Nimród regéje nyomán

Nimród regéje nyomán készült című selyemképem az Őshaza emlékezetéről szól, melyben még az aranykori állapot uralkodott. A JóIsten által leejtett Aranyalma meggyökeredzett, és csodálatos Életfa hajtott ki belőle, melynek tövében Tündér Ilona az anyai szeretettel átölelve az Ő kisfiának Nimródnak altatódalt dúdol. Az Életfa másik oldalán, a szarvas ábrázolásában, Istenanyát jelenítettem meg. 

A zöldelő mezőt virágba boruló tulipánok veszik körül, melyek lágyan belehajolnak a (kék színnel megjelenített) Ősvízbe, mely az Eget és a Földet egybeálmodja.
Fogadjátok szeretettel. Feketéné Lendvai Katalin
(Szintén saját rajz és tervezés. Mérete: 74x74cm)

KOVÁCS NÓRI – NIMRÓD REGÉJE SZIMFÓNIKUS – NÉPI OPERA nyomán kaptam az ihletett hogy elkészítsem ezt selyemképet.
( Az alábbi szöveget Kovács Nóri énekesnőtől vettem át.)
Teremtés: " Amikor a Jó Isten lenézett a Földre, akkor egy gyönyörű szép helyszínt látott, és ez a Kárpát - medence volt. Egy csillagból gyúrt almát leejtett ide középre, ahol a szíve nagyot dobban a Földnek. És természetesen a Világfa nőtt ki ebből."
Teremtés dal:
https://www.youtube.com/watch?v=jlxl1gHK-Wk

"A Teremtés után következik..

Az Életfának az árnyékában Tündér Ilona ringatja az Ő kicsiny fiát Nimródot, és miközben kicsit szendereg a baba, azért ott félálomban hallgatja Édesanyja tanító szavát, amelyben az élet bölcsességére, a múlt tiszteletére, a hősök regéire, és mindarra tanítja az Ő kisfiát hogyha nagy lesz, hogy válhat belőle igazán nemes és nagy király. 21:41 percnél hallgatható meg a dal."
https://www.youtube.com/watch?v=OqyyvyPRAz4

KOVÁCS NÓRI – NIMRÓD REGÉJE SZIMFÓNIKUS – NÉPI OPERA 2 FELVONÁSBAN „Egy hiánypótló mű a magyarság eredetéről, hunor-magyar őstörténetünkről, az összetartozásról, a becsületről és hősiességről”
http://www.kovacsnori.com/hirek/Nimrod_regeje-tartalom.pdf