Minden változásnak a kezdete az, ha megismerted Önmagad. Már tudom, hogy ez egy hosszú, és nem is oly egyszerű folyamat. Amíg nem tudod, mit akarsz az Élettől, az Életedtől, mik a céljaid, melyik utat válaszd, és nem tudod, merre tartasz, addig csak állsz, toporogsz, nézelődsz, kérdezősködsz, nézed mások elsuhanó Életét, …és talán, néha-néha, megpróbálsz valakibe belekapaszkodni, mert „hátha” vele jobb lesz. Van egy rossz hírem: ez nem a Te Életed.
A Te valós lényed, fizikai valód kell, hogy átélje a saját változásod. A gondolataid, az érzelmeid, a tetteid -úgy ahogy vagy-,
Te magad kell, hogy akard, az Életed változását. Fedezd fel végre azt, aki vagy, aki eddig az álarcok mögött megragadt. Miért nem tudod elengedni azt, aki nem te vagy?
Tudom, most kezdődnek a felsorolások, a kifogások: ..mert mindenkinek meg kell felelnem, …mert elveszíthetem a munkámat, ..mert nem fognak szeretni, ..mert nem fognak tisztelni, ..mert már nincs erőm/időm a változásra…. Aztán egy szép napon kiderül – míg a kifogásokat sorolod-, hogy az Életed olyan válságba került, és olyan mélyre zuhant, hogy már csak azt érzed: ez a vég.
Adj, hát magadnak Most egy esélyt, esélyt arra, hogy ki tudj mászni a gödörből, a sötétből, …a fényre, és éld a saját Életed végre.
Félned nem kell, hisz utadon, mindig ott vannak az Angyalok, kik segítenek, és fogják a két kezed. Akarj Élni, Önmagad lenni, és a boldog utadon haladni. Kívánom, tudd elereszteni az álarcokat, melyek a változásban meggátoltak. A kifogásokat tedd félre, és törj fel a mélyből, a fényre.
(s.k.) ©Katalin Gné Molnár
A Te valós lényed, fizikai valód kell, hogy átélje a saját változásod. A gondolataid, az érzelmeid, a tetteid -úgy ahogy vagy-,
Te magad kell, hogy akard, az Életed változását. Fedezd fel végre azt, aki vagy, aki eddig az álarcok mögött megragadt. Miért nem tudod elengedni azt, aki nem te vagy?
Tudom, most kezdődnek a felsorolások, a kifogások: ..mert mindenkinek meg kell felelnem, …mert elveszíthetem a munkámat, ..mert nem fognak szeretni, ..mert nem fognak tisztelni, ..mert már nincs erőm/időm a változásra…. Aztán egy szép napon kiderül – míg a kifogásokat sorolod-, hogy az Életed olyan válságba került, és olyan mélyre zuhant, hogy már csak azt érzed: ez a vég.
Adj, hát magadnak Most egy esélyt, esélyt arra, hogy ki tudj mászni a gödörből, a sötétből, …a fényre, és éld a saját Életed végre.
Félned nem kell, hisz utadon, mindig ott vannak az Angyalok, kik segítenek, és fogják a két kezed. Akarj Élni, Önmagad lenni, és a boldog utadon haladni. Kívánom, tudd elereszteni az álarcokat, melyek a változásban meggátoltak. A kifogásokat tedd félre, és törj fel a mélyből, a fényre.
(s.k.) ©Katalin Gné Molnár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése