2012. június 13., szerda

Tündérszikla







Tündérszikla 

Messze-messze a Kárpátok havas bércei közt van egy különös csúcs.
Nem is igen mondható csúcsnak, hiszen a magas hegy teteje, mintha le lenne vágva, kis fennsíkot alkot, rajta egy különös szikla: egy fekvő lányalakra ráborulva egy férfi. Tündérsziklának hívja azt a nép, s a szikla tövében nyíló halványkékbe játszó fehér virágot a Hold Leányának.
S mindenki tudja a Tündérszikla történetét is.
Réges-régen ez a hegy nem volt ilyen kopár, hanem rengeteg fenyves borította, mint a környező hegyeket. Csúcsa, csakúgy mint a többi hegyé, az eget verdeste.
A rengeteg fenyves között volt egy kis tisztás, rajta kis falucska bújt meg.
A fenyvesben pedig boldogan élt az erdő tündére.
Édesanyja a Hold volt, édesapja az Északi Szél.
Gyönyörű volt a Tündér, szeme fényesebben ragyogott, mint édesanyja, a Hold. Légies alakját sokszor látták az erdőben elsuhanni az éjszakai vándorok, könnyű, fehér fátyolruhája kékes színben villant meg a fák között. De mindig csak éjszaka. Ilyenkor járta körbe erdejét: megsimogatta a vén fenyők törzsét, akik megfiatalodva, délcegen mosolyogtak le rá, harmattal szórta be a kis tisztások gyönge virágait, álomport hintett a mókusok és nyuszik szemébe. És minden éjjel elsiratta azokat a fákat, melyeket a falu népe vágott ki.
Sokszor ellátogatott az erdő szélére, oda, ahol a kis falucska temetője volt.
Szerette ezt a helyet: csöndes volt, nyugodt, kicsit szomorú is.
A mohos fakeresztek itt-ott megdőltek, de mindig voltak újak is, és a Tündér az embereket is elsiratta, azokat az embereket, akik kedves fáit ölték meg.
Egy este új keresztet vett észre, de vissza is rettent, mert egy emberi alakot látott a sírra borulva. Egy legény volt az, virágot szorongatott kezében, és egyre csak zokogott, zokogott. Összeszorult a Tündér szíve, elfelejtkezett anyja, apja tiltásáról, és odalépett a legényhez. Hűs virágkezével végigsimított a homlokán, álomport szórt a szemébe, s mikor elaludt, ölébe vonta a fejét, dajkálta, kedves dalokat dúdolt neki, édes szavakat sugdosott a fülébe. Elfelejtkezett mindenről és mindenkiről egészen addig, amíg az Északi Szél meg nem suhogtatta a lombokat: édesapja figyelmeztette a hajnal közeledtére.
Megrettent a Tündér, óvatosan lefektette a legényt a puha mohára, és elsuhant a fái közé.
A legény hajnalban meglepetten ébredt, nem tudta, mi történt vele, de valami nagyon édeset érzett a szívében. Másnap este is kijött, a Tündér már ott leselkedett a fák között. S minden úgy történt, ahogy az előző nap.
Harmadnap a Tündér hiába várta a legényt, az nem jött. Leült a sírhoz, és végtelen szomorúságot érzett a szívében. Rémülten jött rá, hogy szerelmes lett a legénybe.
Hiába tiltotta anyja, hiába tiltotta apja.
Egyszercsak valaki átölelte a derekát:
- Hopp, megfogtalak, szép Tündér!
A legény volt az. A Tündér megpróbált kiszabadulni a karjaiból, de fogva tartója nagyon erős volt. Végül feladta, és megkérdezte:
- Mit akarsz tőlem?
A legény belenézett holdsugarú szemébe, és azt válaszolta:
- Nem tudtam, ki volt az, aki megvigasztalt bánatomban. Ki volt az egyetlen, aki megsajnált édesanyám halálakor. Mert az emberek olyan kegyetlenek.
Olyanok, mintha nem lenne édesanyjuk. Neked van édesanyád, szép Tündér?
A Tündér bólintott.
- Van - felelte halkan. - A Hold az édesanyám.
- A Hold? Akkor te nagyon boldog lehetsz. Édesanyád örökké él.
Akkor már nem kellett a Tündért erősen fogni, egymás mellett ültek, s csak nézték egymást. Hetekig mást sem csináltak, mint ültek éjszakánként a kis kereszt mellett, nézték egymást, és meséltek.
A legény mesélt édesanyjáról, a szegény özvegyről, aki hamar elvesztette urát. s látástól-vakulásig dolgozott, hogy egyetlen fiát fölnevelje. Elviselt minden megaláztatást, csakhogy fia ne nélkülözzön. De bizony a sok megpróbáltatás megtörte, s legyengült. Fia, aki közben felnőtt, hiába hozott kevés megtakarított pénzén mindenféle csodagyógyszereket: édesanyja meghalt.
A Tündér is mesélt. Mesélt anyjáról, a Holdról, apjáról, az Északi Szélről. Elvitte legényt éjszakai útjaira, megmutatta az erdő csodavilágát, együtt simogatták az erdő fáit, becézgették az újszülött őzikéket, együtt öntözték harmattal a virágokat.
A fiú egy napon megkérdezte:
- Hozzám jössz feleségül?
A tündér megrettent.
- Azt ... azt nem lehet - hebegte.
- Dehát miért nem? - kérdezte a legény. - Hiszen szeretjük egymást.
- A szüleim azt mondták, hogy nem szerethetek meg földi embert.
A legény a szemébe nézett:
- És nem szeretsz?
A Tündér lesütötte a szemét.
- De szeretlek, de...
- Akkor meg mi a baj? Hiszen a szüleid is tudják, hogy szeretsz. És szóltak egy rossz szót is? Kérdezd meg őket, kérlek! - mondta a fiú esdeklőn.
Másnap a legény remegve ült a temető keresztjénél.
- Biztos nem jön el. Biztos megtiltották neki a házasságot. Miért is vetettem fel ezt az ötletet? Talán nem voltunk boldogok?
Fölnézett a Holdra. Úgy tűnt neki, mintha szomorúan mosolyogna le rá.
A következő pillanatban aztán kivirult, kifényesedett minden, s a Tündér a nyakába borult:
- A feleséged lehetek! Nézd, mit kaptam anyámtól!
- Egy ezüst virágkoszorút mutatott. - Ez volt az ő mennyasszonyi koszorúja is.
Nem volt pap, aki a sehonnan jött leányt hozzáadja a szegény fiúhoz, így a fenyvesek között esküdtek meg, Isten szabad ege alatt. A lakodalomra nem jött el a falu, de ott volt az erdő népe. S este a Hold bevonta sugaraival a legény kis viskóját: ezüst palotában töltötték nászéjszakájukat. Az Északi Szél megzengette a fenyveseket: orgonazúgással köszöntötte az újdonsült házaspárt.
A falu népe kerülte a házasok viskóját, de nem is hiányoztak nekik.
 A fiú nappal fát vágott a többiekkel, de este, ha hazament egy más világ várta.
Nem tartott sokáig a boldogságuk. Az országot ellenség fenyegette, s a férfiaknak be kellett vonulni. Egyedül maradt a Tündér, és várta, várta haza urát.
Sorra jöttek haza a férfiak: sérülten, fáradtan, bénán, de a legény nem volt köztük.
Ha a hazatért katonákat kérdezte uráról, csak legyintettek:
- A háborút elvesztettük, sokan odavesztek, nem láttuk őt, lehet, hogy ő is meghalt.
Aztán már nem jöttek többé katonák.
A Tündér ráeszmélt: szerelmese elesett.
És a Tündér elkezdett fogyni, halványodni. Már nem járt ki az erdőbe, a vén fenyvesek megdőltek, a tisztások virágai kiszáradtak, a mókusok, nyulak, őzek elköltöztek más erdőkbe. A Tündér csak feküdt a kis viskóban, nem látogatta más, csak a Hold és az Északi Szél.
A falu népe messziről elkerülte a szerencsétlen asszonyt. Nem jöttek vigasztalni, gyógyítani.
- Látod, leányom - mondta szomorúan az Északi Szél -, ezért óvtunk az emberektől.
A tündér halhatatlan, de csak addig, amíg az emberek össze nem törik a szívét.
Egyszer aztán kihunyt a Tündér szeméből a holdsugár, meghalt.
A Hold fekete felhőkkel fátyolozta el arcát.
Az Északi Szél pedig fölkapta leánya pillekönnyű testét, gyöngéden a felhők közé emelte, majd rettentő dühvel leomlasztotta a hegy tejetét. Recsegve-ropogva dőltek ki a kiszáradt fenyők, a faluból pedig nem maradt semmi, csak kövek és sziklák.
A hegy tetején aztán lerakta leánya holttestét, s a Hold sugaraival lassan kőburkot vont köré.
Évekkel később egy rokkant koldus járt arra. Nem lehetett nagyon öreg, de a sok nehézség erősen megviselte: teste összegörnyedt, arca ráncos volt, fél karja és fél lába hiányzott.
A falut kereste. Már az úton mondták neki, hogy nem létezik, de nem hitte.
Ott ült a sziklák és kőtörmelékek között, ahol faluját sejtette, és zokogott késő estig.
Aztán már csak ült kiszáradt szemmel, és nézett maga elé. Végül föltekintett a Holdra:
- Az nem lehet, hogy nem él! - kiáltotta. - Hová rejtetted a lányod?
Hangja ismét zokogásba fúlt:
- Hová rejtetted a feleségem?
A Hold hűs sugarával végigsimított a homlokán, és egy fénynyalábot küldött elé.
A koldus követte a sugarat egészen a hegy tetejéig, ahol megtalálta feleségét. Ráborult a sziklára, és zokogni kezdett újból.
A Hold sugaraival pedig lassan kőburkot vont köré.

Forrás:lotuszvirag.honlapepito.hu/








Turul csibe tábor Konyár 2012





Kedves Mindnyájan!

Csatoltan küldöm az idei Turul csibe táborunk esemény sorát.
Mindenkit
szeretettel várunk.

A tábor teljesen önköltséges, a kiszolgáló személyzet ellenszolgáltatás
nélkül dolgozik, és nagyon sokan hozzátesznek ahhoz, hogy táborunk méltó
és szórakoztató legyen mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek. Néhány
gyermek részvétele az összegyüjtött támogatáson múlik. Ezért nemes lelkű
támogatásokat elfogadunk, és nem feltétlenül pénzről van szó.
Az érdeklődést és támogatást megköszönve. Üdvözlettel: Nóri

Az Aranyszkíta Alapítvány bankszámlaszáma: Hajdú Takarék
Takarékszövetkezet 60600170-11064741.
Alapítványunk közhasznú minősítéssel rendelkezik, ezért a támogatott
összegről igazolást tudunk kiadni, amely a társaságokat feljogosítja
társasági adókedvezmény igénybevételére.







Turul Csibe Tábor 2012 Napisten havának 25 napjától 30.napjáig.

VI. 25 HÉTFŐ Első nap
10 00  gyülekező a szállás elfoglalása Konyáron a Művelődési Háznál.
1100  Tábornyitó szertűz
1200 Ebéd: savanyú krumplileves kolbásszal,
                       csőröge
1300 A tábor idejére vonatkozó szkíta törvények meghatározása: Beszélgetés a  szkítákról. Mese a szkítákról és a táltosokról.
Szkíta totó
Meseíró verseny meghirdetése. Téma: a csodatévő táltos.
1500  Rovás tanulás  - kicsiknek nemzeti jelképek kifestőzése.
1630 Tyúkkopasztás a másnapi ebédhez.
Uborkakovászolás.  A fiúk előkészítik a tüzelőt a pénteki bográcsozáshoz.
1800 Csordavárás, falusi gazdaság megtekintése.
1900 Vacsora: Kenyérlángos, tej.

VI-26.nap KEDD második nap

700 Ébresztő: 10 perc reggeli torna, mosdás, öltözés, szálláshely    rendbetétele
800 Reggeli: Sültkolbász mustárral, citromos teával.
900 fafaragás a fiúknak Nagy Imrével, batikolás a lányoknak
1200  Ebéd: Az előző nap kopasztott csirkéből csirkebecsinált leves
                     Krumplis palacsinta
1330 Rovás tanulás – kicsiknek verselés rigmusok
1500 Kenyérsütés, lebbencs tészta gyúrás
1700  Nyelvi játékok, nyelvi vetélkedők közben kicsiknek kifestőzés
1900  Vacsora: Májpástétom kenyérrel, paradicsom, paprika, tea.
2030  Lefekvés:

VI.27 3.SZERDA harmadik nap
700 Ébresztő: 10 perc reggeli torna, mosdás, öltözés, szálláshely rendbetétele
800 Reggeli: kakaó, vaj, dzsem, főtt tojás
900  Rovás tanulás - kicsiknek éneklés játék
1030 Szekerezés a természetvédelmi területre, a rideg szürke marhagulya megtekintése.
1200  Ebéd: Csádi Gyula tanyáján
            Gyümölcsleves, slambuc
            Boszorkányos fizikaóra.
1700  Rendőrkutya bemutató, rendőrautó bemutató
1900  Vacsora: Lángos tejföllel, sajttal
2030 Lefekvés.

VI:27.CSÜTÖRTÖK negyedik nap
700  Ébresztő: 10 perc reggeli torna, mosdás, öltözés, szálláshely rendbetétele
800  Reggeli: Bundáskenyér, citromos tea

900 –  Rovás tanulás kicsiknek néptáncos foglalkozás
1030 Nemezelés
1200  Ebéd: zöldbableves,
                     Pörkölt nokedlivel.
1400  Vidám számtan óra Dr. Daragó József matematika professzorral
1500  Wingtsun harcművészeti bemutató Széll Gábor vezetésével.
1700  Egy kis játék a történelemmel. /vetélkedő/
1900 Vacsora: szalonnasütés, vagy pástétom paprikával, paradicsommal.

VI.28.  5.nap PÉNTEK ötödik nap
700  Ébresztő: 10 perc reggeli torna, mosdás, öltözés, szálláshely rendbetétele
800  Reggeli: rántotta, citromos tea
900  A kislányok süteményt készítenek, a fiúk bográcsban főznek.
1030 Rovástanulás – a kicsiknek gyerekjátékok
            Káposztatöltés a másnapi ebédhez.
            Egy kis tündérkedés.
1200  Ebéd:   gulyásleves
                        almás és túrós omlós sütemény
1300  Hunyadi János és kora előadás és történelmi vetélkedő
1400  Nagy megmérettetés vetélkedő
            Meseíró pályázat eredményhirdetés.
1700  Táborzáró szertartás.
1800  Vacsora: tarhonyás hús, saját készítésű kovászolt uborkával
1900  Közös táncház a püspökladányi Sárrét Népi együttessel.
2100  Lefekvés.

VI.26 SZOMBAT hatodik nap
700  Ébresztő: 10 perc reggeli torna, mosdás, öltözés, szálláshely rendbetétele
800  Reggeli: Kakaó, vaj, sajtkrém, paprika, paradicsom
900  Rovás tanulás
            Rovás vetélkedő
            Rovás totó
Közös éneklés, táborzárás
1200  Ebéd: csontleves
                        töltött káposzta.



Amit a gyermekeknek hozni kell:

·        Ruhanemű nyári időjárásnak megfelelően, nem feledve, hogy bármikor lehet egy eső, lehűlés.
·        Szandál és zárt cipő.
·        Háló öltözet.
·        Fogkefe, fogkrém.
·        Szalvéta, WC papír.
·        Szúnyogriasztó folyadék.
·        Távcső (ha van).
·        Fényképezőgép (ha van).
·        Fehér sapka.
·        Szennyes gyűjtésére valami szatyor.
·        Aki teheti, egy kis mosogatószer, mosogató szivacs, mosogató rongy, konyharuha.
      .  Sok vetélkedő  és versengés is lesz. Díjazásként kérnénk apró     ajándékokat, vagy édességet.
      . színes ceruzák, rajzlap, fénymásoló papír
 
