Az előzőekben azzal foglalkoztunk, hogy mi a veszélye a szénhidrát-fogyasztásnak.
Elhízást és cukorbetegséget okoz. Statisztikai vizsgálatok a magas inzulinszintet egyéb
betegségekben is kockázati tényezőként kezelik. Ezek a vizsgálatok egyértelműen
mutatták, hogy a cukorbetegség, vagyis a hiperinzulinizmus és inzulinrezisztencia,
valamint a vastagbélrák között kapcsolat van. De nemcsak a vastagbélrák kockázatát növeli a
magas inzulinszint. Egy 2007-es vizsgálat egyértelműen veszélyesnek ítélte a kenyér
és egyéb szénhidrátok fogyasztását (a kenyér kétszeres kockázatot jelent a veserák
kialakulásában), míg viszont az állati eredetű fehérjék (de nem a tej és tejtermékek), valamint a zöldségek védőhatásúak voltak. Rejtett gluténérzékenység és az autoimmun betegségek összefüggnek
A gabonafélékben rengeteg könnyen emészthető, és inzulinszintet emelő keményítő van.
A gabonamagvak belseje a keményítőn kívül még tartalmaz kétféle fehérjét a gliadint és a glutenint. Erre a két fehérjére vagyunk érzékenyek, amit röviden gluténérzékenységnek neveznek.
A cöliákiát, mint a gluténérzékenység legjobban megnyilvánuló formáját már régen
felismerték, de egyre több bizonyíték van arra, hogy több betegség mögött is
gluténérzékenység van. A szakirodalom azt bizonyítja, hogy a gluténérzékenység
vérből, de még székletből sem mutatható ki teljes biztonsággal.
A gabonafehérjék immunológiai hatása igen sok betegségnek a rejtett oka.
A glutenin és a gliadin a bélfalon gyulladásos gócokat alakít ki, ahol az
immunrendszer védekezik. Ha a hatás sokáig tart és folyamatos, akkor a bélfal egy idő után
átjárhatóvá válik, és egyéb fehérjék is átjuthatnak a bélfalon bejutva a szervezetünkbe.
Ha valamelyik betolakodó fehérje és valamely testfehérjék között szerkezeti hasonlóság áll fenn, akkor az idegen fehérje ellen aktivizálódott immunrendszer később a saját testszövetei ellen is fordul.
Ezt nevezzük autoimmun betegségnek. Jelenleg kb. 150 betegség esetén mutatták ki, hogy a
gluténérzékenység az átlagnál jóval gyakoribb e kórképekben.
Az európai tehenek teje és a cukorbetegség Szamoán élő gyerekekhez képest az Új-Zélandon élő Szamoai gyerekek közt tízszer gyakoribb az I-es típusú cukorbetegség.
A magyarázatot a tejben találták, a tejnek egyik fehérjéjében a béta-kazeinben.
Kétféle béta-kazein van, az A1 és az A2. A két béta-kazein egyaránt 209 aminosavból áll, azonban a két fehérje a 67. aminosavban különbözik. A nyugati világban az A1béta-kazeines tehenek szaporodtak el, míg Ázsiában az A2-es típusúak. Az A1 béta-kazeinből az emésztés során egy beta-casomorphin-7 (BCM7) keletkezik, amely egy ópiát. Az ópiátok közé tartozik a morfium, az ópium, a heroin. Mivel a diabéteszt autoimmun betegségnek tekintjük, a BCM7 a „tettes”.
Meglepő módon az alacsony glikémiás indexű és telítettségű tej és tejtermékek jelentős
mennyiségű inzulintermelésre késztetik a szervezetet. Más ételekkel fogyasztva a tej még
jobban növeli az inzulinválaszt. A tejben a tejsavó tartalmazza a nagy inzulinválaszt
kiváltó fehérjét. Mivel a tejsavót a sajtgyártásban nem használják, ezért a sajt
ebből a szempontból veszélytelen, viszont az összes többi tejtermék, mint túró, joghurt,
tejföl hozzájárul a hiperinzulinizmus kialakulásához.
A tejben lévő növekedési faktor és a rák Van még egy molekula a tehéntejben, ami
veszélyforrás ránk nézve. Ez az Inzulinszerű Növekedési Hormon (IGF). Mivel az IGF jó része
nem emésztődik meg, hanem átjut a bélfalon, a tej és tejtermékek rendszeres fogyasztása
felnőttekben 10-20%-kal, gyermekekben 20-30%-kal megemeli az IGF-szintet.
Az IGF serkenti a sejtek osztódását és növekedését, így igazoltan fokozza a tumorok növekedését.
Felmerülhet a kérdés, ha ennyi betegséget okoz a gabona- és a tejtermékek, akkor miért
nem pusztultak ki azok a népcsoportok, amelyek sok tejet vagy gabonát fogyasztottak?
Ifjú korban mikor a szaporodási ciklusban vannak az emberek, akkor még ezek a betegségek nem okoznak végzetes betegséget. Most, hogy az emberek hosszabb életkort élnek meg, most jelentkeznek
ezek a problémák nagyobb számban, az életkorunk utolsó szakaszát keserítve meg.
A következő részben megnézzük, hogy tényleg egészségtelen az állati zsírok
fogyasztása vagy ez az egész egy hatalmas nagy szervezett manipuláció?
Baráti üdvözlettel:
Dr. Hummel Zoltán a
Prímbiotikum felfedezője és a
méregtelenítés szakértője
DrHummel.hu
Elhízást és cukorbetegséget okoz. Statisztikai vizsgálatok a magas inzulinszintet egyéb
betegségekben is kockázati tényezőként kezelik. Ezek a vizsgálatok egyértelműen
mutatták, hogy a cukorbetegség, vagyis a hiperinzulinizmus és inzulinrezisztencia,
valamint a vastagbélrák között kapcsolat van. De nemcsak a vastagbélrák kockázatát növeli a
magas inzulinszint. Egy 2007-es vizsgálat egyértelműen veszélyesnek ítélte a kenyér
és egyéb szénhidrátok fogyasztását (a kenyér kétszeres kockázatot jelent a veserák
kialakulásában), míg viszont az állati eredetű fehérjék (de nem a tej és tejtermékek), valamint a zöldségek védőhatásúak voltak. Rejtett gluténérzékenység és az autoimmun betegségek összefüggnek
A gabonafélékben rengeteg könnyen emészthető, és inzulinszintet emelő keményítő van.
A gabonamagvak belseje a keményítőn kívül még tartalmaz kétféle fehérjét a gliadint és a glutenint. Erre a két fehérjére vagyunk érzékenyek, amit röviden gluténérzékenységnek neveznek.
A cöliákiát, mint a gluténérzékenység legjobban megnyilvánuló formáját már régen
felismerték, de egyre több bizonyíték van arra, hogy több betegség mögött is
gluténérzékenység van. A szakirodalom azt bizonyítja, hogy a gluténérzékenység
vérből, de még székletből sem mutatható ki teljes biztonsággal.
A gabonafehérjék immunológiai hatása igen sok betegségnek a rejtett oka.
A glutenin és a gliadin a bélfalon gyulladásos gócokat alakít ki, ahol az
immunrendszer védekezik. Ha a hatás sokáig tart és folyamatos, akkor a bélfal egy idő után
átjárhatóvá válik, és egyéb fehérjék is átjuthatnak a bélfalon bejutva a szervezetünkbe.
Ha valamelyik betolakodó fehérje és valamely testfehérjék között szerkezeti hasonlóság áll fenn, akkor az idegen fehérje ellen aktivizálódott immunrendszer később a saját testszövetei ellen is fordul.
Ezt nevezzük autoimmun betegségnek. Jelenleg kb. 150 betegség esetén mutatták ki, hogy a
gluténérzékenység az átlagnál jóval gyakoribb e kórképekben.
Az európai tehenek teje és a cukorbetegség Szamoán élő gyerekekhez képest az Új-Zélandon élő Szamoai gyerekek közt tízszer gyakoribb az I-es típusú cukorbetegség.
A magyarázatot a tejben találták, a tejnek egyik fehérjéjében a béta-kazeinben.
Kétféle béta-kazein van, az A1 és az A2. A két béta-kazein egyaránt 209 aminosavból áll, azonban a két fehérje a 67. aminosavban különbözik. A nyugati világban az A1béta-kazeines tehenek szaporodtak el, míg Ázsiában az A2-es típusúak. Az A1 béta-kazeinből az emésztés során egy beta-casomorphin-7 (BCM7) keletkezik, amely egy ópiát. Az ópiátok közé tartozik a morfium, az ópium, a heroin. Mivel a diabéteszt autoimmun betegségnek tekintjük, a BCM7 a „tettes”.
Meglepő módon az alacsony glikémiás indexű és telítettségű tej és tejtermékek jelentős
mennyiségű inzulintermelésre késztetik a szervezetet. Más ételekkel fogyasztva a tej még
jobban növeli az inzulinválaszt. A tejben a tejsavó tartalmazza a nagy inzulinválaszt
kiváltó fehérjét. Mivel a tejsavót a sajtgyártásban nem használják, ezért a sajt
ebből a szempontból veszélytelen, viszont az összes többi tejtermék, mint túró, joghurt,
tejföl hozzájárul a hiperinzulinizmus kialakulásához.
A tejben lévő növekedési faktor és a rák Van még egy molekula a tehéntejben, ami
veszélyforrás ránk nézve. Ez az Inzulinszerű Növekedési Hormon (IGF). Mivel az IGF jó része
nem emésztődik meg, hanem átjut a bélfalon, a tej és tejtermékek rendszeres fogyasztása
felnőttekben 10-20%-kal, gyermekekben 20-30%-kal megemeli az IGF-szintet.
Az IGF serkenti a sejtek osztódását és növekedését, így igazoltan fokozza a tumorok növekedését.
Felmerülhet a kérdés, ha ennyi betegséget okoz a gabona- és a tejtermékek, akkor miért
nem pusztultak ki azok a népcsoportok, amelyek sok tejet vagy gabonát fogyasztottak?
Ifjú korban mikor a szaporodási ciklusban vannak az emberek, akkor még ezek a betegségek nem okoznak végzetes betegséget. Most, hogy az emberek hosszabb életkort élnek meg, most jelentkeznek
ezek a problémák nagyobb számban, az életkorunk utolsó szakaszát keserítve meg.
A következő részben megnézzük, hogy tényleg egészségtelen az állati zsírok
fogyasztása vagy ez az egész egy hatalmas nagy szervezett manipuláció?
Baráti üdvözlettel:
Dr. Hummel Zoltán a
Prímbiotikum felfedezője és a
méregtelenítés szakértője
DrHummel.hu
egyet értek nagyon fontos mit eszünk :)
VálaszTörlés"Azzá (is) leszel, amit eszel,s amit teszel"
A betegségeknek azonban lelki okai (is) vannak :)
Miért vagyok intoleráns, mire vagyok allergiás?
üdv :
Mária