El sem tudjátok képzelni, milyen mérhetetlen béke és nyugalom fakad abból, amikor ítélkezés nélkül vagytok képesek találkozni magatokkal és embertársaitokkal.
Mivel te is és más is Isten tökéletes, szent gyermekei vagytok, ezért megítélni bárkit is, beleértve önmagadat, teljesen értelmetlen és időpazarló cselekedet, mely megfoszt spirituális képességeidtől és erődtől. A csodával történő foglalatosság nem más, mint a gondolathatalmának felismerése és a félreteremtés elkerülése.
„ Félreteremtés” történik, valahányszor azt hisszük, hogy el vagyunk választva Istentől, a szeretettől vagy éppen egymástól. Éberségre van szükség ahhoz, hogy állandóan egynek érezzünk magunkat a másikkal, ám ha ezt képesek vagyunk megtenni, visszanyerjük csodálatos, spirituális erőnket. Az igazi gyógyulás akkor következik be, ha csak az igazat látod magadban is és másokban is! Ha látod ezt az igazságot, szertefoszlik az a téves látásmód, amilyennek mások látják magukat.
Amikor bírálsz valakit, akkor a másikat rajtad kívülállónak érzed.
Ez félelmet szül benned, mert ilyenkor nem látod és nem veszel tudomást arról, hogy Isten mindenkit a másikkal való egységben teremtett.
A félelem abból fakad, hogy kívülállónak érezzük magunkat Istentől, s azt hisszük, hogy önmaguk teremtényei vagyunk. Ilyenkor lelkünk mélyen félünk, hogy egyedül vagyunk, hogy védtelenek és felkészületlenek vagyunk.
Félünk a büntetéstől is, amiért Isten szerepére és hatalmára áhítoztunk. Ráadásul bizonytalanság él bennünk, mert nem vesszük figyelembe a szeretetét és az ajándékait.
(Doreen Virtue: Istennők és Angyalok)
Mivel te is és más is Isten tökéletes, szent gyermekei vagytok, ezért megítélni bárkit is, beleértve önmagadat, teljesen értelmetlen és időpazarló cselekedet, mely megfoszt spirituális képességeidtől és erődtől. A csodával történő foglalatosság nem más, mint a gondolathatalmának felismerése és a félreteremtés elkerülése.
„ Félreteremtés” történik, valahányszor azt hisszük, hogy el vagyunk választva Istentől, a szeretettől vagy éppen egymástól. Éberségre van szükség ahhoz, hogy állandóan egynek érezzünk magunkat a másikkal, ám ha ezt képesek vagyunk megtenni, visszanyerjük csodálatos, spirituális erőnket. Az igazi gyógyulás akkor következik be, ha csak az igazat látod magadban is és másokban is! Ha látod ezt az igazságot, szertefoszlik az a téves látásmód, amilyennek mások látják magukat.
Amikor bírálsz valakit, akkor a másikat rajtad kívülállónak érzed.
Ez félelmet szül benned, mert ilyenkor nem látod és nem veszel tudomást arról, hogy Isten mindenkit a másikkal való egységben teremtett.
A félelem abból fakad, hogy kívülállónak érezzük magunkat Istentől, s azt hisszük, hogy önmaguk teremtényei vagyunk. Ilyenkor lelkünk mélyen félünk, hogy egyedül vagyunk, hogy védtelenek és felkészületlenek vagyunk.
Félünk a büntetéstől is, amiért Isten szerepére és hatalmára áhítoztunk. Ráadásul bizonytalanság él bennünk, mert nem vesszük figyelembe a szeretetét és az ajándékait.
(Doreen Virtue: Istennők és Angyalok)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése