2014. február 4., kedd

MAGASABB ÉLETCÉLUNK MEGSEJTÉSE






Ha már az idő nagyobb részében képesek vagyunk megőrizni felsőbbrendű énállapotunkat, a megemelkedett energiaszint és szabadságérzés újabb kérdéseket vet fel: ha már nem vagyunk azonosak azzal az emberrel, aki úgy éli az életét, hogy védekezésképpen drámákat ismételget,-akkor miről szól az életünk?
Mi a dolgunk valójában?
Úgy tartom az ilyen kérdések közvetlenül a felsőbb énnel való kapcsolat egyik jellegzetességéből származnak, éspedig abból a mindannyiunkban meglévő belső érzésből , amely jelzi, mi az, amit el kell érnünk életünkben.
Ez az intuíció teremti meg a belső vágyat, hogy magasabb perspektívából is megértsük lehetséges sorsunkat.
Milyenek voltak őseink?
Hol és hogyan éltek?
Figyelmünk végül ismét szüleinkre és gyermekkorunkra irányul: itt érvényesül igazán a megbocsátás szándéka, hiszen ha objektív szemmel nézzük őket, túl tudunk lépni a régi sérelmeken.
Úgy hiszem, gyermekkorunkkal kapcsolatban ez az igazi kérdés:
miért erre a helyre, ezek közé az emberek közé születtem?
Mi lehetett ezzel a célom?

James Redfield: A mennyei látomás


Csorba Piroska- Gyermekkor:
http://www.youtube.com/watch?v=m_kC8zzq35c