2012. szeptember 21., péntek

UZ BENCE részlet - NYÍRŐ JÓZSEF - MIHI.


A Pálos rend erősödése és hanyatlása

A Pálos rend erősödése és hanyatlása 
2012. szeptember 27. csütörtök 18. óra
Rekettyés Mária: Pálosok a világ nagy tanítói

Remete Szent Pál tanai és annak gyökerei Babilonban, Egyiptomban
Helyszín: Pilisszántó Faluház. Előadás belépő 1.000.-Ft.
Információ: admin@egipatrona.hu és 06-30/648-3543, www.egipatrona.hu

Amikor az Árpád-ház kihal, az ősi tudást stafétabotként tovább kell adni, és ez a Pilisben lévő pálosokra hárul. Mintha egy kihunyófélben lévő láng továbbvitelét szerveznék meg! Ezért, amikor a pilisi központban működni kezd a rend, a királyokat találjuk legfőbb támogatóik között. Amikor az alapító, Özséb, 1270-ben meghal, éppen abban az évben hal meg IV. Béla királyunk is, a Szent Kereszt feltalálásának napján. Özsébet a generálisi székben Benedek követi egészen 1290-ig, és ugyanabban az évben hal meg, mint IV. László király! Szinte az "együtt élünk, együtt halunk" teljesedik be. A magyar királyok és a pálosok élete összekapcsolódik. 

Az Anjou-k bejövetelével, 1304-ben a Szent Kereszt tiszteletére épített pálos főkolostor megszűnik működni. Az intézményben olyan tudás volt jelen, amit egy idegenből behívott királyi család, még akkor is, ha oldalágon az Árpád-házzal állt rokonságban, már nem tudott működtetni. Ezért létesíteni kellett egy könnyebben működtethető központot Buda fölött, Budaszentlőrincen, ahol Thébai Remete Szent Pál holttestét őrizték. A Szentszék 1308-ban engedélyezte az ágostonos regulát, és pápai jogú renddé nyilvánította a pálosokat. 

Amikor az Anjou-k bekerülnek Magyarországra és már ténylegesen úgy hívják a pálosokat, hogy Thébai Remete Szent Pál rendje, nagyon lényegessé válik, hogy hol van a szent teste. Ekkortól mintha egy különös, borzongató történet kezdődne: mindenki Szent Pál testét akarja megszerezni. 

Először Bizánc kezébe kerül. Manuel bizánci császár pontosan tudja, hogy ez a magyar királyok számára mennyire fontos, és megszerzi a holttestet, majd Bizáncba viteti. Itt pedig, hogy a magyarság soha ne jusson hozzá, levágja a fejét, és elküldi Rómába, ahonnan később Prágába kerül, majd pedig Velencébe. A későbbi uralkodó, Nagy Lajos szabályosan megújító szerepkörben lép fel. Hazahozza Remete Szent Pál testét, mire az egész országban zarándoklatokat tartanak és menetekben járulnak fel Budára. Vajon miért ekkora ünnep ez? Mert ez a szimbólum a nemzettel, a magyarsággal függ össze; a királyok igazgatják a nemzet életét és sorsát, és mellettük mindig ott vannak a támogatók, a pálosok. 

Hunyadi Mátyást a pálosok következetesen hollósnak, Mátyás pedig a pálosokat szintén hollósnak nevezi. Kölcsönösen tisztelik és támogatják egymást. Bonfini leírja, hogy a király mindent megtett életében, szinte nem hagyott maga után rendezetlen kérdéseket. Egyetlen egy dolgot nem tudott megvalósítani: terve szerint a fehérvári királyi központot és temetkezőhelyet akarta megújítani, még életében. 

Majd következik, egy fiatal király, II. Lajos. 1522-ben II. Lajos elmegy Prágába. A pálos atyák megbízzák őt, ha már Prága városában jár, akkor hozza haza Remete Szent Pál fejét. Haza is hozza Budára, ahol megismétlődik az ünnepségsorozat. 
A XV. századra az országban 900 pálos élt. A rend Európában is sok helyen elterjedt: Lengyelországban, Németországban, Portugáliában, Franciaországban, Olaszországban, sőt még Palesztinában is. Erre az időre a világon 8 provinciában kb. 300 kolostoruk volt, melyek mindegyikében átlagosan 12-20 szerzetes élt. 

Majd elérkezünk 1526-hoz. Ekkorra a török már elfoglalta Magyarországon a királyi központ területeit, bár Budát épségben hagyták, a királyi várat nem pusztították el. Amit viszont a földdel tettek egyenlővé, az a budaszentlőrinci pálos kolostor! A pilisi pálos kolostorokat szintén a földig rombolták. A török a fő csapást nem is Buda felé mérte, hanem Budaszentlőrincre, a Szent Kereszt-kolostorra, és a sokat emlegetett klastrompusztai romegyüttesre. A pálos atyák az isteni szertartásoknak minden fontos eszközét és tárgyát eldugták a török elől. Ezekre a kincsekre eddig még nem találtak rá, de mind a mai napig folyamatosan keresik, kutatják őket. A török hódoltság ideje alatt az atyák missziós tevékenységet folytattak a szinte teljesen pap nélkül maradt, s ezért a protestáns prédikátorok által uralt területeken. 

Buda felszabadulását követően, az újjászervezés nehézségeinek megoldása után a Pálos rend ismét fejlődésnek indult. 1770-ben a rendet a monasztikus szerzetesrendek közé sorolták. A tudományok és az irodalom területén az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend tagjai jelentős szerepet töltöttek be, köztük a legismertebb költők: Verseghy Ferenc, Ányos Pál és Virág Benedek, akit az irodalomtörténet a magyar Horatiusként emleget. Az újabb virágzást II. József 1786-os feloszlató rendelete tiporta el, amely után csak Lengyelországban maradt meg egy kis mag. 

A pálos rend feloszlatása után 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon, hazatelepülésükre csak 1934-ben nyílt lehetőség. A rend kibontakozását azonban megakadályozta, hogy a kommunista államhatalom 1950-ben feloszlatta őket. Ekkor hazánkban a pálos szerzetesek száma 38 volt. A tagok toborzása azonban titokban folytatódott, ekkor alakult a "klandesztin" pálosok szervezete. 

A "rendszerváltozás" után négy kolostorban indulhatott meg ismét a pálos élet, Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszálláson. Napjainkban hazánkon kívül Lengyelországban, Németországban, Olaszországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Horvátországban, Szlovákiában, Csehországban, Belgiumban, Kamerunban, Ausztráliában, a Dél-Afrikai Köztársaságban és az USA-ban, 54 rendházban kb. 400 szerzetes él. 

A rend a remeteség hármas jellegét vallja: ez az imádság, a magány és a vezeklés szeretete.
 Az ima vezeti el őket a legmélyebb istenismeretre, itt gyullad ki leginkább a szeretet tüze, s ez a legtökéletesebb szolgálat az Úr előtt. A mély magyarságtudat mindig is a rend jellemzője volt.
A pálos szerzetes elsősorban nem magáért, hanem nemzetéért, hazájáért imádkozik és vezekel.
Az ősi igazság mindegyikük tudatában él: "Et tu Hungaria, mi dulcis patria, cum Paulinis crescis, et cum itidem decrescis." (Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.). A rend életében központi helyen áll a Mária (Nagyboldogasszony)-tisztelet. E tisztelet kifejezéseképpen a pálpsok fehér ruhát hordanak, a rózsafűzért imádkozzák, kiemelt buzgósággal ülik meg a Mária-ünnepeket és tartják meg a szombati böjtöt. Monostoraik többsége Mária-kegyhelyeken épül fel. 


Azonban vannak olyan szerzetesek, akik úgy érzik, hogy a hosszú, kényszerű szünet után már nem az a pálos rend tért vissza Magyarországra, amelyet Boldog Özséb alapított. Ilyen Vince atya is, aki most a renden kívül teljesít szolgálatot, de élete fő céljának Istentől kapott küldetésből a Boldog Özséb alapította ősi pálos rend újjászervezését tartja. Ő fordította le a Gyöngyösi Gergely által latinul írt pálosok történetéről szóló művet. Kívánjuk és segítsük, hogy a pálos rend tovább erősödjön és működjön Boldog Özséb egykori szellemisége szerint, mert a Pilisben született rendet és a magyarságot erős, szakrális kapcsolat köti össze! Ezt bizonyítják Pázmány Péter egykori esztergomi érsek sorai, aki így írt a pálosokról: 
"Ha számukat fogyni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van." 
Gáll Sándor 

Szerencsére egyre többet hallani a Pilisről. Egyesek legendákat emlegetnek vele kapcsolatban, mások "pogány" kultuszhelynek tartják, de vannak olyanok is, akik szerint keresztény zarándokhely. Nem tisztünk és nem is áll módunkban eldönteni, hogy mely legendák igazak, hiszen még a valós történelmünket oktatók között is hatalmas nézetkülönbségeket lelhetünk. Ezért fontos, hogy a teljesség igénye nélkül beszéljünk a magyarság szakrális hagyatékának történetéről. 

Mi az, amit a hivatalos történelem elismer, illetve tanít? Buda vára IV. Béla nevéhez kötődik, ő kezdte el építését a tatárjárás után. Egyes történészek szerint addig a mai Óbudát hívták Budának (Buda = Ofen, Óbuda = Alt Ofen (német elnevezés szerint) = Vetus Buda). Így a mai Óbuda helyén vélték megtalálni az Árpád-házi királyok fővárosát, Ősbudát, ami a korabeli krónikák (Anonymus, Kézai) szerint Attila városára épült. A kutatások viszont eddig nem bizonyították megdönthetetlenül a hivatalos feltevést. A mai Óbudán rendkívül gazdag római kori feltárásokat végeztek (Aquincum) és több középkori, a hazatérésnél jóval "fiatalabb" korú épület került felszínre. Árpád kori leleteket, amik Ősbudát igazolták volna, itt nem találtak, azonban a Pilis hegység belseje felé haladva, Esztergom irányában annál többet. Mindezek a tények azonban nem módosították a hivatalos álláspontot. 

Több kutató, köztük számos amatőr régész azonban egészen más következtetésre jutott. Nagyon érdekes Noszlopi Németh Péter kutatásainak publikációja: feltevése szerint - szintén régi krónikákra hivatkozva - Ofen = Kemence = Pest. A németek már 1235-ben Ofennek nevezték Budát, ami kemencét jelent, és ez megfelel a szláv eredetű Pest elnevezésnek. Ezt látszik igazolni, hogy a budai hegyekben található Pesthidegkút ehhez a Pest nevű településhez köthető. Tehát az első Pest elnevezés a mai Óbudát jelentette, ami a mai Buda felépülése után lett Alt Ofen. Ezt oklevelek is igazolják, ahol megjelent a Vetus Pest, ill. Antiqua Pest elnevezés is. Ezzel szemben a korabeli krónikások Árpád fővárosát (Budát = Ősbuda = Buda Vetus) korábban következetesen Etzlburgnak (Attilavárosnak) nevezik. A kérdés akkor került előtérbe, amikor a millennium korában, a honfoglalás évfordulójára fel akarták tárni Árpád sírját. Ezt azonban hiába keresték Óbuda körül, nem találták, nem is találhatták. Németh a régi krónikák és metszetek nyomán egészen máshol véli megtalálni az ősi Budát. Anonymus és Kézai Simon is azt írja, hogy a honfoglaló vezérek átkelvén a Dunán bevonultak Attila városába, megcsodálták azt. A város részben romokban állt, kevés helyen maradt meg épen. A leírások szerint Attila a római Herculia (Sicambria) városára építtette fővárosát, majd ugyanerre a helyre építette Árpád is Budát. Nincs bizonyítható forrás arra, hogy Aquincum és Sicambria ugyanaz a település lett volna a római korban, sőt a feltárt tények ennek az ellenkezőjét tűnnek igazolni. Ez is kizárhatja, hogy az ősi Buda a mai Óbuda helyén volt. 

Németh Péter hosszas utánjárással, kutatással, oklevelek, térképek és régi metszetek tanulmányozásával arra a következtetésre jutott, hogy az ősi Buda valahol a mai Pilismarót térségében állott. Ezt igazolják középkori leírások is, amik szerint még a XVI-XVII. században is fellelhetőek voltak ezek a romok. Erre utalnak Bonfini és a török Cselebi írásai. Utóbbi leírja a régi, nagy múltú város romok törökök általi felszámolását, széthordását. A pilismaróti térségben olyan méretű várfalmaradványt találtak, amely nagy kiterjedésű, fontos város egykori meglétére utal. Ha Buda ezen a helyen volt, akkor nyilvánvaló, hogy Alba Regia - Fehéregyháza - Fehérvár is a Pilisben található. Erre szintén korabeli leírások adnak bizonyítékot. (A krónikák szerint a Buda mellett folyó patak forrásánál temették el Árpádot 907-ben, és ugyanott a magyarok megtérése alkalmából építették fel azt a templomot, ami az Alba-Fehéregyháza nevet kapta.) 

Levonva a végkövetkeztetést Noszlopi Németh Péter megállapítja, hogy az Esztergom-Pilismarót-Dömös-Dobogókő alkotta terület a leírások, egykori térképek és metszetek, illetve az itt talált leletek, romok alapján sűrűn lakott, várakkal, templomokkal, kolostorokkal rendelkező terület volt az Árpád-házi királyok korában. 

Szörényi Levente is Budavárát kutatja a Pilisben, egy korabeli metszet segítségével. A metszet szerint haladva kutatja fel az egykori leírásokat, okleveleket, a fellehető irodalmat. Az anyagot logikai sorrendbe rakva és a legújabb számítógépes technikát felhasználva az ősi fővárost a mai Pomáz-Budakalász területén véli megtalálni. 

Rendkívül érdekfeszítő Bradák Károly kutatásainak publikációja. A szerző egyébként nem ért egyet Szörényi feltevéseivel, de szintén szemben áll a "hivatalos" állásponttal. Bradák Fehérvárt illetően fejti ki véleményét és mutatja be kutatási eredményeit. A királyi temetkezőhelynek 1848 óta hivatalosan Székesfehérvárt tartják. Ekkor tárták fel az első, úgynevezett királysírt. 

Érdy János, majd Henszlmann Imre kutatásai megpróbálták megerősíteni azt a hipotézist, hogy a királyok temetkezési helye Székesfehérváron van. Ezt magáévá tette a hivatalos történelemszemlélet is. Majd a történet fordulatot vesz! Bradák Károly szisztematikusan mutatja be, hogyan bántak a leletekkel. Huszonegy év múltán a király csontjai más csontokkal - köztük egy állati bordadarabbal - összekeveredve találhatók. A királyi maradványok az évtizedek során többször bolygatva, keverve lettek, mielőtt 1938-ban közös sírba temették volna őket. Hankó Ildikó kutató így ír az 1984-es feltárás során: "A ládák szétnyíltak, a csontok egy része kátránypapír darabok és újságpapír között hever. A kripta alján talajvíz csillant, benne ázott egy teljesen ép koponya. Tömegsír, amilyet nem először láttam. Combcsontok, bordák, koponyák. Hasonló érzés kerített hatalmába a mohácsi tömegsír mellett. De az más volt, ott földbe temették őket. Nem glédába állítva, ládákba préselve, újságpapírral letakarva. Torz fintorként a legfelső ládán lévő újságról Hacsek és Sajó élcelődését olvashattuk." 

A kivétel óta semmit sem tudunk a székesfehérvári csontokról, a régészeti szakma semmit sem publikált róluk. Bradák időrendi sorrendben leírja a sírban talált ékszerek sorsát is, amelyek nem sokban különböznek a csontokétól. A feltárás helyén lévő tárgyak épek voltak. Mára azonban az 5-6 mm vastag, 600 évig érintetlen koronaabroncs a régészek kezében darabokra tört (!), a kard hegye letört, majd visszaforrasztották. A többi ékszer hitelessége megkérdőjelezhető: mit keresett egy magyar király halotti felszerelései között egy kibővített "Abdallah ibn Muhammed" feliratú gyűrű, vagy egy pásztorbotra húzható körmeneti kereszt? A kérdésekre sok másikkal együtt nincs válasz. De Bradák következtetése az, hogy Székesfehérvár nem lehet a királyi temetkezési hely. Akkor hát hol vannak királyaink eltemetve? Nincs válasz, de Pap Gábor, Noszlopi Németh Péter, és mások írásai, kutatásai azt súgják, a Pilisben érdemes keresni. 

És hogy miért nem folynak ásatások a Pilisben, azon a helyen, melyet rendkívül sok lelet, rom és egyéb maradvány tesz izgalmassá, misztikussá? Jó kérdés. Mi az oka, hogy néhány évszázad óta pusztítják történelmi emlékeinket, felrobbantották, eltűntették várainkat, a kutatási leletek pedig megsemmisültek, elsikkadtak? Miért tűnik úgy, hogy a hivatalos szakmának nem érdeke a valóság megismerése, az igazság felderítése? Mindez csak kutatások, vizsgálatok során lehetséges - ha engedik. Ha arra gondolunk, hogy a közelmúlt története milyen homályos, például az '56-os Kossuth téri és egyéb sortüzek valóságának elködösítése, napjainkban az iraki háború elmaszatolása miként lehetséges, támadhat elképzelésünk a régmúlt idők történetének meghamisításáról is. És amíg feltárások nyomán meg nem ismerjük a valóságot, magyarázatként idézzük Pap Gábor magyarságkutatót: 
"A gond ott van, hogy a szkíta-utód népeket vagy fél évezrede már indoeurópai és szemita népek programozzák, a rájuk kényszerített kötelező oktatás keretei között. Ezek a népek pedig csak a Káin -Ábel, illetve Romolus-Rémus féle, egymás kiirtását célzó küzdelem-típust ismerik. A másikról, a Hunor-Magyar féle viselkedésmodellről nincs tudomásuk." 

A pilisi háromszög őrzi titkait. De hogy a magyarság, Árpád-házi királyaink igenis sok szállal kötődtek a Pilishez, mint szakrális helyhez, annak egyik legfőbb bizonyítéka, hogy az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend is a Pilis hegységhez kapcsolódik. 

albaregalis 

Titokzatos erő árad a magyar hegyből

Titokzatos erő árad a magyar hegyből 
A király sem közelíthette meg felügyelet nélkül
Energiamezők, piramisok és egy ősi rend titkait őrzi a szép Pilis hegység.
 
Kiss Krisztina - Femina.hu 2011.10.02. 

A Pilis hegység feltöltő erejét az is érezheti, aki még nem ásta bele magát rejtélyes történeteibe, és csupán ezerarcú szépsége miatt keresi fel ezt a tájat. Ám nemcsak azért nevezhető a túrázók legkedveltebb központjának, mert friss levegőt és érdekes természeti képződményeket kínál a hátizsákkal barangolók számára, hanem azért is, mert egyes területei hazánk geológiai múltját tárják fel, míg más zegzugai a ködbeveszett történelmi korok titokzatos hagyatékait őrzik, melyekre a mai napig választ keresnek bizonyos kutatások. Ha vonzanak a mágikus töltésű helyek, a Pilist semmiképp se hagyd ki! 


A Pilis a Nagy-Kevély csúcsáról

Kilátás a Dunára a Pilisből

Egy ezoterikus vélekedés szerint a Pilisszentkereszthez tartozó Dobogókő és környéke alatt különleges energiák munkálkodnak, melyek feltöltik az ott heverő köveket gyógyító rezgésekkel. 

A feltételezések alapján Dobogókő elnevezése nem azzal áll összefüggésben, hogy a sziklák furcsa, üreges hangot hallatnak, amikor valaki dobbant egyet rajtuk a lábával. Ez a megnevezés inkább arra utal, hogy itt található a bolygónk szívcsakrája, melyet a mérhető energiamezők sokasága igazolhat. 

Az ősi tudás alapján Szent György-vonalak hálózzák be a Földet, melyek egyfajta energiarendszerek. Az emberi testhez hasonlóan a bolygón ott alakulnak ki csakrák, ahol az energiaáramlatok tartósan keresztezik egymást, ezek a pontok pedig szakrális helynek tekinthetők. Az energiamezőket vizsgálva a Pilisben egyedülálló éltető energia lakozik, hiszen itt páratlanul sok csomópont fedezhető fel. 

Talán csak puszta véletlen, hogy a Dunakanyar íve, valamint a folyó számos elágazása régen szív alakban ölelték körbe a Pilis hegységet. Az Ősmagyar Táltos Egyház szerint a szívcsakra a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található. 

Ferenczy-szikla a Rám-hegyen

Pilisszentkereszt-szurdok

Gyógyító forrás 

A Szentkútról híres Csobánkát szintén energiaközpontként tartják számon, melynek területén négy fő áramlási csatorna metszi egymást. A zarándokok által látogatott forráshoz több Mária-jelenéssel kapcsolatos legenda is fűződik, viszont már a 19. század elején - a látomások és a búcsújárások elterjedése előtt - ismerték az emberek gyógyító erejét, ezért is hívták sokáig Lázkutacskának. 

Titokzatos kolostorromok 

Pilisszentlélekről egy kanyargós úton juthatsz fel a pálos kolostor feltárt romjait őrző domboldalba. A pálosok rendje az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, melynek a Pilis hegység szolgált ősi központjául. A rend fő célja a pogány értékek, valamint az ősi magyar kereszténység megőrzése volt, de sokan máig úgy sejtik, hogy a valódi feladataikat homályos titkok fedik. Egyes feltételezések szerint a pálosok nagy bölcsességeket birtokoltak, illetve a Föld szívközpontjának őrzői lehettek. Valóban kissé furcsa, hogy kivétel nélkül olyan szakrális területeken építették fel a kolostoraikat, melyek közelében a Dobogó földrajzi név is megtalálható. 

Kőkápolna a Pilisben

Patak a Pilisben

Egertől északra, a Dobogó-bérc alatti völgy szintén egy pálos rendház maradványait rejtegeti, és ugyanígy a Mátrában is összeköthető a Dobogó helynév a megmaradt kolostorromokkal. 

Az Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magas-hegy által alkotott Pilis-hármas környékén számos kolostormaradvány található. Ez a három, gúla alakú csúcs nemcsak azért különleges, mert szabályos formájuk mesterséges kialakítást sejtet, hanem, mert az egyiptomi piramisokhoz hasonlóan, az Orion csillagképnek megfelelően helyezkednek el. A rendházak alapjait pedig pontosan úgy jelölték ki, ahogy az Orion többi csillaga áll. 

A legenda szerint az utolsó Árpád-házi király egy-egy szertartással időlegesen lezárta a szakrális központ energiapontjait, melyeket Károly Róbert fia, Nagy Lajos nyitott meg ismét azzal, hogy Szent Pál testét visszavitette a Pilisbe. 

A Hunyadi Mátyás halálát követő írásokból az is kisejlik, hogy Mátyás király szintén szoros kapcsolatban állt a pálos renddel. A pálosok rendjét sokan ősi tudást őrző táltosok csoportjának tartják, kiknek feladata a Pilis titkainak őrzése volt: felügyeletük nélkül még a királyok sem léphettek be a hegyvidék legbelsőbb, legszentebb részeibe. 

14 gyönyörű hegyvidéki kirándulóhely itthon

A múlt ösvényein járhatsz 

A kutatók sokáig Óbuda területén keresték az Árpád-kori építkezések maradványait, ám a feltárt leletek nem jelentettek egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a korabeli írásokból ismert, ősi Buda romjaira bukkantak volna. 

Más vizsgálódások alapján múltunk elveszett ösvényei a Pilisben keresendők, vagyis az Árpád-házi királyok fővárosa a Dunakanyarban, az Esztergom, Dömös és Dobogókő által határolt területen lehetett. Ezek szerint előfordulhat, hogy Attila, Árpád és a magyar királyok sírjainak rejtélyét a pilisi táj dédelgeti magában. 

Képek: hu.wikipedia.org Dobogókő és Pilis szócikkei; www.ordzagalbum.hu, Miccer, radarhead. 

Hiszel abban, hogy a Pilis különleges energiát és ősi erőt őriz? 

Emberek aranyban

Emberek aranyban 

Budapesten, a Király utca 26 alatt a VAM Design Centerben Emberek aranyban címmeldecember 31-ig látogatható egy különleges kiállítás. Különleges, mert ebben a témában, ilyen alapossággal, ezekkel a tárgyakkal, evvel a koncepcióval még nem találkozhatott Európa. 

A tárlat elemeit szkíta fejedelmi temetkezések régészeti leletanyagának reprodukciói, valamint nagyméretű, a feltárást és a leletmentést bemutató képek, molinók alkotják. A tárlatanyag gerincét képező tárgyak döntő többsége az u.n. "Issyk-kurgánból" és a Berel mellett feltárt lovas temetkezés, világviszonylatban is ritkaság számba menő leleteiből származik, azoknak méret- és anyaghelyes reprodukciója. A reprodukciók hitelességét az Ostrov Krym, a feltárást végző és a reprodukciókat pontosan és jogszerűen készítő, és a sok ezer éves leletanyag szerves részét is konzerválni, restaurálni képes restaurátornak, Krym Altynbekovnak privát intézete szavatolja. A bemutatásra kerülő tárgyak ízelítőt adnak a teljes kultúrkör leletanyagából, megelevenedik általuk Berel és Issyk leletein kívül a Cárok völgyéből származó tuvai lelet, és számos lelőhely emblematikus arany és ezüst tárgyai. 

Maga a kiállítás nem csak az ásatások kézzelfogható eredményeinek, azaz a tárgyaknak, bemutatására alapul, hanem a teljes feltárási folyamatot bemutatja. A feltárást vezető és a restaurálást végző Ostrov Krym működésén keresztül végigvezeti a látogatókat a feltárás, a beazonosítás, a leletmentés, a konzerválás és a reprodukció munkafázisain. Megismerteti a közönséggel azt az emberfeletti munkát, mely során a három-négyezer éves szerves leletek, fából, bőrből, és vászonból lévő temetkezési emlékek is megelevenednek, és az aranyból, ezüstből készült szakrális tárgyak együttesét teljessé téve, egységes egészként mutatják be a sztyeppe urainak, kultúráját, képzettségét, gazdagságát. 

A kiállítás látogatói átélhetik ezeknek a titokzatos földpiramisoknak a kutatását, a kincsek megtalálásának euforikus örömét, a leletek beazonosításának aprólékos, szinte nyomozati technikákat igénylő munkáját, és a restaurált leletek igéző szépségét megcsodálva egy időutazást tehetnek a lovasnomád kultúra fénykorába. 

emberekaranyban.hu 

Csodaital

 Orvos tanácsolja. *Csodaital.*

Alapanyaga egy burgonya, répa és egy alma.
Mossa jól meg, vágja össze, és tegye be egy gyümölcscentrifugában,
vagy egy lé facsaróba. Az így nyert levet azonnal, frissen igya meg.
Hozzá lehet adni citromlevet, vagy lime-ot, így még inkább frissítő
lesz az íze. Ez a csodaital a következő panaszokra van jótékony
hatással:
1.             Gátolja a rákos sejtek növekedését.
2.             Gyógyítja a fekélyeket és megakadályozhatja a súlyos
máj-, vese-és hasnyálmirigy betegségeket.
3.             Megakadályozza a szívrohamot és a magas vérnyomást.
4.             Erősíti az immunrendszert.
5.             Javítja a látást, enyhíti a vörös fáradt vagy száraz szemet,.
6.             Megszünteti az izomfájdalmat.
7.             Méregtelenít, segít a székletürítésben, megszünteti a
székrekedést. Ezért a bőr sugárzó és egészséges lesz. Nagyon hatásos a
pattanások ellen.
8.             Javítja a rossz leheletet.
9.             Csökkenti a menstruációs fájdalmat.
10.         csökkenti a lázat.


Egyáltalán nincs mellékhatása. Nagyon tápláló és könnyen felszívódik!
Nagyon hatékony akkor is, ha szeretne fogyni.
Legalább 2 hétig fogyassza mindennap. Kérjük, ügyeljen arra, hogy csak
frissen facsart levet igyon. MIKOR fogyasszuk?*Reggel éhgyomorra
fogyasszuk el!
Egy óra múlva lehet reggelizni, illetve vacsorázni. A gyors eredmény
érdekében naponta igyunk meg belőle két adagot, reggel és délután 5
óra előtt.
Kérlek ezt a receptet továbbítsd azoknak a barátaidnak is , akik
egészségesen szeretnének élni. Gondoljunk a barátaink egészségére is.
Köszönöm.

AZ ÉN NÉPEM részlet - NYÍRŐ JÓZSEF - MIHI.


Keresztény Európa?

Keresztény Európa?
2012. 09. 18. kedd. - 16:45 Kitartás

A múlt héten négy brit jelent meg a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán. Strasbourgba minden évben szinte az összes európai ország több ezer állampolgára elzarándokol, igazságot keresve olyan ügyekben, amelyekre a hazai joggyakorlatban nem találtak kielégítő orvoslást. Meglepő azonban a négyek keresetének jellege: ők a szabad vallásgyakorlásnak jogát érzik korlátozva. A felperesek nem muszlim bevándorlók vagy valamelyik kisebbségi szekta tagjai, hanem anglikán és katolikus keresztények.

Shirley Chaplin 56 éves devoni ápolónő. Több mint 30 éven keresztül kis ezüstkeresztet hordott a nyakában, míg egy napon, 2009-ben hirtelen megtudta, hogy "higiéniai okok miatt" ez nemkívánatos. Többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó levenni nyakláncát, aminek az lett a következménye, hogy elbocsátották. Egy másik nő, Nadia Eweida hasonló okok miatt a British Airwaysnél veszítette el állását. Az ő kis keresztje állítólag nem felelt meg a cégnél előírt öltözködési előírásnak. Mindkét nő bírósághoz fordult, és minden fokon elvesztették a pert.

Más jellegű azonban Lillian Ladele panasza. Őt akkor bocsátották el, amikor a londoni anyakönyvi hivatal dolgozójaként nem volt hajlandó részt venni homoszexuális polgári esküvőn. Csakúgy, mint Gary McFarlane, aki a házasulandó párok tanácsadója volt, de az egyneműekkel nem szándékozott találkozni. Ők azzal indokolták panaszukat, hogy ez a fajta munkavégzés ütközne vallási és világnézeti értékeikkel.



Hivatalosan mind a négy eset a munka törvénye hatálya alá esik, de a strasbourgi pert figyelő európai keresztények nem így látják a dolgokat. Szemükben a demokrácia vizsgázik abból, amin megbukott a brit joggyakorlat: toleranciából és történelmi tudatból. A brit elbocsátások ugyanis korántsem egyediek. Se szeri, se száma azoknak az eseteknek, amelyekben több nyugat-európai országban a munkáltatók, a helyi hatóságok, a jogalkotók azt a meggyőződést képviselik, hogy a keresztény hit valamiféle maradi, szinte szégyellnivaló, modern emberhez nem illő világnézet, magatartásforma. Ez nem csak az ateista többségű Hollandiában vagy Csehországban van így.
A harcias ateisták között ott jeleskednek például a spanyolok, akik még fél évszázaddal ezelőtt mintakatolikusoknak tartották magukat.


Nemrég volt alkalmam beszélni Daphne McLeoddal, a Pro Ecclesia et Pontifice brit katolikus egyesület aktivistájával. Szomorúan beszélt arról, hogy hazájában annak, aki nyíltan vállalja keresztény hitét, szégyellnie kell magát "szabadelvű" polgártársai előtt. Leginkább akkor keseredett el, amikor azt mondta, hogy nincs olyan brit munkáltató, aki egy szikh dolgozót arra merne utasítani, hogy vegye le a turbánját.

A kontinens gyakorlatában győzött valami furcsa és érthetetlen politikai felfogás, mely az európaiaknak tiszteletet és toleranciát parancsol az idegen vallások iránt, miközben nekünk szégyenkeznünk kell saját hagyományaink miatt. Mintha a kereszténység csak inkvizíciót és erőszakos hittérítést jelentene. Eme idiotizmus jegyében még a karácsonyi képeslapokról is eltűnt a "Christmas" szó.

Ez persze más vallásokra nem vonatkozik. Amikor nemrég egy óvatlan német bíró nem eléggé humánus eljárásnak nyilvánította a körülmetélést, jókora politikai vihart kavart. Parlamenttől kormányig mindenki versenyezve igyekszik jóvátenni ezt a szörnyű bakit, amellyel egyszerre a zsidókat és a muszlimokat is sikerült felingerelni. Shirley Chaplintől idáig még bocsánatot se kértek.

A strasbourgi bíróság döntése a brit négyek ügyében precedensértékű lehet egész Európa számára, de valahogy nem vagyok optimista. Eme tiszteletre méltó testület rendkívül rest foglalkozni nyelvi, kisebbségi és vallási kérdésekkel. Most is valószínűleg munkaügyi esettanulmány lesz belőle, amelyből feltehetően nem sok minden következik majd. Persze, szeretnék tévedni. Legalább azért, hogy teljesen ne veszítsem el az Európába vetett hitemet.

Jaroslaw Gizinski
(hetivalasz.hu)

Kapcsolódó:
Árpádsáv-ügyben büntették Magyarországot (Mainap)

Interaktív térkép: száz magyar iskola, amit elvehetnek

Interaktív térkép: száz magyar iskola, amit elvehetnek

Új Magyar Szó 2012. szeptember 19., szerda Kitekintő

Interaktív térképen lehet megkeresni száz olyan romániai magyar iskolát, óvodát, amely visszaszolgáltatott, közösségi vagy egyházi ingatlanban működik - tájékoztatott kedden az 13020-as Ügy önkéntes csapata.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a Mikó-ügy néven elhíresült, június 28-i bírósági döntés épp ezért több mint egy jogi eljárás: rendkívül veszélyes precedenst teremthet, hiszen nemcsak a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot államosíthatják újra, hanem ez a veszély fenyegeti a többi visszaszolgáltatott egyházi és közösségi ingatlant is.

A száz ingatlant feltüntető, fotókat, címeket tartalmazó, interaktív térképet itt lehet elérni.

Magyar iskolák veszélyben

A Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása elleni petíciót keddig több mint 50 ezren írták alá, ebből közel 12 ezren online jelezték támogatásukat. A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a www.13020.ro honlap román és angol nyelvű változata is elérhető.

Nyugati rontás

2012.09.18. | 15:35 Erdély.ma 

Igaza volt Wass Albertnek, amikor már a Nagy Sós Vizeken túlról üzente, hogy Magyarországra a rontás nem csak keletről, hanem inkább nyugat felől érkezett. "Ha egyedül keletről jött volna a rontás, puskával a kezünkben elbántunk volna vele. A rontás nyugatról jött... A nyom nemcsak Washingtonig vezetett, de azon is túl, az amerikai egyetemre." Oda, ahová a magyar történetírók későn érkeztek, a környező országok történészei addigra elhintették a maguk legendáiból szőtt históriájukat. 

De nem kell átrepülnünk az óceánt ahhoz, hogy a Nyugat nemzetünk feldarabolásában játszott főszerepét felfedezzük. Ormos Mária történész szerint 1919 februárjában a francia vezetésnek sikerült mindenkit meggyőznie, hogy a román hadseregnek szüksége van az Arad-Nagyvárad, illetve a Nagyváradtól észak felé kiinduló vasútra ahhoz, hogy Lemberg (a mai Lvov) vidékén segítségére legyen a bolsevikok ellen harcoló lengyeleknek. Valójában az egész a lengyel-francia osztozkodást szolgálta az egykori orosz birodalom nyugati felében. 

A világban való utazásaim alatt meggyőződésemmé vált, hogy a magyar érdekre ma is csak vállat rándítanak a magas kancelláriákon. Az Egyesült Államokra talál továbbra is Wass Albert megállapítása, miszerint "ennek a népnek a politikusait nem érdekli sem a magyar igazság, sem a román igazság, sem a kongóbeli igazság, sem az ilyen vagy amolyan igazság. Egyetlen egy dolog érdekli csak, hogy mához két évre, három évre vagy négy évre hány szavazatot kapnak." 

Ami pedig öreg kontinensünk nyugati fertályát illeti: ők is a napi érdekeikhez igazítják a kelet-európai népekhez kötődő viszonyt. A lényeg, hogy ne legyen gondjuk velük, és hozzon valamit az ország kasszájába. Nem egy kisebbségi európai képviselővel beszélgetve majd mindegyikük azt mondta, hogy a nemzetiségek problematikája nem szeretett téma a közös Európában. 

Nincs olyan nagyobb ország, amelynek nagynemzeti politikusai ne rángatóznának a kisebbségi követelések hallatán. Így inkább hallgatnak róla. És ujjal mutogatnak minden olyan országra, amely saját útját akarná járni, nem szeretne másodrangú polgárként élni a közös Európában. Az országrontó történelmi szerepükre pedig emlékezni sem akarnak. Főleg, ha a számos országba szétszórt magyarok utalnak erre. 

Román Győző
Székely Hírmondó
 

Kapcsolódó: 
   Wass Albert: Az elfeledett karácsony szellemében... (Barikád)