2015. április 23., csütörtök

VNTV - A tiszta lap foltjai, avagy a teremtő erő




Hogyan működik a „kérd és megadatik" program?
Miért történnek rossz dolgok, amikor én jókat kértem?
Mi történik azzal, aki nem kér, csak sodródik életében?
Miért nehezebb minden a mai világunkban?
Mindannyian teremtő erővel bíró szellemi lények vagyunk!
Vegyük hát észre, hogy sorsunkat mi saját magunk alakítjuk!
Az előadás során egy angyaloktól kapott részletes gyakorlati útmutatót kaphatunk, amely segítségével kezünkbe vehetjük saját életünk irányítását.


ŐSI HITÜNK – A MAGYAR NEMZETI ŐSVALLÁS





ŐSI HITÜNK – A MAGYAR NEMZETI ŐSVALLÁS

ALAPOK (általános alapelvek)


Az ősi hit, az ősök hite, miképpen az égi sereg, legyőzhetetlen! 

I

A Teremtő megálmodta, kigondolta, majd kimondta és megteremtette a világot. Segítőket is vett maga mellé, hogy művét tökéletesítsék. A segítők tovább építették, szépítették, megsokszorozták művét. A teremtett világ teljes szépségében ragyogott, a megtestesültek élték világukat, amikor az egyik segítő már rossz gondolatokat dédelgetett magában. Úgy vélte, hogy ő is tud olyat, mint a Teremtő, de nagyot tévedett. A Teremtő szintjére nem érhetett fel, a Teremtő munkáját, feladatát ő nem tudta elvégezni. A semmiből nem tudott valamit, szépet és jót előhozni, sőt a jót, a meglévőt nem sokszorozta, hanem csak megrontani, visszájára fordítani, lerombolni tudta azt. Azt viszont megtette - rosszat, sötétséget hozott létre. Így a teremtett világban már nem csak a fény, a szép és a jó tevékenykedett, hanem annak ellentéte is.

A jó és rossz azonban csak a segítők szintjéig ér fel, legfeljebb addig a szintig tudja alakítani a létet. Ha fölé tudunk pillantani, ha fölé tudunk kerülni, már nincs hatása ránk, mert a Teremtő szintjén nincs olyan. Nekünk embereknek, mondhatjuk, az talán a legfontosabb dolgunk, hogy fel tudjunk emelkedni - el kell tudnunk érni a Teremtő szintjére, sőt azt kell tudnunk lehozni a földi közegbe is, azt kell tudnunk megélni, hogy a Teremtő munkája teljes egészében érvényesülni tudjon. Mert ha így élünk és így cselekszünk, akkor a Teremtő munkáját, az általa keletkezett szépséget és jót sokszorozzuk, szépítjük, építjük tovább mi is.
  

II

Az Univerzális, égi (Isten)család mása a földi (Nap)család. A magyar hagyományban a Teremtő, vagyis az Öreg/Örök Isten, illetve földi megszemélyesítője Nimród mellett ott áll felesége az Isten-Anya, vagyis Nagyboldogasszony, Enéh. Kettejük nászából születik fiuk Magyar (ikerfele, kiegészítője, Hunor), aki maga a Napisten. A Napisten hozza le a földi közegbe az univerzális, égi törvényt, és itt a földön ő mutatja meg, hogyan is néz ki a fönti család. A Napisten, Magyar párja a Földanya(istennő), aki maga Tündér Ilona, a Boldogasszony. Gyermekeik mi magunk vagyunk, emberek, magyarok. Saját életünkben mi is ezt a példát visszük tovább, éljük meg. Azt is mondhatjuk, hogy gyermekként mi is gyermek, vagyis a Napisten, avagy Földanya vagyunk, de amint igazi értelemben felnövünk, megházasodunk, illetve földi létünkben sikerül kiteljesednünk, „eggyel feljebb lépünk”, és ahogy mi átvesszük az univerzális feladatot, úgy öröklik tőlünk utódaink a napisteni, földanyai szerepkört. És ez így megy generációról generációra. Mert amint fent, úgy lent is.

A fentiek alapján hogyan is kell értelmeznünk Jézus életét? Nála ugyanis pontosan ezt a sémát, formulát látjuk érvényesülni. Földi létében Ő a Napisten, úgy mint Magyar. Párja a Földanya, Boldogasszony, eredeti nevén Tündér Ilona (a magyar nyelv szabálya szerint egy név visszafelé is olvasható, és a mássalhangzókat váltópárjukkal helyettesítve is értelmes szavakat kapunk: iLoNa fordítva MáRia, vagyis Mária Magdalából). Atyja, miként azt többször kinyilvánítja, a Teremtő(isten), édesanyja pedig Mária, az Isten-Anya, Nagyboldogasszony. Jézus a testvéri köteléket - amit egyébként mi magyarok már előtte is így éltük meg - mindenki, az egész emberiség számára világossá tette. Mert aki magához veszi a kenyeret, ami a test, és magához veszi a bort, ami a vér, az, lelki vállalással, a másik, avagy Jézus, avagy Magyar, avagy a Teremtő (illetve párjaik) test-vére lesz. Test és vér egy, tehát TESTVÉR. Önálló személy, egyedi és megismételhetetlen az adott földi megtestesülésében, de ugyanakkor egy az isteni családdal, és egy a földi családdal is.


Öreg Östen/Nimród/Atya-Isten       Isten-anya/Enéh/Nagyboldogasszony/Mária
     (turul, párduc, oroszlán)                               (csodaszarvas)

                         Nap-Isten/Magyar (ikerfele Hunor)/Jézus

  

Nap-Isten/Magyar/Jézus        Földanya/Tündér Ilona/Boldogasszony/Magdalai Mária

                     Mi magunk, emberek, magyarok
                    (személyünkben és nemzetként is)

                       

III

A magyar nemzet ősi hitvilágában érthető és világos rend uralkodik. Hitvilágunk tiszta és egyszerű, hiszen a Teremtő, az Egy(isten) mintájára él és lélegzik, ezért Egy-szerű. Életünket teljesen áthatja, átitatja ez, az egyéni mindennapoktól egészen a nemzeti lét csúcsáig. Ahogyan az isteni szférában, úgy az emberi világban is.

A magyarság szorosan együtt él az isteni világgal, tudja, hogy az isteni (energia) itt él velünk, körbevesz minket, megnyilvánul. Ebből adódóan a minket körülvevő világgal, a természettel is szoros kapcsolatban van. Tiszteli annak elemeit, létezőit, kihasználja az általuk nyújtott lehetőséget. Nem uralja, hanem cselekvően építi és használja. Szertartásaiban, még a természethez kapcsolódókban is, a Teremtővel keresi a kapcsolatot, neki adózik tisztelettel.

A magyarság a világ teremtése óta tudja és éli az univerzális törvényeket. Egyistenhitű, hisz a Teremtőben, a mindenek urában, a legfőbb irányítóban. A Teremtő messze van, de egyben közel is, elvont, de egyben megszemélyesíthető, tulajdonságai nevén nevezhetők. Mindazonáltal tisztában vagyunk azzal is, hogy a világ és az ember Teremtője mellett ott áll párja, hogy az univerzumot, a teremtett világot működtető kiáradó és a visszahúzódó, a cselekvő és a befogadó energia egyensúlya meglegyen. Megnyilvánulási, megjelenési formájuk végtelen, miként az látszik a teremtett világban, illetve önmagunkon, embereken.

A Teremtő férfialak, párja az Istenanya, női. Gyermekük szintén férfi, hiszen neki kell a cselekvő energiákat lehoznia a földi közegbe, hogy itt párt találva együtt tudják kiteljesíteni azt. A férfialak maga az Öregösten, avagy földi közegben megszemélyesítve Nimród, állatalakban oroszlán vagy párduc. Mert amit a Teremtő tett a kezdet kezdetén, azt tette Nimród is - elindította a folyamatot. A nőalak Enéh, a Nagyboldogasszony, de ő a Tejút is, aki befogadja a teremtői energiákat, és gyermeket hoz a világra, a Tejút egyik csillagát, a Napot. A Nap maga a Gyermekisten megszemélyesítője, ő Magyar (Hunor), aki párra Földanyában, vagyis Tündér Ilona személyében talál. A befogadó ekkor, a násszal Boldogasszonnyá teljesedik ki és válik az emberek, a magyarok anyjává. Nagyaboldogasszony, Boldogasszony lelkünk része, életet adó és óvó egyben. Közvetít is, rajta keresztül érezhetjük meg fényt, a cselekvő energiát, ezért jelenik meg mindig a Nappal, vagy a turullal együtt.

A földi létben a Napot tekinthetjük a földi élet atyjának, míg a Földet az anyjának. Testünk a Földből vétetett, így anyai örökségünk, míg lelkünk a Naptól származik, ezért atyai örökségünk. Mindkettő része az univerzumot működtető energiának - a test a befogadó, továbbéltető, a lélek pedig a cselekvő, alkotó. Testünkben tehát a Földanya, illetve magasabb szintről az Isten-anya, míg lelkünkben a Nap(isten), magasabb szintről a Teremtő maga él, nyilvánul(hat) meg általunk. Teremtettek és teremtők is vagyunk egyben; kapunk és adunk, használunk és alkotunk, továbbadunk.

A Teremtő, ha küldöttként kíván megmutatkozni, a turul alakot veszi fel (a szárnyas Napban is ezt jelzi), míg Nagyboldogasszony felbukkanó csodaszarvasként segíti elő a természet törvényének érvényesülését, és vezeti fiát párjához, a leányhoz, hogy az emberek világa fenn tudjon maradni. Ahogyan a turul köti össze az égi és a földi világot, úgy válik vezetővé a földi közegben a csodaszarvas. Feladatuk mindig az, hogy az isteni rendelést valamilyen formában a Földön létezők tudomására hozzák. De ha a csodaszarvas egyben az istenanya, akkor ő befogadó is, tehát a turul által hozott üzenetet veszi magához, és viszi tovább, teljesíti ki. Ebből adódóan mindkettő nemzeti jelkép: a turul az isteni iránymutatásé, míg a csodaszarvas a nemzetet, az isteni iránymutatás által továbblendítő segítőé. 

VI

Mióta a világ világ, a magyarság itt a Kárpát-medencében éli az „ahogy fent, úgy lent” törvényét. A teremtés kezdetétől ez a föld, Földanya szíve az otthonunk és mindig magyarul (avagy ennek ősnyelvi formáján) beszéltünk. Az idők folyamán telepesek rajzottak ki innen a szélrózsa minden irányába, és lett légyen az kelet avagy nyugat, dél vagy észak, az új (telep)helyen megtelepedtek, hazát alapítottak, sokasodtak. Ahogy fordult a világ kereke, ilyen vagy olyan okokból ezen telepesek utódai visszatértek az őshazába, a Kárpát-medencébe. Ezeket a visszatéréseket nevezik „honfoglalásnak”, a sorban az utolsó igazán mérvadó hazajövetel az „árpádi honfoglalás” volt. Minden visszatérő hazajött, erősítette az itt élő őshonos magyarságot, mert a messzi távolból ismereteket, tapasztalatokat hozott; és ha szükség volt rá frissítette is az itt élőket. Tehát ha egy pillanatra úgy is tűnt a felületes szemlélőnek, hogy a magyarság eltűnt a Kárpát-medencéből, nagyot tévedett. Nem volt ez egyéb, mint egy apró visszahúzódás, amelyet, ha úgy adódott, egy, az ősi honba visszatérő részünk segítségével felerősített kiáradás követett. És a magyar, a külső szemlélő nagy csodálkozására ismét teljes fényében, erejében élt tovább.

Ahogyan egyértelmű rend uralkodik az égi szférában, úgy egyértelmű a rend a nemzet életében is. Érvényes ez a mindennapoktól kezdve a hadszervezeten át az ország szervezeti felépítésére is. Ahogyan a Teremtő az égben, úgy áll a magyar fejedelem/király a magyar nemzet élén. Az uralkodók turul szimbolikája arra utal, hogy hatalmukat a Teremtőtől kapták, égi természetű, rendkívüli avagy természetfölötti képességekkel ruházza fel őket. A Teremtőt képviselik a földi létben, az Ő akaratából uralkodnak. Ugyanúgy ahogy a Teremtő biztosítja a harmóniát a világmindenségben, úgy biztosítják ők az egyensúlyt és az összhangot itt a földi közegben, a nemzet életében.

Miként a szakrális vezető, a király, úgy a magyar nemzet is feladatra elhívott nép (nemcsak a magyarság kapott feladatot, minden népnek megvan a maga dolga, tehát küldetéstudatunk nem kizárólagos!). Ez a küldetéstudat kiemelt helyen áll a nemzet létében. Mivel küldetésünk van, ezért tudjuk, hogy a Teremtő sajátos létet adott nekünk arra, hogy beteljesítésük nekünk magyaroknak adott rendelését.

Forrás: http://feherbaratok.ewk.hu/osi-hitunk/

A HIT





Egy fiatal férfi a hadseregben szolgált, ahol folyamatosan megalázták, mert hitt Istenben. Egy nap a kapitány megint meg akarta alázni a csapat előtt. Kiszólította a fiatalembert, és azt mondta: - Fiatalember jöjjön ide, fogja a kulcsot és menjünk a Jeeppel.
A fiatalember azt válaszolta: - Nem tudok vezetni!
A kapitány azt mondta: - Hát akkor kérjen segítséget a maga Istenétől!
Mutassa meg nekünk,
hogy Ő létezik! A fiatalember fogta a kulcsot, és odament a járműhöz, és közben imádkozott ...... ... És leparkolt a dzsippel ott, ahol a kapitány akarta. A fiatal férfi kiszállt a kocsiból, és látta, hogy mindenki sír. Ahányan voltak, mind: - Szeretnénk szolgálni azt az Istent!
A fiatal katona megdöbbent, és megkérdezte, mi folyik itt?
A kapitány sírva nyitotta fel a motorháztetőt, hogy megmutassa a fiatalembernek, az autóban nincs motor.
A fiú alázatosan azt mondta: Kapitány Úr!Ez az Isten, akit szolgálok, akinek semmi sem lehetetlen, az Isten, aki életet ad, annak is, ami nem létezik.
Talán azt hiszed, vannak dolgok, melyek számodra lehetetlennek tűnnek, de Istennek azonban minden lehetséges. Mindenki, aki ezt elolvassa;
Imádkozom az Úrhoz, tegyen SZUPER csoda az én életemben is, Jézus nevében.

Forrás:https://www.facebook.com/photo.php?fbid=864145330300336&set=a.173681276013415.37327.100001146327746&type=1&theater