Ujgur piramisok és az ősmagyarok videó
http://www.karahun.hu/a-nagyallattarto-kultura/a-kinai-ujgur-piramisok-es-osmagyarok
http://www.karahun.hu/a-nagyallattarto-kultura/a-kinai-ujgur-piramisok-es-osmagyarok
Ujgurok gyökerei - a nép, amely a nomádok közül csak a magyart tartja rokonának
Az ujgur testvéreink ("fehér emberek hosszú, világos hajjal" - ahogyan egy korabeli kínai utazó látja őket), akik a Sárga folyó és a mongol sztyeppék között éltek. Az évszázadok során a szomszédos, kisebbrendűségi komplexussal igazán nem vádolható Középső Birodalom mindig is megpróbálta bekebelezni őket, ha nem egyéb, már csak az itt húzódó - és nagyon komoly gazdasági hasznot hajtó - Selyemút feletti totális ellenőrzés okán. A hivatalos kínai álláspont szerint Hszincsiang, (vagyis az "új határvidék") már az időszámításunk előtti első században a Mennyei Birodalom szerves részévé válik - persze ezzel az indokkal az ujgurok (akiknek őseit a bizánciak "fehér hunoknak" nevezték) nagyon nem értenek egyet.
Amint az Kőrösi tanárának, Benkő Ferencnek földrajzkönyvéből kiderül, "Nagy és Kis Bukária" akkori fogalmak szerint lényegében Turkesztánnal azonos és az Aral-tótól Észak-Kínáig és Mongóliáig elnyúló hatalmas terület volt. Nevezetesen: "Nagy-Bukária" tulajdonképpen Turkesztán nyugati része és egészen a Musztag-ata hegységig terjed. "Kis Bukária" viszont a Musztag-ata vidékétől keletre eső, Kínához tartozó terület, és a mai értelemben vett Kelet-Turkesztánnal azonos, a Tarim-medencében fekszik, amelyet északon a Tien-san, délen pedig a Kien-lun hegyláncai vesznek közre, s keleti felé a Góbi-sivatagot is magában foglalja.
Csoma kutatói felfogásában a kitűzött cél nemcsak a magyar őshaza megtalálása volt, hanem a magyarok rokonának tekintett hunok ázsiai őstörténetének tisztázása is. "Ázsiai utazásom tárgya: kikutatni a magyarok első település helyeit. Összegyűjteni történelmi tetteinket, megfigyelni a hasonlóságát, ami több keleti nyelv és a mi anyanyelvünk között van." - írja.Különféle források szerint Kőrösi Csoma Sándor nak a göttingeni egyetemen folytatott tanulmányai során két olyan tanára is volt, aki arra ösztönözte, hogy a magyarok eredetét kutassa. Az egyik Eichhorn, akit híres orientalistaként ismer a nyugati világ. A másik pedig az antropológia megalapítója Blumenbach professzor volt. Kőrösi az utóbbi révén tette magáévá az ujgur elméletet. Ugyanis a professzor irányította rá figyelmét arra, hogy a magyarok valószínűleg a kínai évkönyvekben sokat szereplő ujguroktól származnak. De ő volt az is, aki arra biztatta tanítványát, hogy a magyarságnak ezt az állítólagos őstörzsét, és ezeknek eredeti hazáját felkeresse.
Mint ismeretes Kőrösi Csoma Sándor végül is sohasem jutott el az ujgurok közé. Személyes véleményem szerint ebben - nagy valószínűséggel - az is akadályozhatta, hogy nem volt muszlim, nem ismerte a szükséges mértékben és alapossággal az iszlám vallást, az iszlám kultúrát. Abban a korban - és ezt bizton állíthatom - egy ilyen cél megvalósítása, a megfelelő tudás nélkül eleve kudarcra volt ítélve. Hogy mit talált volna Kőrösi, ha eljut a céljához és találkozik az ujgurokkal? Erre most nem térnénk ki részletesen, de egy dolgot mégis elmondunk:
Mukliszi Juszupbek, ujgur történész, aki a 30-as években a kínaiak által alapított nemzetiségi főiskolán, 1941-ben, Urumcsiban végezett, azt állítja: "Az ujgur nép őslakos Ázsiában, eredetükről az a legenda járja, hogy élt Közép-Ázsiában két testvér, "10 ujgur" és "9 ujgur". Tőlük származik e pusztai nép két csoportja: a kínai Hszincsiang területén élő népcsoport a "9 ujgur" népe, míg a "10 ujgur", az onogurok Európába vándoroltak, s ők a magyarok ősei - tartja a máig is élő legenda. Az ujgurok a mai napig számon tartják a magyarságot, mint távoli rokonokat. 14 milliónak tudjuk az Európában élő magyarok számát, mi Kelet-Ázsiában 22 millióan vagyunk, így a törzs leszármazottait 36 milliós lélekszámúra becsüljük."
Ujgurisztán egy megszállt ország
Ujgurisztán az ujgurok otthona volt legkevesebb 2000 éven át, amely idő alatt kisebb megszakításokkal szabad és független ország volt, szemben a kínaiak állításával, mely szerint Ujgurisztán ősi, elválaszthatatlan kínai föld.
A történelmi tények világosan bizonyítják, hogy Kína ezen állítása történelem hamisításon alapszik, annak a reményében, hogy az elnyomás és az asszimiláció eredményeit idővel legitimálhatja a világ szemében.
A kínai inváziók sora Kr. e. 104-ben kezdődött, és azóta Ujgurisztánt többször foglalták el kínai csapatok, ám ezek a megszállások soha sem voltak hosszú életűek. A következőkben néhány történelmi adalék a kínai megszállásokról:
1. A Wu ti korban, Li Kuang tábornok Kr. e. 104-ben elfoglalta Ujgurisztánt, de Ujgurisztán népe visszaszerezte függetlenségét Kr. e. 86-ban, a kínai katonák legyőzésével.
2. A Hsuan Ti korban, Chang Chi tábornok megtámadta és elfoglalta Ujgurisztánt Kr. e. 59-ben. Azonban Kr. e. 10-ben az ujgur kánok legyőzték a kínai seregeket és visszanyerték szabadságukat.
3. A Ming Ti kor Második Kán Dinasztiája idején Pan Chao tábornok belháborút indított Ujgurisztán megtámadásával, Kr.u. 73-ban. Ez a háború mintegy 28 éven át tartott. Kr. u. 102-ben Pan Chao visszatért Kínába, majd egy évre rá fiának Pan Yungnak menekülnie kellett az őt legyőző ujgur kánok elől. Ekkor Ujgurisztán újból visszanyerte biztonságát és függetlenségét.
4. A Topa(Wei) korban, Ujgurisztán adót volt köteles fizetni Kínának, 448-tól 460-ig.
5. 657-ben a Tang dinasztiabeli Kau Tsung elfoglalta Ujgurisztánt, de 669-ben a Gök Türk kánok kiűzték a kínaiakat Ujgurisztánból.
6. 747-ben Kau Tsung a koreai Kao Sien-chi tábornokot nevezte ki a kínai seregek parancsnokává és megbízta az egymással hadakozó ujgur kánok egy csoportjának támogatásával. Ez a tábornok kihasználva az ujgurok megosztottságát, rendkívül agyafúrt és kegyetlen módon állította szembe egymással az ujgurokat, és így sikerült Ujgurisztánt kínai alávetettségbe taszítania. Azonban az ujgurok 751-ben arab segítséggel megsemmisítették Kao Sien-chi erőit és így elnyerték függetlenségüket.
Kr. e. 104 és Kr. u. 751 között hat kínai hadjárat indult Ujgurisztán ellen. Ezalatt a 855 év alatt, a kínaiak mindössze 157 évig uralták Ujgurisztánt, és mint ahogy a hadjáratok gyakorisága mutatja, ez az uralom mindvégig csak részleges és időleges maradt. A fennmaradó 698 évben Ujgurisztán szabad és független ország volt.
Abban időszakban(Kr. e. 104-Kr. u. 751) általánosságban baráti volt viszony és kereskedelmi kapcsolatok létesültek Ujgurisztán és Kína között. Az újabb keletű kínai történelmi könyvek és politikai szándék ezeket a kapcsolatokat hátsó szándékoktól öveztetve úgy igyekszik beállítani, mint Ujgurisztán Kínának való alávetettségének bizonyítékát, hogy így legitimálják Ujgurisztán iránti igényüket.
Miután az arab, türk és tibeti erők kiűzték a kínai megszállókat 751-ben, mintegy 1000 esztendő telt el a kínai mandzsu uralkodók hódításáig. Ez alatt a hosszú időszak alatt nem Kína volt az egyetlen fontos diplomáciai tényező Ujgurisztán számára. Az ujgurok önkéntesen csatlakoztak a Mongol Birodalomhoz, ahol 207 éven keresztül megtartották függetlenségüket és fontos szerepet játszottak annak kulturális és politikai életében. A fennmaradó 800 éven keresztül Ujgurisztán teljesen független volt, a jólét és fejlődés saját útját járta.
A mandzsu hódítók mintegy egy millió polgári lakos élete árán 1876-ban elfoglalták Ujgurisztánt és formálisan is betagolták a Mandzsu birodalomba, Xingjiang (vagy Sinkiang, amelynek jelentése "új tartomány") Tartomány néven. Ezen időtől fogva Ujgurisztán folyamatosan katonai közigazgatás alatt állt. 1949-ig 42 fegyveres felkelés tört ki (átlagosan négyévente) a mandzsu uralom ellen, a függetlenség visszaszerzéséért.
1933-ban az ujgurok Ujgurisztán déli részén megalakították a Kelet-Turkesztáni Iszlám Köztársaságot, majd Ujgurisztán egészén a második Kelet-Turkesztáni Köztársaságot. Az előbbi államalakulat 3 évig, míg az utóbbi 5 évig állt fenn.
A kommunista Kína 1949-ben foglalta el Ujgurisztánt, és 1955-ben változtatta XUAR-ra a nevét. A kommunista Kína, azóta gyarmatosító uralmat valósít meg Ujgurisztánban. Az ujgurok leírhatatlan szenvedéseket kellet kiálljanak az embertelen idegen elnyomó uralom alatt. Dacára a szenvedéseknek és a kulturális genocídiumnak az ujgurok lelkét nem sikerült megtörni. A hozzáférhető kínai források szerint, az ujgurok 1954 óta, a kockázatok és veszélyek ellenére tüntetéseket és felvonulásokat szerveznek, földalatti mozgalmakat alakítanak, hogy kivívják jogegyenlőségüket vagy akár függetlenségüket, harcuk mely csúcspontját 1996-ban érte el, soha sem szűnt meg. Az ujgurok építette Ming Oy vagy az Ezer Buddha Temploma még megtekinthetők Kucha, Turfán és Dunhuang városaiban, ahol a kanchou ujgurok éltek.
Kucha városában több mint 50 buddhista templom, könyvtár és a szegényeket istápoló népjóléti intézmény volt. Hotan városában 14 nagy t és számos kisebb kolostor állt. Az ujgurisztáni ujgurok 934-benv vették fel az iszlámot, a Karahanida Satuk Bughra Kán uralkodása alatt. Azóta az iszlám az ujgurok egyetlen vallása, mind a mai napig.
Az ujgur hatalom, tekintély és kultúra a történelem hosszú folyamán át virágzott és több mint 1000 éven át uralta Közép-Ázsiát majd meredek hanyatlásba kezdett a mandzsu invázió után, majd a nacionalista de különösképp a kommunista Kína uralma alatt.
Az ujgur testvéreink ("fehér emberek hosszú, világos hajjal" - ahogyan egy korabeli kínai utazó látja őket), akik a Sárga folyó és a mongol sztyeppék között éltek. Az évszázadok során a szomszédos, kisebbrendűségi komplexussal igazán nem vádolható Középső Birodalom mindig is megpróbálta bekebelezni őket, ha nem egyéb, már csak az itt húzódó - és nagyon komoly gazdasági hasznot hajtó - Selyemút feletti totális ellenőrzés okán. A hivatalos kínai álláspont szerint Hszincsiang, (vagyis az "új határvidék") már az időszámításunk előtti első században a Mennyei Birodalom szerves részévé válik - persze ezzel az indokkal az ujgurok (akiknek őseit a bizánciak "fehér hunoknak" nevezték) nagyon nem értenek egyet.
Amint az Kőrösi tanárának, Benkő Ferencnek földrajzkönyvéből kiderül, "Nagy és Kis Bukária" akkori fogalmak szerint lényegében Turkesztánnal azonos és az Aral-tótól Észak-Kínáig és Mongóliáig elnyúló hatalmas terület volt. Nevezetesen: "Nagy-Bukária" tulajdonképpen Turkesztán nyugati része és egészen a Musztag-ata hegységig terjed. "Kis Bukária" viszont a Musztag-ata vidékétől keletre eső, Kínához tartozó terület, és a mai értelemben vett Kelet-Turkesztánnal azonos, a Tarim-medencében fekszik, amelyet északon a Tien-san, délen pedig a Kien-lun hegyláncai vesznek közre, s keleti felé a Góbi-sivatagot is magában foglalja.
Csoma kutatói felfogásában a kitűzött cél nemcsak a magyar őshaza megtalálása volt, hanem a magyarok rokonának tekintett hunok ázsiai őstörténetének tisztázása is. "Ázsiai utazásom tárgya: kikutatni a magyarok első település helyeit. Összegyűjteni történelmi tetteinket, megfigyelni a hasonlóságát, ami több keleti nyelv és a mi anyanyelvünk között van." - írja.Különféle források szerint Kőrösi Csoma Sándor nak a göttingeni egyetemen folytatott tanulmányai során két olyan tanára is volt, aki arra ösztönözte, hogy a magyarok eredetét kutassa. Az egyik Eichhorn, akit híres orientalistaként ismer a nyugati világ. A másik pedig az antropológia megalapítója Blumenbach professzor volt. Kőrösi az utóbbi révén tette magáévá az ujgur elméletet. Ugyanis a professzor irányította rá figyelmét arra, hogy a magyarok valószínűleg a kínai évkönyvekben sokat szereplő ujguroktól származnak. De ő volt az is, aki arra biztatta tanítványát, hogy a magyarságnak ezt az állítólagos őstörzsét, és ezeknek eredeti hazáját felkeresse.
Mint ismeretes Kőrösi Csoma Sándor végül is sohasem jutott el az ujgurok közé. Személyes véleményem szerint ebben - nagy valószínűséggel - az is akadályozhatta, hogy nem volt muszlim, nem ismerte a szükséges mértékben és alapossággal az iszlám vallást, az iszlám kultúrát. Abban a korban - és ezt bizton állíthatom - egy ilyen cél megvalósítása, a megfelelő tudás nélkül eleve kudarcra volt ítélve. Hogy mit talált volna Kőrösi, ha eljut a céljához és találkozik az ujgurokkal? Erre most nem térnénk ki részletesen, de egy dolgot mégis elmondunk:
Mukliszi Juszupbek, ujgur történész, aki a 30-as években a kínaiak által alapított nemzetiségi főiskolán, 1941-ben, Urumcsiban végezett, azt állítja: "Az ujgur nép őslakos Ázsiában, eredetükről az a legenda járja, hogy élt Közép-Ázsiában két testvér, "10 ujgur" és "9 ujgur". Tőlük származik e pusztai nép két csoportja: a kínai Hszincsiang területén élő népcsoport a "9 ujgur" népe, míg a "10 ujgur", az onogurok Európába vándoroltak, s ők a magyarok ősei - tartja a máig is élő legenda. Az ujgurok a mai napig számon tartják a magyarságot, mint távoli rokonokat. 14 milliónak tudjuk az Európában élő magyarok számát, mi Kelet-Ázsiában 22 millióan vagyunk, így a törzs leszármazottait 36 milliós lélekszámúra becsüljük."
Ujgurisztán egy megszállt ország
Ujgurisztán az ujgurok otthona volt legkevesebb 2000 éven át, amely idő alatt kisebb megszakításokkal szabad és független ország volt, szemben a kínaiak állításával, mely szerint Ujgurisztán ősi, elválaszthatatlan kínai föld.
A történelmi tények világosan bizonyítják, hogy Kína ezen állítása történelem hamisításon alapszik, annak a reményében, hogy az elnyomás és az asszimiláció eredményeit idővel legitimálhatja a világ szemében.
A kínai inváziók sora Kr. e. 104-ben kezdődött, és azóta Ujgurisztánt többször foglalták el kínai csapatok, ám ezek a megszállások soha sem voltak hosszú életűek. A következőkben néhány történelmi adalék a kínai megszállásokról:
1. A Wu ti korban, Li Kuang tábornok Kr. e. 104-ben elfoglalta Ujgurisztánt, de Ujgurisztán népe visszaszerezte függetlenségét Kr. e. 86-ban, a kínai katonák legyőzésével.
2. A Hsuan Ti korban, Chang Chi tábornok megtámadta és elfoglalta Ujgurisztánt Kr. e. 59-ben. Azonban Kr. e. 10-ben az ujgur kánok legyőzték a kínai seregeket és visszanyerték szabadságukat.
3. A Ming Ti kor Második Kán Dinasztiája idején Pan Chao tábornok belháborút indított Ujgurisztán megtámadásával, Kr.u. 73-ban. Ez a háború mintegy 28 éven át tartott. Kr. u. 102-ben Pan Chao visszatért Kínába, majd egy évre rá fiának Pan Yungnak menekülnie kellett az őt legyőző ujgur kánok elől. Ekkor Ujgurisztán újból visszanyerte biztonságát és függetlenségét.
4. A Topa(Wei) korban, Ujgurisztán adót volt köteles fizetni Kínának, 448-tól 460-ig.
5. 657-ben a Tang dinasztiabeli Kau Tsung elfoglalta Ujgurisztánt, de 669-ben a Gök Türk kánok kiűzték a kínaiakat Ujgurisztánból.
6. 747-ben Kau Tsung a koreai Kao Sien-chi tábornokot nevezte ki a kínai seregek parancsnokává és megbízta az egymással hadakozó ujgur kánok egy csoportjának támogatásával. Ez a tábornok kihasználva az ujgurok megosztottságát, rendkívül agyafúrt és kegyetlen módon állította szembe egymással az ujgurokat, és így sikerült Ujgurisztánt kínai alávetettségbe taszítania. Azonban az ujgurok 751-ben arab segítséggel megsemmisítették Kao Sien-chi erőit és így elnyerték függetlenségüket.
Kr. e. 104 és Kr. u. 751 között hat kínai hadjárat indult Ujgurisztán ellen. Ezalatt a 855 év alatt, a kínaiak mindössze 157 évig uralták Ujgurisztánt, és mint ahogy a hadjáratok gyakorisága mutatja, ez az uralom mindvégig csak részleges és időleges maradt. A fennmaradó 698 évben Ujgurisztán szabad és független ország volt.
Abban időszakban(Kr. e. 104-Kr. u. 751) általánosságban baráti volt viszony és kereskedelmi kapcsolatok létesültek Ujgurisztán és Kína között. Az újabb keletű kínai történelmi könyvek és politikai szándék ezeket a kapcsolatokat hátsó szándékoktól öveztetve úgy igyekszik beállítani, mint Ujgurisztán Kínának való alávetettségének bizonyítékát, hogy így legitimálják Ujgurisztán iránti igényüket.
Miután az arab, türk és tibeti erők kiűzték a kínai megszállókat 751-ben, mintegy 1000 esztendő telt el a kínai mandzsu uralkodók hódításáig. Ez alatt a hosszú időszak alatt nem Kína volt az egyetlen fontos diplomáciai tényező Ujgurisztán számára. Az ujgurok önkéntesen csatlakoztak a Mongol Birodalomhoz, ahol 207 éven keresztül megtartották függetlenségüket és fontos szerepet játszottak annak kulturális és politikai életében. A fennmaradó 800 éven keresztül Ujgurisztán teljesen független volt, a jólét és fejlődés saját útját járta.
A mandzsu hódítók mintegy egy millió polgári lakos élete árán 1876-ban elfoglalták Ujgurisztánt és formálisan is betagolták a Mandzsu birodalomba, Xingjiang (vagy Sinkiang, amelynek jelentése "új tartomány") Tartomány néven. Ezen időtől fogva Ujgurisztán folyamatosan katonai közigazgatás alatt állt. 1949-ig 42 fegyveres felkelés tört ki (átlagosan négyévente) a mandzsu uralom ellen, a függetlenség visszaszerzéséért.
1933-ban az ujgurok Ujgurisztán déli részén megalakították a Kelet-Turkesztáni Iszlám Köztársaságot, majd Ujgurisztán egészén a második Kelet-Turkesztáni Köztársaságot. Az előbbi államalakulat 3 évig, míg az utóbbi 5 évig állt fenn.
A kommunista Kína 1949-ben foglalta el Ujgurisztánt, és 1955-ben változtatta XUAR-ra a nevét. A kommunista Kína, azóta gyarmatosító uralmat valósít meg Ujgurisztánban. Az ujgurok leírhatatlan szenvedéseket kellet kiálljanak az embertelen idegen elnyomó uralom alatt. Dacára a szenvedéseknek és a kulturális genocídiumnak az ujgurok lelkét nem sikerült megtörni. A hozzáférhető kínai források szerint, az ujgurok 1954 óta, a kockázatok és veszélyek ellenére tüntetéseket és felvonulásokat szerveznek, földalatti mozgalmakat alakítanak, hogy kivívják jogegyenlőségüket vagy akár függetlenségüket, harcuk mely csúcspontját 1996-ban érte el, soha sem szűnt meg. Az ujgurok építette Ming Oy vagy az Ezer Buddha Temploma még megtekinthetők Kucha, Turfán és Dunhuang városaiban, ahol a kanchou ujgurok éltek.
Kucha városában több mint 50 buddhista templom, könyvtár és a szegényeket istápoló népjóléti intézmény volt. Hotan városában 14 nagy t és számos kisebb kolostor állt. Az ujgurisztáni ujgurok 934-benv vették fel az iszlámot, a Karahanida Satuk Bughra Kán uralkodása alatt. Azóta az iszlám az ujgurok egyetlen vallása, mind a mai napig.
Az ujgur hatalom, tekintély és kultúra a történelem hosszú folyamán át virágzott és több mint 1000 éven át uralta Közép-Ázsiát majd meredek hanyatlásba kezdett a mandzsu invázió után, majd a nacionalista de különösképp a kommunista Kína uralma alatt.
Forrás: magyartudat.com
Újabb ujgur-kínai összecsapás Ujguriában
Forrás: rfa.org - Szent Korona Rádió
Halálos kimenetelű összecsapásokra került sor az elmúlt hétvégén Kargilik városában, Kína ujgur többségű Xinjiang tartományában. A hatóságok hírzárlatot rendeltek el az ügyben.
Helyi források szerint az összecsapásra ujgurok és Han kínaiak között került sor szombaton, a város bazársorán. Az incidensnek számos sérültje, és öt halálos áldozata is van: három ujgur és két Han kínai.
Az összecsapásra egy hónappal Xinjiang legvéresebb incidense után került sor, amiben 23 halálos áldozatot jelentettek Kashgar Maralbeshi megyéjéből. Azt megelőzően 2012 februárjában volt egy nagyobb késes támadás - akkor legalább egytucat ember vesztette életét.
A szombati erőszak nyomán a hatóságok fokozott ellenőrzést rendeltek el a térségben, aminek keretében polgárőrök járnak háztól házig az ujgur lakókörzetekben (gyakran éjszaka), ismeretlen személyek után kutatva.
Kapcsolódó:
Ujgur gyász. A kínai hatóságok hétfőn 140 ujgur tüntetőt öltek meg a nyugat-kínai Urumcsiban
Ujgur-kínai ellentét: újabb zavargások Urumcsiban +Képek
Forrás: rfa.org - Szent Korona Rádió
Halálos kimenetelű összecsapásokra került sor az elmúlt hétvégén Kargilik városában, Kína ujgur többségű Xinjiang tartományában. A hatóságok hírzárlatot rendeltek el az ügyben.
Helyi források szerint az összecsapásra ujgurok és Han kínaiak között került sor szombaton, a város bazársorán. Az incidensnek számos sérültje, és öt halálos áldozata is van: három ujgur és két Han kínai.
Az összecsapásra egy hónappal Xinjiang legvéresebb incidense után került sor, amiben 23 halálos áldozatot jelentettek Kashgar Maralbeshi megyéjéből. Azt megelőzően 2012 februárjában volt egy nagyobb késes támadás - akkor legalább egytucat ember vesztette életét.
A szombati erőszak nyomán a hatóságok fokozott ellenőrzést rendeltek el a térségben, aminek keretében polgárőrök járnak háztól házig az ujgur lakókörzetekben (gyakran éjszaka), ismeretlen személyek után kutatva.
Kapcsolódó:
Ujgur gyász. A kínai hatóságok hétfőn 140 ujgur tüntetőt öltek meg a nyugat-kínai Urumcsiban
Ujgur-kínai ellentét: újabb zavargások Urumcsiban +Képek
Ujgurellenesség: bezáratnák a Magyarok Házát
Forrás: alfahir.hu
Bezáratná a Magyarok Házát a katasztrófavédelem, mondván, veszélyes az az épület, ami egészen a mai napig megfelelt a követelményeknek. Az ürügy: az épület adott volna otthont az ujgur fiatalok világkongresszusának, amit ma felszámolt a hatóság.
Május 30-31-én és június 1-jén Budapesten ülésezik az Ujgur Világkongresszus Ifjúsági Tagozata, azon ujgur nép küldöttségeinek megbeszélése, amelyik a magyarok egyik legközvetlenebb rokona a világban.
Akár kínai parancsra, akár nem, az ujgurok vezetőjét, Ümit Amitot ma délután a rendőrök a budafoki úti kapitányság fogdájára szállították, mondván, a papírjai nincsenek rendben. A diplomáciai szabályokra fittyet hányva tették ezt, utána kvázi bezáratták az ujgurok szálláshelyét, tűzvédelmi hiányosságokra hivatkozva.
Mindezek után a Magyarok Házában (itt lenne a háromnapos kongresszus is) akarta a Magyarok Világszövetsége elszállásolni a fedél nélkülivé vált külföldi, a magyarokkal rokon vendégeket. Itt bombariadóra hivatkozva bezáratták az épületet és mindenkit kitessékeltek az utcára.
A jelenetek kísértetiesen hasonlóak a Dalai Láma budapesti látogatásán történtekhez, csakhogy a tibetiekkel ellentétben az ujgurok még igen közeli rokonaink is, akiket bizonyos okok miatt ezek szerint nem testvéri vendégszeretettel, hanem ittlétük ellehetetlenítésével köteles fogadni a hatalom.
Ümit Amitot pár óra fogvatartás után kiutasították az országból, az ujgur küldöttség pedig első felháborodásában el is hagyta Magyarországot. A katasztrófavédők jelenleg is a Magyarok Házában vannak, az épületet -mondvacsinált okokra hivatkozva- be akarják záratni.
Forrás: alfahir.hu
Bezáratná a Magyarok Házát a katasztrófavédelem, mondván, veszélyes az az épület, ami egészen a mai napig megfelelt a követelményeknek. Az ürügy: az épület adott volna otthont az ujgur fiatalok világkongresszusának, amit ma felszámolt a hatóság.
Május 30-31-én és június 1-jén Budapesten ülésezik az Ujgur Világkongresszus Ifjúsági Tagozata, azon ujgur nép küldöttségeinek megbeszélése, amelyik a magyarok egyik legközvetlenebb rokona a világban.
Akár kínai parancsra, akár nem, az ujgurok vezetőjét, Ümit Amitot ma délután a rendőrök a budafoki úti kapitányság fogdájára szállították, mondván, a papírjai nincsenek rendben. A diplomáciai szabályokra fittyet hányva tették ezt, utána kvázi bezáratták az ujgurok szálláshelyét, tűzvédelmi hiányosságokra hivatkozva.
Mindezek után a Magyarok Házában (itt lenne a háromnapos kongresszus is) akarta a Magyarok Világszövetsége elszállásolni a fedél nélkülivé vált külföldi, a magyarokkal rokon vendégeket. Itt bombariadóra hivatkozva bezáratták az épületet és mindenkit kitessékeltek az utcára.
A jelenetek kísértetiesen hasonlóak a Dalai Láma budapesti látogatásán történtekhez, csakhogy a tibetiekkel ellentétben az ujgurok még igen közeli rokonaink is, akiket bizonyos okok miatt ezek szerint nem testvéri vendégszeretettel, hanem ittlétük ellehetetlenítésével köteles fogadni a hatalom.
Ümit Amitot pár óra fogvatartás után kiutasították az országból, az ujgur küldöttség pedig első felháborodásában el is hagyta Magyarországot. A katasztrófavédők jelenleg is a Magyarok Házában vannak, az épületet -mondvacsinált okokra hivatkozva- be akarják záratni.
Megalázó módon kiutasították Magyarországról az Ujgur Világkongresszus Ifjúsági Tagozatának küldöttségét
Forrás: Kuruc.info
Május 30-31-én és június 1-jén Budapesten ülésezett volna az Ujgur Világkongresszus Ifjúsági Tagozata, ám a nem is olyan régen a Zsidó Világkongresszust ajnározó budapesti kormány ezúttal is kimutatta a foga fehérjét. Csütörtökön este néhány perccel 20 óra után lehajtott fővel, megalázottan távozott mintegy 15-20 ujgur fiatal a Magyarok Világszövetségének Semmelweis utcai székháza elől. Távol-keleti testvéreinket aljas és megalázó módon kiutasították Magyarországról.
Hadiállapot az MVSZ székháza előtt
Hadiállapot uralkodott május 30-án este a Magyarok Világszövetségének Semmelweis utcai székháza előtt és környékén: nagy számú rendőrautó, még több rendőr, sőt még a katasztrófavédelem (!) is jelen volt. A székház előtt álldogálók közül többen meg is jegyezték, hogy ezekre a derék rendőrökre másutt talán nagyobb szükség lenne. Az utcára szintén kitessékelt Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a rendőrség bombariadóra hivatkozva a tűzszerészekkel együtt megszállta székházat, mindenkit kiküldtek az utcára. Mindez a színjáték 17:30 órakor kezdődött, mert 18 órakor kezdődött volna az ujgur és magyar fiatalok közös táncházi estje.
Erre a színjátékra van pénz
A rendőrség akcióba lépése után nemsokára a székház elé érkezett a 15-20 fős ujgur ifjúsági küldöttség, akiket a rendőrök "természetesen" föltartóztattak, hiszen az egész bombariadó cirkusznak ez volt a célja. A székházból szintén kikergették a már megérkezett, népviseletbe beöltözött magyar fiatalokat, ujgur testvéreink vendéglátóit. Az Ujgur Világkongresszus Ifjúsági Tagozata budapesti ülésének kulturális részeként közös táncház keretében a magyar és ujgur fiatalok táncház keretében tanították volna egymást a két nép táncaira. Csakhogy a táncházra nem került sor, mert ujgur testvéreinket kiutasították Magyarországról.
Patrubány Miklós portálunknak elmondta még: ugyanezt a játékot korábban, csütörtökön már eljátszották ujgur testvéreink szálláshelyén is, az Attila Szállóban. Ott először valamilyen elképesztően ostoba tűzvédelmi hiányosságra hivatkozva szórták ki az ujgurokat az utcára, majd ezután kezdődött a "katasztrófavédelem" látszattevékenysége. (Az MVSZ székháza előtt is láttunk a katasztrófavédelmis autót. Erre a cirkuszra van pénz.)
Patrubány Miklóst is kitessékelték az utcára
Csütörtökön további elképesztő eseményként a rendőrség valószínűleg követte, majd a budapesti utcán föltartóztatta azt az autót, amelyben Ümit Hamit, az Ujgur Világkongresszus Európáért felelős elnöke is utazott. Az ujgur vezetőt a rendőrség kiemelte az autóból, ismeretlen helyre vitték, majd kiutasították az országból. Ümit Hamitnak a lefogása után még sikerült telefonálni Patrubány Miklósnak, ám az MVSZ elnökének később senki nem volt hajlandó elárulni, hogy hová vitték az ujgur vezetőt. Még az országos rendőrfőkapitány sem tudott Ümit Hamit hollétéről...
Ümet Hamit ujgur vezető (Fotó: Kis-kunság)
Csütörtökön este húsz óra körül a Magyarok Világszövetségének Semmelweis utcai székházában még szorgalmasan keresték a bombát, hárították a katasztrófát, amikor a megalázott, és a "testvéri" Magyarországról kiutasított ujgur fiatalok megindultak a Keleti pályaudvar irányába, száműzetésüknek valamelyik nyugat-európai állomására. Az MVSZ székháza előtt azonban még sokáig álldogált egy fölháborodott kisebb csoport, köztük tibeti zászlóval Hendrey Tibor, a Tibetet Segítő Társaság elnöke. Mint mondta: Tibetet és a magyarokat leginkább Kőrösi Csoma Sándor miatt kötik egymáshoz baráti szálak, az ujgurok pedig a testvéreinknek tartanak bennünket.
Hendrey Tibor a tibeti zászlóval
Hering József - Kuruc.info
Korábban írtuk: A "magyar" rendőrség megpróbálja ellehetetleníteni az Ujgur Világkongresszust, a főtitkárt elvitték, és kiutasítják az országból
Ujgur barátainkat nem engedik a Magyarok Világszövetségének székházába. 50 ujgur testvérünket feltartják. Ott állnak az épület előtt. Ümit Hamit főtitkárt elvitte a rendőrség, és két órán belül el kell hagyja az országot. Újabb kínai seggnyalás a Fidesztől - írja egyik olvasónk.
Egy másik forrásból úgy tudjuk, az épületben bombariadó is volt.
A Magyarok Házában az Ujgur Világkongresszus budapesti ülésére került volna sor, bővebben itt.
Képek a helyszínről:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése