november 4-én nagy többséggel fogadta el "az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett, és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről" szóló törvényt. Göncz Árpád a megszavazott törvényt előzetes normakontrollra átadta az alkotmánybíróságnak. A bírói döntés alapján az igazságtételi törvény soha nem lépett hatályba.

"Ez a filmem is, mint az előzőek csaknem mindegyike, párhuzamos szerkesztésű. A törvényjavaslat történetét, parlamenti vitáját a magyar televízióban őrzött archív felvételek segítségével tudtam követhetővé tenni. Emellett 2012-ben a történet legfontosabb szereplőivel készítettem interjút, Zétényi Zsolttal, a törvény megalkotójával és beterjesztőjével, Kónya Imrével, az MDF-frakcióvezetőjével, valamint Zlinszky Jánossal, akkori alkotmánybíróval. A történet akkori két fontos szereplője kitért a megszólalás elől: Balsai István, igazságügyi miniszter és Sólyom László, Alkotmánybírósági elnök. A harmadik szálon olyan történészeket és jogtörténészeket kértem fel, akik az igazságtételhez tartozó történelmi események - II. világháború, szovjet megszállás, az ötvenes évek terrorja, az 1956-s forradalom és megtorlás - szakértői. Negyedik szála a filmnek két olyan hiteles személy vallomása, aki egyben hőse és áldozata is az 1956-os forradalomnak és a kádári megtorlásnak. Az ötödik szála a filmnek egy olyan történeti áttekintés, amely az igazságtételt a magyar nemzet évszázadokon átívelő történelmi folyamatába helyezi."

 (Jelenczki István)










BIEGELBAUER PÁL: A SZÍV ÉRINTÉSE





Arról szeretnék írni, amiről sem beszélni, sem írni nem lehet. Arról, ami nem fér bele a szavak mindig szűknek bizonyuló ketrecébe. Megtapasztalhattuk, mind ahányszor a beszéd túljut a mindennapok egyértelműségén, tétovává válik, cserbenhagynak a szavak és marad a csend. Közölnivalónk hídjának marad az érintés. Az érintés, amely túl van a szavakon, túl a csenden. 
Az érintés, amely túl van a test bármely pontjának találkozásán a másik testtel.

Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak.

Könnyű a Napnak, mert nem kell szólnia ahhoz, hogy a pirkadat pírjával reményt öntsön a szívünkbe, sem a virág szirmán a harmatcseppnek, hogy parányi ékkőként beragyogja a lelkünket. Egyszerűen csak vannak, nem tesznek semmit és létük csodája önmagunk csodájának felismeréséhez segít.

Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak.

De mit tegyek – ha nem érinthetlek szellőként, sem friss forrásvízként s nem vethetek rád óvó árnyékot, mint a dúslombú fa? Ember vagyok és fizikai valómban nem lehetek ott, ahol vagy, hogy megérintselek a tekintetemmel, a hangommal vagy a kinyújtott kezemmel. Lehet, hogy mire az érintésem eljut hozzád, a testem már régóta az enyészeté.

Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak, és az érintéshez nincs más eszközöm, csak a szó.
 A szó, amely túl van a tér és idő határán, és a csendből forrásozik.
Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak. Mert nem lehet szólni.
Minden szó a teljességet töri darabokra. Csak a csend igaz. A csend a teljesség, a csend az időtlenség, a csend a változatlanság. Minden szó az időtlen teljességcsendből időt teremtő szárnyalással kél és ereszkedik vissza. A lét hullámverésének kiszakadt, elkülönült cseppjeként felragyogtatja a tengert és visszahull. Minden szó a teljesség gondolatszülte tükrének egy-egy cserépdarabkája. Minden szó az elveszett teljesség feletti fájdalom jajkiáltása.
 Minden szó hamis, mert az egészet részbesűrítetté, az időtlent időbeágyazottá, a változatlant változás-látszatúvá varázsolja.

Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak a szavakkal. Mert minden szó igaz, benne a változatlan, időtlen teljesség az időben, a részben és a változóban nyilatkozik meg.
Mert minden szó a csend szava, minden szó a csend törődése, minden szó a csend odaadottsága. Mert minden szó, teremtés. Minden szóban a teremtő csend és a teremtett szó eggyé válik. Minden szóban a teremtő és a teremtett eggyé válik. Ez az érintés teljessége.
Minden szóban a teljesség van jelen.

Lehet, nem a szavak lesznek, amelyek megérintenek. Hanem a szóközök, e tiszta, néma szótagok. Ám az üres papír némasága csak a süketszoba csendje lenne. Reményem, hogy szavaim olyanok lesznek, mint a szellőtől rezdülő falevelek susogása, vagy a madárdal, amelyek csak mélyítik a természet csendjét. A szíved csendjét.