Michael Jackson
Bizalom
Amikor egyszer mókusokat etettem a parkban, észrevettem egy kicsi mókust, aki – úgy tűnt – nem bízik meg bennem. A többi egész közel jött hozzám és a kezemből evett, de ez az egy biztos távolságot tartott. Odadobtam neki egy földimogyorót. Odasurrant, idegesen megragadta és azonnal megint elszaladt. Következő alkalommal már sokkal kevesebb bizalmatlanság volt benne, és már valamivel közelebb jött. Minél jobban biztonságban érezte magát, annál jobban megnőtt a bizalma irántam. Végül már a lábamhoz ült és pontosan ugyanúgy bízott bennem, mint a többiek és ugyanúgy kéregetett földimogyorót, ahogy minden mókus. A bizalom mindig így működik – végső soron attól függ, hogy az ember mennyire bízik saját magában. A saját félelmünket soha senki más nem tudja legyőzni, az embernek saját magának kell legyőznie.
Az biztos, hogy ez nem könnyű, mert a félelem és a kétség nagyon makacs tulajdonságok.
Félünk a visszautasítástól, hogy újra megsebeznek minket.
Ezért biztos távolságot tartunk egymástól. Úgy hisszük, ha elkülönítjük magunkat, ezzel védekezhetünk is. De ez sem működik, mert magányossá és szeretet nélkülivé válunk. Az önbizalom azzal a pillanattal kezdődik, amikor felismered, hogy semmi rossz nincs abban, ha félünk. A félelem nem probléma, mert mi mindannyian érzünk néha izgatottságot és bizonytalanságot. Probléma akkor van, ha az ember nem elég őszinte ahhoz, hogy beismerje a félelmeit. Ha elfogadom a saját kétségeimet és bizonytalanságomat, nyitottabbá válok más emberek felé. Minél mélyebben szállok magamba, annál erősebb leszek, mert megtudom, hogy az igazi énem erősebb minden félelmemnél. Ha az ember eljut oda, hogy teljesen elfogadja önmagát, akkor teljessé válik a bizalom. Nem marad szakadék magunk és mások között, mert bennünk már nincs szakadék. És ott, ahol egykor félelmeink voltak, most a szeretet nőhet.
Az biztos, hogy ez nem könnyű, mert a félelem és a kétség nagyon makacs tulajdonságok.
Félünk a visszautasítástól, hogy újra megsebeznek minket.
Ezért biztos távolságot tartunk egymástól. Úgy hisszük, ha elkülönítjük magunkat, ezzel védekezhetünk is. De ez sem működik, mert magányossá és szeretet nélkülivé válunk. Az önbizalom azzal a pillanattal kezdődik, amikor felismered, hogy semmi rossz nincs abban, ha félünk. A félelem nem probléma, mert mi mindannyian érzünk néha izgatottságot és bizonytalanságot. Probléma akkor van, ha az ember nem elég őszinte ahhoz, hogy beismerje a félelmeit. Ha elfogadom a saját kétségeimet és bizonytalanságomat, nyitottabbá válok más emberek felé. Minél mélyebben szállok magamba, annál erősebb leszek, mert megtudom, hogy az igazi énem erősebb minden félelmemnél. Ha az ember eljut oda, hogy teljesen elfogadja önmagát, akkor teljessé válik a bizalom. Nem marad szakadék magunk és mások között, mert bennünk már nincs szakadék. És ott, ahol egykor félelmeink voltak, most a szeretet nőhet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése