2014. augusztus 25., hétfő

2014. augusztus. 25.hétfő




Újhold napja van, mivel a délutáni órákban éri el a Napot a Hold a Magha nakshatrában,ami az Oroszlán jegyében található, a Kethu uralma alatt., Eközben a Kethu a Holdtól 8.házban, a Halak jegyében van, együtt az Uránusszal. 
A nap első felében lezárandó feladatainkkal találkozhatunk, amik lehetnek éppúgy szellemi, mint érzelmi, illetve fizikai munkáink. Araszolgatunk kifelé múltunkból, függöségeinkből, önszenvedtető mechanizmusainkból. A régmúlt fantazmái felszínre törhetnek, legyen ez szenvedélyünk élménye, vagy más, tűzzel, égéssel, haraggal kapcsolatos történetünk,, de tudnunk kell, áldozatiságunkat felelevenítő emlékeink most azért vannak jelen, mert elengedhetjük végre őket, nem kell tovább cipelnünk.
Régi halálélményeink különféle módon, testi, lelki érzetek, gondolatok formájában, visszaköszönhetnek, akár álmodhatunk is ezzel a témával, vagy mások ilyen jellegű félelmeinek vagyunk tanúi, de ne vegyük magunkra ennek hangulatát, hiszen minden elengedés egy pici halál, amivel új életciklusainknak csinálunk helyet. Az összes olyan helyzettel szembesít ez a nap, ahol energetikailag leszívtak, vagy mi használtunk másokat akarva akaratlan, és már nincs tovább dolgunk ezzel, továbbléphetünk. Eljuthatunk magunkban egy olyan történet végéig, ami rengeteg erőt vett el tőlünk, és mégsem tudtunk megszabadulni tőle. Ahhoz, hogy kiléphessünk belőle, fel kell ismernünk változni tudásunkat, örömre való képességünket, elengedve a múlt kényszereit, félelmeit, kilépve szüleink, és negatív mintáink árnyékából, megengedve magunknak a JÓ, és SZÉP lehetőségét. Ahhoz, hogy valami megtörténhessen velünk, előszőr el kell tudnunk képzelni.....

A délutáni órákban talán észrevétlen, de új minta születhet. Jövőképünk, értékrendünk, változóban van, ez pedig lelkünket ébresztheti fel, új összeköttetést teremtve a bizalommal, reménnyel, új energiaforrásokra lelve magunkban és környezetünkben.
A nap tanítása, hogy be kell látnunk meddig jut el egónk helyettünk, de honnan kapcsolódhat be az Isteni gondviselés, és mikor válunk képessé arra, hogy angyalszárnyainkra bízzuk magunkat.
 Lelkünk hangja halkabb, mint egónké, de ő mindig szeretettel szólít, és helyettünk is tudja, hogy egyszer úgy is meghalljuk végre. Ha pedig már szóba elegyedtünk vele, kivárja, míg végre elhisszük, hogy tudunk repülni.
Szeretettel Csom Mari

https://www.facebook.com/pages/%C3%81tj%C3%A1r%C3%B3k/332755946862078?fref=photo