2015. április 17., péntek

Mária Magdala üzenete



 Mária Magdala vagyok.
Köszönöm, hogy megosztod velem titkaidat, és felmered vállalni magad.
A Nők évszázadokon keresztül egy hamis illúziót kergettek, egy hamis illúzióba menekültek.
Azok a megmételyezett erők, kiknek átadtátok a hatalmat és az irányítást nőiességetek felett, mindent elkövettek annak érdekében, hogy ne fedezzétek fel a saját értékeiteket.
Mindent elkövettek annak érdekében, hogy elhitessék veletek, hogy bűnben éltek,
és bűnben, bűnösként születtetek e világra.
Olyan hatalmi mámor lett úrrá rajtuk, hogy mindezt még maguk is elhitték.
Puszta tényekkel mindezt a legszerencsésebb esetben sem tudták alátámasztani,
de a ti energiátokból, bűnősnek kinyilvánítva, kikiáltva, belőletek energiát nyertek.
Most először is ezeket a bűnősnek titulált szálakat oldom fel körülöttetek, melybe úgy be vagytok bábozódva, mint mikor a pók behálózta áldozatát……

A NŐI GYÓGYÍTÓ KÖR második részének kidolgozásakor kaptam Mária Magdalától a fenti részt, mely része az oldásnak.
2015. április. 15.

Áldott napot kívánok!
Szeretettel: Feketéné Lendvay Katalin




Mária Magdala  üzenete a Nőknek,
- Önmagatok felvállalása

Sokan a NŐK közül a mai napig a férfi mentális és érzelmi energiái által elnyomás alatt állnak, és ezt nem is érzékelik.
Sokan vagytok úgy kedveseim a mai rendben, hogy függő párkapcsolatban éltek.
Valamiért ezt az utat válasszátok,- talán mert kényelmesebb nektek benne maradni a régi megszokottban, féltek az újtól, féltek a változástól, az ismeretlenségtől, és nem utolsósorban Önmagatok felvállalásától.
Nos, pedig eljött az idő a mostban, amikor minden olyan párkapcsolat, ami nem rezonál az ÚJ FÖLD rezgésével, szépen, lassan bomlik szét, válik szét egymástól, mint a kinyitott olló két szára. A mai napig sokan cipelitek magatokban azt a bélyeget, amit az elmúlt évszázadok során belétek égettek. Nem mertek azonosulni magatokkal, kevés az a tudatos NŐI lélek, aki felmeri vállalni Önmaga szükségleteit, és nem hasonul meg magával.
Nézzetek magatokba kedves Nőtársaim, - ezt most azoknak tanácsolom, akiknél az elmúlt rövidebb- hosszabb időszakban bármiféle kapcsolati probléma lépett fel.
- Miért nem mersz az életeden változtatni?
- Mi tart vissza attól, hogy önállósult lény legyél?
- Mit kell ahhoz tenni a sorsnak veled, hogy Öntudatodra ébredj?
- És hogy várod el a gyermekeidtől, hogy normális életet éljenek, örömteli párkapcsolatot létesítsenek, mikor te magad sem vagy tisztában az értékeiddel, egy függőségi viszonyt alakítottál ki, és ennek oltárán feláldoztad saját magad.
- Az áldozati energiáknak már vége szakadt, rezgéshullámai nincsenek rezonanciában a Föld megújuló rezgéseivel. Önállóságotok és függetlenségetek megszerzése egy újabb kaput nyit meg számotokra,- ettől magára talál a lélek, mert szembesül mindazzal, ami eddig a fejlődésben visszatartotta. Új ciklusokat jár be, új lehetőségek adódnak az életében, megnyílik a Fényre, bemeri fogadni és felmeri vállalni eredendő Önvalóját.
De amíg egy burokban élsz, és ezt nem pozitív értelemben értem, addig az isteni Fény nem tud teljességgel rajtad keresztül beáramolni, megnyilvánulni. Mindig csak egy szeletet világít meg.
Vágyakozol a Fényre, de nem mered elengedni a megszokottat, nem mersz felelősséget vállalni magadért?
Átadod az életed irányítását annak a kapcsolatnak, amelyben még boldog sem vagy?
Újra kérdem, mi tart vissza, hogy kilépj ebből a körforgásból melyben évek óta, vagy életeken keresztül szenvedsz?
Mond mitől félsz, miért nem mered vállalni Önmagad lényét?
- Félsz, hogy újra és újra megbélyegeznek?
Félsz attól, hogy újra és újra azonosulsz Velem, akit szajhának neveztek?
Akit megbélyegeztek? Kiről még az évszázadok sem mossák le a gyalázatot, amit egyfajta rend bélyegként rányomott,- s mindezt csak azért tette, hogy elvegye tőle a NŐI lélek szépséges hatalmát. Mert sokan félnek ettől a hatalomtól, mert erő van benne.
Olyan erő, mely nem ismeri a lehetetlent.
Gondolkozzatok el ezen kedveseim. Lelketek mely részébe dugtátok el azt, minőséget,
aki egykoron Velem azonosulva kivetett, megbélyegzett volt?
Kérlek hozzátok elő, fürdessétek meg szívetek fényében.
Minden fájdalmat és kitaszítottságot mely az Egység elvesztéséből ered, ezzel azonosítotok. Pedig már látnotok kéne, hogy az évszázadok óta felvett és köztudatba beültetett doktrínáknak egyszer vége szakad. Hiába akarják táplálni, életben tartani,
az Új Kor energiája mindezt lágyan szétbontja, és a Fénybe emeli.
Nem mondom, hogy mindez fájdalom nélkül jár, ahogy a benned lévő új minőség születése is bizonyos fokú szenvedéssel jár, attól függően, hogy mennyire vagy tudatos, mennyire nyílik meg látásod és szíved a Fényre.
Utópiákat ne kergessetek, csak Önmagatok által válthatjátok meg a világot.
A világ nem vált meg bennetek.
Merjetek hát magatokba nézni, merjétek felvállalni Önmagatok való lényét, és merjetek vele azonosulni. Merjetek Önmagatok lenni. Ez is a változás része.
És ha már Önmagadban változol, akkor elindul egy folyamat, és a világ körülötted is változni fog.
Merj cselekedni gyermekem. Merd felemelni a fejed. Ez az üzenetem minden Nőtársamnak szól, aki megalkudott a sorsával, élete folyásával.
Merd vállalni, hogy ha nem egyszer, ha nem kétszer zsákutcába futottál, ha a szerelemben ott hagytad szíved egy darabját. Mindig van újra kezdés, új lehetőség…
és a szív az maga a csoda, mert az új, tartalmas, bizalomra és egymás elfogadására, tiszteletére és megértésére épülő kapcsolat, melyet az Isteni Szeretet áld meg, az összes sebet pillanatok alatt begyógyítja.
Én Mária Magdolna voltam ki szóltam, Áldottak legyetek.

Belső Hang által lejegyezte: Feketéné Lendvay Katalin


2014. március 4. (Kikelet hava)





A Szeretet rezgése


SZABADÍTSD KI MAGAD!





Az utóbbi napokban többen kérdeztetek tőlem tisztulásos technikákról. Nos, íme egy nagyon hatékony megoldás Kozsdi Tamás ajánlásával... ZOÉ

SZABADÍTSD KI MAGAD!

Néhány egyszerű gondolatot szeretnék adni azoknak, akik fogságban érzik magukat. Akik felismerték, hogy ami körbe veszi őket jelen életükben, az őket fojtó és ellehetetlenítő állapot. Azonban racionális, reális utat nem találnak a kiúthoz, s a hitük ugyan erős lenne, de az egyházi irányba már nem kívánnak menni, az egyháznak nem adni több erőt.

Tudnod kell, hogy hol vagy. Észre kell vedd, hogy ami körbevesz, az nem jó számodra. Ez az első lépés, hogy felismered, mert enélkül nem jön létre benned az IGÉNY. Az igény létrejötte és a megállapítás után, hogy tenni kell valamit az útkeresés jönne, csakhogy...! Hogyan tudhatja egy lélek, hogy merre van a kiút, amikor még igazán azt sem ismeri, ki önmaga valójában és így mi a sorsútja, amit be kell(ene) járnia. Mi a mankó ilyenkor? Sokan feladják és inkább vergődnek, pedig mindig van válasz ezekre a kérdésekre is, csak a megfelelő módon, a megfelelő "szereplőt" kell megkérdezni. Ez nem más, mint a felettes énünk!

Amikor fojtogat a környezet (munkahely, házasélet stb.) vagy amikor nem fojtogat semmi, csak olyan nagy az üresség, hogy már nem tudod, milyen valóságba kapaszkodj, csak hogy történjen már valami, akkor is jó a következőket csinálni.
Nem, nem kell elmenj jógázni, wellnessre, a templomba, meditációs kurzusra, masszázsra. Az sem baj, ha nincs még otthon házi oltárod se. Vonulj el a lakás (zárt tér!) azon szegletébe, ahol 25 percig béke van. Ahova nem jönnek utánad, ahol nem hallod a tv hírfolyamát vagy sorozatsztárjainak hangját, ahol egy mécses meggyújtása nem okoz még lakástüzet.
Ha nincs ilyen helyiség a lakásban, akkor behunyt szemmel válassz le magad körül egy 1 m2-es gömböt, téglalapot, oválist és hozd létre virtuálisan azt a védett helyet!
Hozd létre a látható valóságban is a csendszobát, a béke "zárdáját", s menj bele! Amint kint, úgy bent. Ha bementél, lassan elhagynak a napi gondolatok, az emlékfoszlányok, a teendők sora. Kinek pár perc, kinek húsz perc, de elhagynak sorban, ezt meg kell várd. Türelmes légy! Ja, és ne vidd be a mobilod se a béke zárdájába, ha lehet.
A mécses előtt állj, ne ülj! Állva a mécses legyen az alsóbb csakráidnál, de nem feljebb a 3.-nál. Miért? Azért, hogy a negatív energiákat tároló gyomor, belek és nemi vezetékek előtt legyen a tűz, mely így az aurából kiég. Segítve, hogy az agyban kevesebb legyen a napi gondolat, a feljövő feszültség. Hagyd kiégni a cipelt terheket!

Egy másik módszer, hogy magad körül háromszögben 3 mécsest helyezel el (biztonságosan) és a közepére állsz. De ekkor is csak lefelé kiégeted a teste(i)dben tárolt negatívat. Ez kulcsfontosságú! Terhekkel nem tudsz felmászni a felsőbb éned beszédszintjére!
Ha elérted a csended, s jól érzed magad, akkor KÉRJ! Irányítsd egy picit az életed! (A néma csendedből!) Beszélj röviden és csak a lényeget, rövid mondatokkal. Magaddal beszélsz, nem az Istennel. Miért írnál nagy köröket, regényt? Mondd ki, ami kijön belőled: El akarok innen menni.; Be akarom ezt fejezni.; Meg akarok ezektől szabadulni.; A helyemre akarok kerülni.; Az utamat akarom járni.; Kész vagyok MOST azonnal menni, útnak indulni. Stb.
Ha szerencsésebb vagy és van esetleg hozzád szegődött Mestered, segítőd, sárkányod, angyalod, őrződ stb., akkor mindezek után VELE is beszélhetsz. Neki akár konkrétabb utasítást, kérést is kimondhatsz. Persze ehhez nem árt ismerned a "szövetségesedet", hogy tudd, milyen kérést tud teljesíteni számodra.

Visszatérve az alappéldára, amit MINDENKI el tud végezni a béke zárdájában, a "csendes szobájában":
A lezárásokhoz a szálak elvágása kell. Azoké, amelyekkel a dolgokhoz kötve vagyunk. A szálak a finomanyagi testeinkben mind jelen vannak, épp ezért egy felettes éntől kért "auratűz" sikeresen képes elégetni ezeket a függéseket. És olyan gyorsan, hogy nem telnek el napok, hetek, s már észre is vetted, hogy vége van a dolgoknak. Pont ahogy kérted. Ha valamit a fejedben lezártál, az még korántsem jelenti azt, hogy az aurád "elfelejtette" a kötéseket. A mostani csendben ezeket a kötéseket oldod le, égetteted ki. A kötés kétrétű: a fejből és az aurából is ki kell oldani. Az egyik nem elég. Nem fog változni semmi. Csak azt fogjuk hinni, hogy már kioldottuk. Erre figyelj oda!
A külvilág a döntésedhez fog rendeződni.

Tisztulj meg a gondolataidtól, add meg magadnak azt a 25 perc irányított csendet (egyszer, de akkor JÓL!), és a csendben mondd ki őszintén a kérésed! És ne legyen benned pardon! Azt mondd, amit akarsz!
Ha már a csendben levést elegendőnek érzed és pl. látomásaidban észlelni vélted a nem látható világ reakcióit a kinyilatkoztatásaidra, akkor oltsd el a mécsest és térj vissza ahhoz, amit végezned kell itt a látható világban...

Tedd meg még ma! (Forrás: Kozsdi Tamás:Térhíradó Táviratok)