Felajánlások:
     - Oláh Sándor Esztárból egy pár tyúkot ajánlott
-         A Konyári Pávakör tagjai vállalták az ellátást (főzés, sütés, étkeztetés)
-         A DODO 2000 Kft. Gulyás Sándor vállalkozó, és a kis ajándék ingyen megvarrja a Turul-csibés pólókat
-         Máth Istvánné egyéni vállalkozó vállalta a pólók ingyenes szitanyomását
-         A Konyári Önkormányzat kedvezményesen adja bérbe a vendégházat, ahol a gyerekek megszállnak
-         Szőllősi László egyéni vállalkozó térítés nélkül átengedi használatra a hűtőkocsit
-         Fehér Károly vállalta, hogy naponta hazahúzatja a hűtőkocsit és vissza
-         A Ráduly Família Kft. friss zöldséget – gyümölcsöt ajánlott.
     -     Dr Daragó József matematika professzor elvállalta a vidám matematika  óra megtartását.
      -       Haraszti Sándortól egy májat kapunk ajándékba
      -   A Püspökladányi  Sárrét Népi együttes jön és a záró estén a táncházat szervezi
      -    Széll Gábor wing tsu instruktor harcművészeti bemutatót tart a          gyerekeknek      
       - Sándor János Fülöpről 1 zsák lisztet ( 40 kg ) ajánlott fel
       -Királyék a szódavizet ingyen adják
       - Égerházi László és Rózsa Évi Erdőbényéről 10 l. ízletes szörpöt küldtek

A tábor célja és feladata:

Ez a tábor nem nyári gyermekmegőrző hely!
Célja a magyar vidék, a paraszti élet és néplélek megismertetése.
Országunk szép részeinek bejárása (természetvédelmi terület) és a természetes élelemmel való táplálkozás bemutatása.
A népdalok tanulásával, mesék olvasásával a gyermekek magyarságtudatának erősítése.
Mind emellett vidámak és jókedvűek leszünk a kézművesség és a játékok tanulása közben.
Kifejezetten figyelmet fordítunk a szép, magyar beszédre, és az idegen szavak mellőzésére hívjuk fel a gyermekek figyelmét.

A tábor ideje alatt nem iszunk „lónyálat”, hanem citromos teát, a közreműködő felnőttek által készített szörpöt szódavízzel, igazi, vastag falú szódásüvegből.

Minden étkezéshez az étel frissen készül, tiszta, valódi falusi alapanyagokból.
Az ételkészítés sokszor arra irányul, hogy a gyermekek lássák, hogyan készül, és tevékenyen vegyenek részt benne.

TV nézés nincs! Számítógépezés nincs!
Nincs chips, nincs ropi és egyéb műanyag étel rágcsálása!
Délutánonként étkezés kiegészítése gyanánt dinnye, főtt kukorica, és házi sütik majszolása lesz. Házi készítésű szörpöket szódával, és citromos teát fogyasztunk a „ lónyál” helyett.

Mindent önköltségen valósítunk meg. A Konyári Pávakör tagjainak lelkes felajánlása és munkája könnyíti a táborozás költségeit.

A tábor pénzügyi lebonyolítása az Arany Szkíta Közhasznú Alapítványon keresztül történik.

A tábor nyitott, szülők, kisebb testvérek is együtt lehetnek velünk, néhány napra is. De legalább 2 nappal kérjük jelezni a részvételt, hogy a megnövekedett ételszükségletet biztosítani tudjuk.

A tábor fővédnöki tisztére Konyár polgármesterét kértük fel, aki tavaly is betöltötte ezt a tisztséget.

A tábor vezetője:   Pallás Imréné Irénke        30/519-3848
Szellemi vezetője: Kovács Kálmánné Nóri    30/382-2002

A táborba jelentkezni a két vezetőnél lehet, illetve a tábor kezdetén, a helyszínen.



                        Kovács Kálmánné                                                 Pallás Imréné
                 Arany Szkíta Alapítvány                                Konyári Pávakör Egyesület