2015. november 13., péntek

November hava – megbocsátás és újrakezdés



A november a kilencedik hónap volt a rómaiaknál (nove=kilenc).
A november hava az őszi hónapok közül talán a legszomorúbb hónap. Hívják őszutónak, enyészet havának, disznótor havának, de Szent András havának is. 
Enyészet.
Mit jelent az enyészet? Bizonyos fajta pusztulást, a rothadás, a korhadás folyamatát.
A természet lassan levedli októberi színpompás színeit, november elején még elkápráztatnak minket az ősz csodálatos képei, a lehulló levelek nemsokára betakarják a földet.
A simogató őszi napfényt lassan felváltja a fagyos hajnal, szürkébe hajlik az időjárás, a ködös, csapadékos reggeleken alig süt a nap, a nappalok egyre rövidebbek, s a hónap vége felé néhol már a hó is szállingózik, vagy akár teljes valójában megmutatja magát, megérkezik a tél.
Ez már a Nyilas csillagászati hónap kezdete.
November utolsó napjaira esik advent első vasárnapja, meggyújtjuk az adventi koszorún az első gyertyát, készülünk a szeretet ünnepére.
A falun élő gazdálkodók ez idő tájt már csak a ház körül foglalatoskodnak. A gondos gazdák előkészítik a kertet télire, összegyűjtik a lehullott faleveleket, biztonságba helyezik a növényeket.
Hamarosan minden az enyészeté lesz.
A november hava a számvetés ideje, túl vagyunk a szüreten, a betakarításon, a mezei munkáknak vége, az állatokat behajtják a legelőről és kezdődik a mulatság, az év zárása.
Ilyenkor nem csak gazdasági számvetést készítünk, a karácsonyi ünnep közeledtével visszahúzódunk a meleg szobába, kitakarítjuk és feldíszítjük otthonainkat.
Ekkortájt belső világunkat is rendbe tesszük és felöltöztetjük. Az évzáráshoz belül is leltárt készítünk, hogy tiszta lappal indulhasson egy új kör, az új év.
Az enyészet hava arra szólít, hogy rendezd a régi dolgaidat, készíts számvetést belül is, dolgozd fel, amit lehet, és ha nem sikerül úgy, ahogy szeretnéd, akkor se bántsd magad érte. Hiszen mindig azt teszed, amire képes vagy.
Ahogy november havában a pusztulás, a korhadás, a rothadás egy természetes folyamat, ugyanígy a halálra ítélt dolgok, kapcsolatok elengedésének, rendezésének is az ideje ez a hónap. Azért, hogy ami megmarad, abból születhessen valami új.
Ehhez szükség lesz a bűnbánatra, az elengedésre, a megbocsátásra.
Mit kell elengedni? Talán a bűntudatot, a félelmeket, egy elképzelést, és nem baj, ha veszteségként éled meg.
Az elengedés nem azt jelenti, hogy már nem szeretsz, vagy hogy valaki vagy valami már nem a tiéd – hiszen sosem volt -, vagy nem tartozik hozzád. Az összetartozás érzése nem múlik el. Ahogy a szeretet is megmarad.
Ami már nem működik, ami nem válik hasznunkra, azt hagyni kell az enyészetnek. Hiszen ennek a helyére tud megérkezni valami új.
Ne hagyj elvarratlan szálakat, ne maradjon benned értelmetlen bűntudat, ami miatt vezekelsz. Nem kell örökké vezekelned, bocsáss meg magadnak is!
Engedd el az összes haragodat, a bűntudatot, a szégyent, a bosszúállás vágyát, a neheztelést, az önbántást, önbüntetést, oldozd fel magad, értsd meg magad és bocsáss meg magadnak!
E nélkül ugyanis nem fogsz tudni továbblépni, sem újrakezdeni. Így lesz erőd a továbbvezető útra, s így készülsz fel az újjászületésre. Engedd, hogy hadd szülessen benned valami vagy valaki újjá! Készítsd elő a lelked az ünnepre, találd meg a lelki békédet!
Hagyd, hogy az ünnepre megérkezzen a lelki béke! Ez csak akkor lehetséges, ha a lélek jelen van. Engedd, hogy megvalósuljon a lélekjelenlét. Engedd, hogy megérkezzen a béke és legyél jelen!
Pehl Ildikó
pszichoblogger
http://tulaszemelyesen.hu
/














Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése