DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. ügyvéd irata e-mail: és 06-20/49-39-85l) lehmann@invitel.hu
============================== ============================== ==============
A bankok elleni bírósági eljárást segítő törvényről, és
kérelem Dr. Áder János Köztársasági Elnökhöz
Iratom végére másolt, Magyar Közlöny 2012. évi 62. szám 9997. oldalán megjelent 2012. évi LI. törvény a PolgáriTörvénykönyv módosításáról többek között az alábbiakat tartalmazza:
„ A fél a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (részbeni érvénytelenség) megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását is kérné”
Kulcsfontosságú törvényi szabályozást fogadott el ily módon az Országgyűlés 2012. május 21-én a devizaalapú kölcsönszerződés adósainak jogai érvényesítésével kapcsolatosan az általam már számos esetben felhozott 93/13. sz. EGK Irányelvében írtak bíróság előtti érvényesíthetőségét illetően.
Most, amikor az Európai Bíróságnak C-472/10. számú ügyében hozott ítélet alapján szándékozom minél több károsultat felhívni arra, hogy jogos igényét a bíróság előtt érvényesítse, ez a törvény úgy kellett ehhez az ügyhöz, mint egy falat kenyér. Ugyanis a Ptk. 237. §-ból kiindulva eddig több évtizedes vita folyt a bíróság előtt arról, hogy érvénytelenség megállapítását kérelmező kereseti kérelmet a jogkövetkezmények egyidejű kérelmezése nélkül elő lehet-e terjeszteni vagy sem, és az a bíróság amelyik az érvénytelenség jogkövetkezményeinek egyidejű kérelmezését is megkövetelte, a felperes jogainak érvényesíthetőségét nagymértékben megnehezítette.
A fenti törvényhely alapján ellenben a továbbiakban a bíróság előtti vita lezárult, a felperesnek elegendő csupán az érvénytelenség megállapítását kérelmezni a peres eljárás lefolytatásához.
Az általam javasolt peres eljárásban tehát a fenti törvény kihirdetése után az adósoknak Luxemburgi Bírósági ítéleten alapuló, szerződési feltétel érvénytelenségére vonatkozó kereseti kérelem elbírálása során megszűnt a bankoknak még csak a lehetősége is arra, hogy a bíróságot arra késztesse, hogy az adósok az elbírálhatósághoz a jogkövetkezményeket is terjesszék elő a peranyagot duzzasztva.
Ezért a törvényért részemről mindenképpen köszönet illeti a Magyar Országgyűlést, valamint a törvényt aláíró Dr. Áder János Köztársasági Elnököt is – utóbbit azért, mert a május 21-én meghozott törvényt haladéktalanul aláírta azonnali hatálybalépést lehetővé téve.
============================== ==
DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. ügyvéd irata e-mail: és 06-20/49-39-85l) lehmann@invitel.hu
============================== ============================== ==============
Magyarország Köztársasági Elnökének
Dr. Áder János Köztársasági Elnök Úrnak
B u d a p e s t
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Luxemburgi Európai Bíróságnak előzetes döntéshozatali eljárásban C-472/2010. szám alatt a Pest Megyei Bíróság kérelmére hozott ítélet után minden akadálya elhárult annak, hogy a devizaalapú kölcsönszerződéseknek bankok egyoldalú szerződésmódosítását tartalmazó szerződési feltételek érvényességét magyar bíróság az európai jogrendbe illeszkedően a belső jog szabályai szerint megfelelő módon eldöntse.
Ennek a ténynek felismerését követően ECHO TV-ben az alábbi helyen tájékoztattam az adósokat a bíróságok előtt megindítható és általam helyesnek tartott peres eljárásokkal kapcsolatosan,
és a mai reggelen a lap megnyitása esetén látható több mint 80.000 fő számára is tekintettel megállapítható az, hogy minden elképzelést felülmúlóan nagy a társadalmi érdeklődés a javasolt peres eljárás iránt.
Ténylegesen pedig az elmúlt két hétben személyesen 1500-an kérelmezték tőlem elektronikus úton a pernek iratait, míg az egyéb módon történt terjesztés számáról nincs tudomásom.
------------------------------ -----
Megköszönve T. Köztársasági Elnök Úrnak azt, hogy az Országgyűlés által 2012. május 21-én elfogadott, fenti peres eljárások elbírálhatóságát segítő törvényt haladéktalanul aláírta,
Hivatkozva Magyarország Alaptörvénye Állam fejezet alábbi rendelkezésére,
9. cikk
(1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
Hivatkozva a 12/2002 (VIII.1.) IM sz. rendelet alábbi rendelkezéseire
33. § (1) Az ügy soron kívüli intézése alapulhat
a) jogszabály rendelkezésén,
b)38 az OBH elnökének határozatán,
c) a bíróság elnökének a rendelkezésén.
(2) A bíróság elnöke a soron kívüli eljárást az ügyfél kérelmére írásban elrendelheti.
33/A. §39 (1) A soronkívüliség az ügynek a rendes ügymenetből történő kivételét jelenti. A soron kívül intézendő ügyben – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – minden intézkedést haladéktalanul kell megtenni.
(2)40 A jogszabály rendelkezésén, illetőleg az OBH elnökének határozatán alapuló soron kívüli ügyintézés a bírósági eljárás egész tartamára irányadó. A bíróság elnöke által elrendelt soron kívüli ügyintézés az adott bíróság előtti eljárás tartamára vonatkozik azzal, hogy az eljárás jogerős befejezését megelőzően elrendelt soronkívüliség a jogerőt követő eljárásra nem terjed ki.
(3) Az elnök által elrendelt soron kívüli ügyintézés teljesítését az elnök legalább háromhavonta ellenőrzi, és mulasztás esetén megteszi a szükséges intézkedést (pl. határidő tűzésével a következő szükséges intézkedés megtételére felhívás, figyelmeztetés, fegyelmi felelősségre vonás)
33/B. §41 (1) A bíróság elnöke – külön kérelem nélkül – hivatalból az ügy soron kívüli intézését rendelheti el, különösen akkor, ha:
a) ahhoz kiemelkedően fontos társadalmi-, igazságügyi-, illetve közérdek fűződik;
b) az ügy tárgya az állampolgárok széles körét érintő kérdés;
c) a gyermekek jogait, illetve kiskorú ügyfél fontos érdekét érinti az ügy (pl. gyermek jogállása, gyermek elhelyezése, gyermekkel való kapcsolattartás, apaság megállapítása).
(2) A bíróság elnöke a Be. 64/A. §mának b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – külön kérelem nélkül – hivatalból elrendeli az ügy soron kívüli intézését.
(3) A bíróság elnöke az ügyfél által előterjesztett soronkívüliség elrendelése iránti kérelem elbírálása során különösen az alábbiak figyelembevételével határoz:
a) kérelmező személyi körülményei;
b) az ügy tárgya és jellege;
c) bíróság működésében felmerült objektív ok.
Tekintettel arra, hogy a devizalapu kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződések részletes érvénytelenségét kérelmező peres eljárásokról megállapítható az, hogy
a) ahhoz kiemelkedően fontos társadalmi-, igazságügyi-, illetve közérdek fűződik;
b) az ügy tárgya az állampolgárok széles körét érintő kérdés;
k é r e m
T. Köztársasági Elnök Urat, hogy a nemzet egységén, valamint az államszervezet demokratikus működésén őrködve hívja fel az arra jogosultak figyelmét a fentiek szerinti peres eljárásoknak soron kívüli intézésének elrendelése végett.
Siófokon 2012. június 2. napján
============================= ===========
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése