„Csodákkal teli időszak vár Rátok eme időszakban, a felismerések és a megértések zónája, amikor is összerendeződik mindaz a sok tudás, amit eddig tanultatok önmagatokról, és mindez szépségesen megvilágítja a hétköznapok ébredéseit. Most azért szólok, mert szeretném elmondani, milyen különleges égi adomány egy időben és egy térben jelen lenni egy őseredet-lélekpárnak, mint az Egylélekben létező férfi és női minőségnek, melyet Ti oly sok definícióval ruháztatok fel. Érteni akarjátok azt, amit csupán érezni lehet. A szívben. Azt a bizonyosságot keresitek kívül, a kön yvekben, melyet csupán az adott szív érezhet saját belső világaiban. Évezredek óta csupán az Isteni Kegyelem fényében találkozhatott az Egylélek két fele ebben a karmikus reinkarnációs ciklusban. Éppen hogy csak felfedeztetek néhány ezer évet a Kozmoszból. A Kozmosz fénye és igazsága felfedezéseitek sokszorosa. Érzem a türelmetlenséget, és olykor a kétségbeesést, reményvesztettséget eme ősi energiatérben, ami a lélekpár szerelem ősi erőtere.
Vajon eltűnődtetek-e már azon, hogy ez szívetek türelmetlensége, vagy az emberi természeté?
A szív útja a szeretet, a szeretet gyógyító ereje a megbocsátás. Kik a szerelemben sérültek a karmikus - időspirálon, ők, íme, a szerelem energiájában gyakorolják a megbocsátást, az elfogadást, a megengedést. A szerelem az egyik legősibb erő, és olykor világok épülnek eme erőben, olykor pedig világok pusztulnak...
A szerelem az egyik legtisztább szentsége a Mindenségnek. A szerelem épp oly gyógyító erő, mint a szeretet. Egy tőről fakadnak. Amíg a szerelem léte a szívben függ attól, hogy a másik hogyan viselkedik, addig még nem tért haza a szív a feltétel nélküli szerelembe. Tudom, érzem, ismerem a szerelem minden sérülését, ismerem lángjait és tüzének forróságát, mely a legmélyebb szinten éget át, és transzformál. A tantra-energia ősi misztikumainak avatott főpapnője vagyok, ismerem a szerelem tantrájának legsötétebb árnyékait és a legragyogóbb csillagfénytereit. A szerelem energiája gyógyít , csupán azzal, hogy beköltözik a szívünkbe. A szerelem ősi fénye nem függhet attól, hogy a szerelmed melletted alszik-e, vagy végrehajtja-e az emberi természet és társadalmi normák elvárásait. Valamiért bekorlátozódott, beskatulyázódott, hogy mi a „normális” a szerelemben, és mi a „nem normális”.
Ki mondja meg hát, hogyan is kellene működnie eme ősi erőnek a szívben?
Vajon ismeri-e az ember még a saját szívének világai igazán és teljesen?
Miért akarnátok korlátozni a lélekpár - szerelem energiáját az adott korszak, az adott társadalom éppen divatos és manipulált demagógiáiba?
A szerelem gyönyörűsége természetfeletti, és minden szív saját önön szárnyalását élheti meg benne. Amikor nincsen jelen a szárnyalás, az azt jelenti, hogy sérülés van benne, vagyis törött a szárny. Eme törést lehet gyógyítani és kezelni. Minden szív önmaga szárnyalásáért felelős. A szerelem is szeretne feltétel nélkülivé, függetlenné válni, amikor bármily függő tényező nélkül képes szabadon szállni, függetlenül attól, hogy viszonzott-e, vagy sem…
Hiszen szeretni sem azért szeretünk, mert bennünket szeretnek, hanem a szeretetért önmagáért… függetlenül és szabadon…
A szerelem karmikus időspirálja is megtelhetett sérülésekkel, melyeket a tantra élet- és gyógyító - energia kezelhet, visszaalakíthat az egységbe. A lélekpárok egymásnak tükrözik azt, hol sérült a lélek. A sérülésekkel szembe nézni bizony bátorságra, és határtalan ön-türelemre és ön-szeretetre van szükség. Nem minden lélek sérült a szerelemben, és ezért nem is lesz ez mindenkinek oly fontos, mint annak, akit eme sérülései hasítottak le az egység élményről. Ez összefügg ez időtér különlegességével, miszerint jelen létidő oly csillagállásokat és csillagkonstellációkat ajándékoz, amelyeknek energiakapuiban a lélek oly mértékű belső átalakításokat hajthat végre, mely „hazaviheti” őt a fénybe. A dimenzióváltás Bennetek történik, saját lelketekben, amikor a szív a sérüléseit meggyógyítja, és így visszatranszformálja magát a szeretet, és a szerelem egységébe.
Sok-sok lélekpár van most együtt, azaz egy időben és egy térben jelen. (Bár sokan még nem alkotnak emberi, társadalmi elvárásként egy párt…) Az, hogy egy időben és térben vannak jelen egyszerre, „együtt”, lehetőség arra, hogy a szerelem karmikus időspiráljából felemelkedjen az Egylélek. A nagy kihívás pedig éppen az, ami ezer évek óta. Az egyik fél a másiktól teszi magát függésbe, függővé. A függés maga a karma időspirálja, a karma időhálója. A „szerelem - függés” még nem a szabad, feltétel nélküli tantrikus – lélekpár – egyesülés. Az őseredet lélekpárok szerelme független önmagáért létezik, elvárások nélkül…
Sosem függtél a lélekpárodtól!
A férfi és a nő lélekfejlődése nem függvénye annak, hogy lélekpárja felébredt-e, vagy sem… A spirituális felébredés éppen az ősi és igaz szeretet felébredése a szívben, és lélekpár energiában az ősi és igaz szerelem felébredése. A spirituális ébredés a szív ébredése a feltétel nélküli szeretetre, a jószívűségre, a kedvességre a társaink, fénytestvéreink felé.
Az ősi szerelem független!
A lélekpárod útja nem függvénye a Te utadnak, hanem következménye. A lélekpár egyesülés nem függvénye a szív dimenzióváltásának, hanem következménye.
Ő egy útitárs… A legmélyebben tükröz, mert ő ismeri a legmélyebb sérüléseket, hiszen az az övé is. A szív dimenzióváltásának nem feltétele és nem függvénye a lélekpárok egyesülése… hanem a következménye…
Amíg nem önmagadért haladsz az önmegismerés spirituális útján, hanem abban az elvárásban, hogy így megkaphatod őt, a tiéd lehet, birtokolhatod a szívét, addig újra és újra a csalódás állomásain haladhatsz át…
Amikor spirituális lélek-alkímiád célja önön szíved dimenzióváltása, és nem a lélekpárod megszerzése, akkor új világok kapui nyílnak meg…
Hiszen, Ő sosem volt a Tiéd…
Ő TE vagy…”
Diktálta: Mária Magdolna Fénymester
Közvetítette: Kristályfény33
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése