Szőke István Atilla : Szeretet világlik, ’hol magyarok
a téli ünnepkör legfényesebb áradása
Csillag után mentek a keleti bölcsek,
napkeleti bölcsek hideg éjszakában.
Mentek-mendegéltek reménykedő szívvel,
napkeleti bölcsek hideg éjszakában.
Nappal is haladtak harmatos napfényben,
úgy indultak útnak szívükben reménnyel.
Hegyen általkeltek, völgyekben vonultak,
úgy indultak útnak szívükben reménnyel.
Városokon mentek, poros utcát léptek,
vittek vágyakozva boldog-békességet.
Falvakon átmentek, tanyáknak köszöntek,
vittek vágyakozva boldog-békességet.
Kerek földnek táját egészen bejárták,
szárnyaló Igének jövetelét várták.
Pirkadt már a hajnal balzsam-koszorúsan,
szárnyaló igéknek jövetelét várták.
Mikor megpihentek, még akkor is mentek,
apáik szavára sokszor emlékeztek.
Ha meghallod hírét, indulj hosszú útra,
apáik szavára sokszor emlékeztek.
Éjt nappal követett, a nappal az éjjelt,
a régi regéknek erejét megérzék.
A Hold Napot váltott, a Nap Holddá válott,
a régi regéknek erejét megérzék.
Ezüstös hó hullott, fehér dísz a fákon,
Szeretet világlott az egész világon.
Zsenge barmok bőgtek, asszonyok zokogtak,
Szeretet világlott az egész világon.
Megszületett, mondták, emberek reménye,
fénye messze árad Isten gyermekének.
Szívéből kicsordul világ megváltása,
fénye messze árad Isten gyermekének.
Csillag után vágynak ma a magyar lelkek,
ma a magyar lelkek, hideg éjszakában.
Mennek-mendegélnek reménykedő szívvel,
ma a magyar lelkek, hideg éjszakában.
Király-hágó felől Hargita hegyéhez,
úgy indulnak útnak reménykedő szívvel.
Kincses Kolozsvárra, Marosvásárhelyre,
úgy indulnak útnak reménykedő szívvel.
Székelyudvarhelyre, faragott kapukhoz,
visznek vágyakozva boldog békességet,
Csíksomlyói Szűzhöz, onnan bé Moldvába,
visznek vágyakozva boldog békességet.
Felvidéknek földjét egészen bejárják,
szárnyaló igéknek jövetelét várják.
Pozsony városában s Kassán énekelnek,
szárnyaló igéknek jövetelét várják.
Lenn a Délvidéken halkan imádkoznak,
apáik szavára megint emlékeznek,
Szabadkán megállnak, Zentán összegyűlnek,
apáik szavára megint emlékeznek
Kárpátalja szelíd ösvényein lépnek,
a régi regéknek erejét megérzék,
A pilisi ősök szívét dobogtatják,
a régi regéknek erejét megérzék.
Másfelé is mennek, testvért látogatni,
Szeretet világlik, 'hol magyarok élnek.
Egymást átkarolják, közös Kárpát-körben,
Szeretet világlik, 'hol magyarok élnek.
Megszületett, mondják, magyarok reménye,
fénye messze árad Isten gyermekének,
Szívéből kicsordul népe óhajtása,
fénye messze árad Isten gyermekének.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése