Virág Ildikó: Új Kor Hajnalán
Sötét felhők, sötét árnyak,
mi lesz sorsa a világnak?
Sötét felhők gyülekeznek,
vészjóslóan fenyegetnek.
A sötét árnyak sem pihennek,
félelmet gerjesztenek.
Megosztanak, uralkodnak,
mindenedtől megfosztanak.
Űztek minket, szétszaggattak,
a múltunktól megfosztottak.
Sötét árnyak nagy hatalmak,
ahol tudtak pusztítottak.
De most az aranyember kora jött el,
rajtunk múlik ne rontsuk el.
Ne féljünk csak szeressünk,
s ezzel egy új világot teremtünk.
Mikor a szeretet fénye mindent átölel,
az újkor hajnala virrad fel.
S ha Atyánk velünk ki lehet ellenünk? Vigyázó
szeme reánk tekint.
Angyalait küldi nékünk,
erősítve küldetésünk.
Legyen hited ennyi kell, s a szeretet felemel.
Itt az idő ébredni kell,
ne gyülőlj, és sose add fel.
Sok szív mikor együtt dobban,
a szunnyadó parázs lángra lobban.
Ne adj teret a gonoszságnak,
teremts boldog, szabad jövőt a világnak.
Királynőnk is ezt kívánja,
Őrangyala a magyarságnak.
Bízz mag-odban Te jó lélek,
és ne higgy e cselszövőben.
Lelkedben a fény tüze égjen,
a szeretet melegében.
Nap Atyácska reád ragyog,
akkor is mikor nem láthatod.
Szent Koronánk vár valakit,
és ha hisszük megérkezik.
Egy dal amit egy ország énekel,
millió hang ami Nap Atyánkhoz így jut el,
s válasza sem marad el.
S a kalitkába zárt madàr,
újra szabadon száll,
mert szíve a fényben haza talált.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése