2013. február 1., péntek

Hét lépés a szenvedésből a szabadság felé


Hét lépés a szenvedésből a szabadság felé

Ezen a világon senki sem szabad a szenvedéstől. Mit tehetünk azért, hogy megszabaduljunk a szenvedéstől?
Sri Bhagavan: Nagyon egyszerű. Kérlek kövesd az alábbi hét igazságot, ami a szenvedéstől való megszabadulásról szól.
1. Minden ugyanabból a forrásból jön. Ez Isten vagy Energia. Nincs kezdete és vége az életnek.
2. Ha felismered ezt a forrást, nem fogsz többé különbséget tenni jó vagy rossz, helyes vagy helytelen között. Mindezek csupán a mi látásmódjaink. Minden egy forrásból jön.
3. Az élet nem más, mint önmagad keresése. Az életedben a dolgok, amik történnek veled, az emberek, akiket látsz, minden téged tükröz vissza. Ha szegénységtől szenvedsz, az azt jelenti, hogy valami nincs rendben benned. Rendbe kell ezt raknod, hogy kikerülj a szegénységből. Ha gyűlölet van benned, akkor bármerre nézel is, ugyanezt a minőséget fogja mutatni neked, amit látsz. Ha ördögi gondolataid vannak, azoknak az embereknek, akikkel találkozol, szintén ördögi gondolatai lesznek. Próbáld megérteni először magadat.
4. Ismerd fel, hogy bármit is tapasztalsz ebben az életben, az Isten áldása. Tegyük fel, elcsúszol séta közben, próbáld meg felismerni, hogy az is Isten áldása. Ha Istent látod mindenben, az életed csodálatos lesz.
5. Ismerd fel, hogy bármit is tapasztalsz ebben az életben, az csupán Isten tesztje számodra. Nem pedig egy rossz tapasztalat. Ha úgy tekinted, mint egy rossz tapasztalatot, akkor az azt jelentené, hogy Isten nem együttérző. Ha egy problémát tapasztalsz, értelmezd úgy, mint egy lehetőséget számodra ahhoz, hogy szembenézz vele és megoldd. Adatott neked emberek, jólét és bizalom, hogy szembenézz a kihívásokkal. Ha ezt megérted, a bizalmad növekedni fog. Isten, pedig teszteli a bizalmadat.
6. Ha felismered azt, hogy bármi, amit tapasztalsz, Isten tesztje számodra, akkor majd mélyebben leszel képes gondolkodni a problémádról, és képes leszel azt megoldani egy jobb úton. Meg fogod érteni az eredményét. Így aztán már nem fogsz félni.
7. Ha megérted az előbbi hat igazságot, majd átalakulás megy végbe benned. Onnantól kezdve nem csupán együttérző leszel, hanem te leszel maga az együttérzés. Ha követed ezt, a kapcsolataid fejlődni fognak. Nem fogsz félni, nem fogsz szomorkodni, csupán örülni fogsz. Ne próbáld meg ezt analizálni logikai alapon. Amennyiben csupán 21 napig követed az alábbi hét igazságot, örömtelivé válsz. A probléma velünk az, hogy mi csupán szomorúságot és szenvedést szórunk szét, sugárzunk magunkból. Ezért haldoklik a Föld. Amikor majd örömöt és boldogságot tapasztalsz, csak örömöt és boldogságot leszel képes sugározni másoknak. 
Sri Bhagavan üzenete




Tűzszentelő ( Gyertyaszentelő) Boldogasszony






Kovács Kálmánné Nóri levele

Kedveseim !

Már a tél nagyobb része elmúlt. Tele bajjal, bánattal, hordalékkal
Jégbontó havának2. napján, Tűzszentelő Boldogasszonyunk jelképesen
megáldja a tüzet, ami a legnagyobb tisztító erő, és elsepri a tél
fölösleges hordalékait, tisztítva testünket, lelkünket, és nyitja a
kikelet tisztult útját.
A tűz az élet, az erő, a tisztaság, Teremtő Ősurunk kegyelme.
Szeressétek a tüzet, hiszen otthont varázsol a lakásokból, megfőzi
izletesre az ételünket, ereje benne van a földet szántó ekében, és a
hazát védő kardban..
A Tűz fiai, a Nap gyermekei vagyunk. Kérjük hát Égi Édesanyánkat, áldja
meg, szentelje meg a tüzünket, ha már őseink szent szokása szerint nem
tesszük a szertartásos tűzgyújtást.


Tűzszentelés

Hamu mélyén nagy titokban
Parázs izzik, alvó tűz van
Hosszú télnek álmos éje
Borult tüzünk szép fényére.

Tűz álmodik kikeletről,
Tavaszt hozó Napistenről
Tűzszentelő Égi Anyát
Hívja már a megújulást.

Tűzszentelő Boldogasszony
Áldó kezén virágcsokor.
Tisztult égi s földi tűzben
Megéled a magyar lélek.

Új tűzre és égi tűzre
Barka ágak megélednek
Pattan aranyeső burka
Éltet szentel Égi Atya.

Tűzszentelő Boldogasszony
Terád várunk minden napon
Múlik a tél, s minden piszka
Fényed mindent megtisztít ma.

Múló télnek sáros mocskán
Tavasz éled sziporkázván
Égi Atyánk, tekints reánk
Szenteld meg a kicsiny hazánk!

Hozz színt, fényt és illatokat
Duruzsoló bogarakat
Áldd meg magyar gyermekidet
Mienk a sok szereteted.


Tűzszentelő Boldogasszony

Tűzszentelő Boldogasszony
Áldott kezén az irgalom
Tél-hordalék mocskolt tüzét
Megtisztítja, megújítja.

Tenyerében tűztündére
Lobog, hajlong énekelve
Élet tüze, nagy és fénylő
Tisztult magyarságunk eljő!

Boldogasszony áldó keze
Éleszti a fáradt tüzet.
Jő a tavasz zöldellőben
Tűzatyánk is izzó fényben.

Égi tűzben, földi tűzben
Boldogasszony kebelében
Tisztuljon a magyar nemzet
Hagyja el a sötétséget.


Jégbontó havának 2. napján Tűzszentelő Boldogasszony ünnepe

Őseink a Nap fiainak, a Tűz gyermekeinek tartották magukat. Tüzes népekként a tűz szentségként volt jelen az életükben.
A tűz az Égi Tűz, a Nap földi megnyilvánulásaként a Teremtő Égi Atya jelenlétét, az áldást, a jóságot, a szeretetet jelentette számukra.
Ezért fontos volt hát a tűz, a szent tűz a számukra. Minden házban, otthonban égett a tűz, tisztelték és vigyázták.

Időnként a tüzet is meg kellett tisztítani, meg kellett újítani. Tűz tisztításra, szentelésre alkalmas nap volt Jégbontó havának 2. napja, Tűzszentelő(Gyertyaszentelő) Boldogasszony napja.

A tűzszentelés napján hagyták kihunyni a tüzet az otthonokban, majd kitakarították a tűz helyét és a házat, és kivonultak a szent helyre. A szent helyen szertartásosan gyújtották meg a máglyát. Hétféle fából kellett rakni a szent tüzet. A tűz helyét meg kellett tisztítani, nem csak fizikailag, hanem energetikailag is, ezért a tűzrakás közben fohászkodtak. Természetes módon
Gerjesztettek szikrát. A hegyikristályon keresztül összegyűjtött napsugár lobbantotta fel a lángot.

A tűz tiszteletére doboltak, énekeltek, szertartásosan tisztelték a tűzet, az Égi Szülőket és az Égi Testvéreket..A tűzszentelő szertartás lakomával zárult. A megszentelt tűzből aztán mindenki hazavitte a saját kis áldott lángocskáját, és azzal gyújtotta meg az otthonát melegítő, az ételét megfőző éltető tüzét.

Ekkor még nem gyertyákkal vitték haza a tüzet, a szokás csak később szelídült gyertyaszentelésre. A Pray kódex XI. sz. leírja, hogy a magyar középkorban először a tüzet áldották meg, majd ennél a szentelt tűznél gyújtották meg a gyertyákat.

Miért kellett a tüzet megszentelni, megújítani?
Az ősz , a tél folyamán sok jó és sok rossz dolog is került az otthon tüzébe.A várakozás idejében ( Álom havának 1 napjától, Napisten születésnapjáig ) az ellenoldal, a gonosz erő van hatalmon, hogy beteljesedjenek az emberi sorsok. A sok ártó erő megviselte a tűz ékét-fényét, meg kellett újítani.

A szentelt tűzből gyújtott és a szentelt gyertyáknak mágikus képességeket tulajdonítottak, ami Boldogasszonyunk áldása után tényleg élő varázserővé vált.

E tüzes naptól a sötét, tisztátalan, megrontott idő véget ért, és valami tisztult, új dolog elkezdődött. A tavasz, a kikelet érkezik az égi tűzből, földi tűzből, tűz által megtisztítva,
Egy szép. gazdag év ígéretével.
A sötétség űzésének az ideje ez. A szürke, borongós tél hatalmának a megtörése, az újjászületés ígérvényével.
A tűz az életerő, az élet és a tisztulás.

Nem véletlen, hogy rengeteg hiedelem fűződik ehhez a naphoz. Ám ezek a hiedelmek kijelölték a tavaszi tennivalókat, a védekezéshez adtak iránymutatást és eszközt, a megszentelt gyertyát.

Ipolyhídvégen e napin a teheneket megvesszőzték, ez időtájt. A vesszőt ez után az eke szarvára tették, hogy a tavaszi szántáskor jobban húzzanak.

E napon szentelt gyertyát kellett gyújtani nyári zivatarok idején, amikor acsarkodó idegen garabonciások, vagy táltosok a szegény ember kenyerét fenyegették a vihar felhőben dúló küzdelmük miatt.

A megszentelt gyertyát a sublót, vagy a láda fiában tartották, vagy felkötözve vékony szalaggal átkötve a falra akasztották. Kéznél legyen a házszentelésnél, vagy ha nagy beteg van a házban.
A kiszombori méhészek ezen a napon végigsöprik a kaptárakat, hogy a méhek bőségesen mézeljenek.

A gyertyaszentelésből hazaérve az asszonyok hazatérve a gyertyából egy csipetnyit a kilincsre , hogy mindig békesség legyen a házban.
Megveregetik a gyümölcsfákat is, hogy az szépen teremjenek.

A szegedi öregek hittek a ,, kilencedős" mágiában, vagyis a kilenc kedden meggyújtott szentelt gyertya gonoszűző erejében.

Göcsejben a dagadt, felpuffadt gyomrú beteg számára levágtak egy darabot az égő szentelt gyertyából, és azt a szenvedő köldökére helyezték, üveg pohárral leborították. Hitük szerint a kialvó gyertya kiszívta a betegséget.

Tápén a ház alapjába boldogasszonyi füvet,szentelt gyertyát és sót szórnak.

A pricsei asszony szentelt gyertyát vidd az istállóba, amikor ellett a tehén.

A kígyók, a békák, a cserebogarak gyertyaszentelőig lefelé mennek a földben, akkor megfordulnak, jönnek felfelé.

Tűzszentelő Boldogasszony napja megválasztó volt az időjárásban is. Az e nap jellegéből hosszabb időre meg tudták határozni, milyen idő várható.

A téli álomból a medve kijön a barlangjából, és rossz időt talál,kint marad, mert tudja, ez csak félrevezető álom, a tél már a végét járja.

" Ha fénylik a gyertyaszentelő,
A száraz íziket vedd elő!" - mondja egy Dél-vidéki mondás. Ez azt jelenti,ha jó idő van, "mégeccer" olyan hideg lesz.


Ha gyertyaszentelő előtt megszólal a pacsirta , utána még sokáig fog hallgatni, mert hideg lesz.

Ameddig gyertyaszentelő napján a nap besüt a pitvarba, addig majd behadar a hó.

Ha csepeg az eresz, rossz tavasz lesz, enyhe idő rossz termést jelez, egész napos eső jó termést.

Ha gyertyaszentelőkor a farkas beordít az ablakon, akkor rövidesen jó idő lesz. De ha gyertyaszentelőkor jó idő van, megette a fene! Hosszú lesz a tél!






február 2 – gyertyaszentelő boldogasszony
http://ahimre.freeblog.hu/archives/2009/02/01/Februar_2__Gyertyaszentelo_Boldogasszony/